A talaj, amin nem csak állunk, élünk is

Az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is. Túl vagyunk a talajok világnapján, a talajok évén, sőt, a talajok évtizedének fogalma is megszületett már, annak is utolsó évébe léptünk. Tehát ébred a szakma, a hatóság, és ezzel együtt a termelők is. Ehhez szeretnénk évindító jelleggel az elmúlt év eseményeiből szemezgetni.

Aggasztóan romlik a hazai talajok állapota – fenntartható megoldásokra van szükség

A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek közel fele van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért – erre hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője a Portfolio Agrárszektor Konferencián. A takarmánycélú rovartenyésztéssel foglalkozó vállalat egy új, 100%ban természetes talajjavító készítményen dolgozik, amely akár globális szinten is választ jelenthet a problémára.

Egy friss felmérés szerint ugyan a nyugat-európai régióhoz képest a magyar termőtalajok viszonylag megőrizték állapotukat, mégis a mezőgazdasági területek 52%-a bizonyos mértékben csökkent értékűnek számít termelési szempontból. Ugyanakkor a minőségi változás mellett mennyiségében is jelentősen átalakult a hazai mezőgazdasági földhasználat. A KSH adatai alapján az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is. A termőterületről ugyan csak 2019-ig bezárólag vannak elérhető adatok, de ugyanezt az időintervallumot vizsgálva így is 1,3 millió hektárnyi csökkenésről számolhatunk be.

Így mára kiemelt szerepet kapott a tápanyag-utánpótlás és ennek a legfenntarthatóbb formája: a szervestrágyázás, valamint az ehhez kapcsolódó magas tápértékű szerves talajjavítók és talajkondicionáló termékek. Ahogy a konferencián is elhangzott: a rovartrágya mezőgazdasági felhasználása új távlatokat nyithat, amely a növénytápláláson és -kondicionáláson túl a rovarkártevőkkel szembeni védelemben is utat mutathat.

Talaj és klíma: veszélyben a termőtalaj

December 5-én ünnepeltük a talaj világnapját. A neves nap alkalmából szerte a világon eseményekkel és ismeretterjesztő kampányokkal hívják fel a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára már évek óta. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a világnap alkalmából az egészséges talajok jelentőségére és a biogazdálkodás talajvédő szerepére hívja fel a figyelmet, és ezúttal szakmai meglepetéssel is készült. Ugyanis arról már ritkábban hallunk, hogy a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket, és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. Erről az ÖMKi Talaj és klíma című kiadványában olvashatunk bővebben. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.

Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a FAO globális adatai szerint míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 t/ha/évmennyiséget, a talajerózió mértéke 30–100 t/ha/év.

Magyarországon csak a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területeink harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80–110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szerves anyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet.

Stefanovits Pál-emlékdíjjal ismerték el Prof. Birkás Márta munkásságát

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya és a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Talajtani Társaság a 2023. évi Stafanovits Pál-emlékdíjat Birkás Mártának ítélte, akinek nevéhez a Gödöllői Talajművelési Iskola megteremtése is fűződik.

Munkásságának fő területe a talajvédelem, valamint a talajok állapotának és szervesanyag-gazdálkodásának javítása. Kidolgozta a környezettel harmóniát teremtő talajhasználat feltételrendszerét. A talajművelésben új kutatási területet alapozott meg a művelés eredetű állapothibák felfedésével, a szárazság- és csapadékstressz hatásainak tisztázásával. A sajátos klímajelenségek talajra gyakorolt hatásaira objektív magyarázatot adva, a befolyásoló tényezőkre rámutatva gyakorlatban alkalmazható megoldásokat kínál a csapadék-, a hő- és a szárazságstresszkárainak enyhítésére. Nevéhez fűződik a klímakárcsökkentő talajművelési rendszer leírása és szakmai nyelvhasználatba történő bevezetése.

Tudományosan megalapozott, termőhelyhez, talajhoz, klímához adaptált módszereit napjainkra 2 millió hektáron alkalmazzák sikerrel Magyarországon és még négy térségi országban.

A talajművelés oktatását a jelenkor kihívásaihoz, a térségi talaj- és klímafeltételekhez adaptálva újította meg. Új, a szakmai körökben is elismert taxonómiákat (hagyományos talajművelés, alkalmazkodó talajművelés, energiatakarékos művelés, fenntartható talajművelés, klímastressz, klímakár, talajvédelem stb.) alkotott. A térségben elsőként publikált korszerű angol nyelvű talajművelési könyvet (Environrnentally-sound adaptable tillage), amelyből számos európai társintézményben oktatnak. Több mint tíz szakmai tankönyve közül több nívódíjas elismerésben részesült.

A legszebb monolittal a hódmezővásárhelyiek pályáztak

A talajok világnapja alkalmából ünnepi szakmai konferenciát rendezett az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság Év talaja 2023 címmel, az Agrárminisztérium kupolatermében. A rendezvény fénypontjaként ünnepélyesen is átadásra került az Év talaja verseny nyertes monolitja, amely – idén először – közönségszavazás alapján a hódmezővásárhelyi talajszelvény lett: a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hód-Mezőgazda Tanösvényének talajszelvénye.

Tisztújítás a Magyar Talajtani Társaságnál

Az MTT Talajgenetikai és Talajtérképezési szakosztálya december 12-én tartotta tisztújítással egybekötött szakosztályülését, ahol a jelenlevők előadásokat hallhattak a TAKI-ban zajló talajtéradat-infrastruktúra fejlesztési irányokról és várható hozadékukról (dr. Pásztor László), a Szibéria és az Altáj közötti terület talajfelvételezési tapasztalatairól (Félegyházi Fruzsina), valamint bemutatásra kerültek a diagnosztikus hazai talajosztályozás tervezetével kapcsolatos javaslatok, felvetések és a közelmúltban elvégzett javítások, kiegészítések (dr. Fuchs Márta). Az előadásokat követően a szakosztály új elnökévé Láng Vincét, titkárnak pedig Fuchs Mártát választották a tagok.

Sándor Ildikó