A hazai áru kiszorul a kereskedelemből, a beruházások pedig úgy drágulnak, hogy azt képtelen követni a gazdasági jövedelmi és tőkepozíciója. Egyre nő az ágazatban a kockázat, és egyre inkább szükség van a szaktudásra, ami viszont idehaza csak korlátozottan hozzáférhető. Nagyon kérdéses, lesz-e, aki folytatja a most még létező gazdaságok működtetését a következő évtizedekben. Szóval, nem volt túlzottan vidám az idei Zsendülés-konferencia Szegeden…
Minden évben egyre korábbra kell szervezni
…a Zsendülés Kertészeti Konferenciát, mert az időjárás most már évente hozza egyre előrébb a szezon kezdetét az egyre melegebb februári időjárással – mondta a zöldség-gyümölcságazat legfontosabb szakmai találkozójának bevezetőjében Rácz József, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület elnöke. Mint arról lapunk is folyamatosan, több cikkben beszámol, a klímaváltozás egyre szeszélyesebb hőmérsékleti hatásai a kertészetekben, főleg a csonthéjas-ültetvényeken, a korai gyümölcsösökben az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoznak a rekord meleg februárokat követő márciusi-áprilisi fagybetörésekkel.
Drágul a beruházás, csökken a bevétel
Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke sem mondhatott túl sok bíztatót a nagyszámú közönségnek. Bár idén nem várható a legfontosabb inputanyagok és más költségtényezők olyan durva emelkedése, mint tavaly, az ágazat jövedelmezősége várhatóan tovább csökken. Az üvegházi fürtösparadicsom-termesztők költségei például 2020 óta majdnem 50, a paprikásoké tavaly több mint 100%-kal nőttek, de ezt ellensúlyozó bevételnövekedés idén már nem várható. Még rosszabb helyzetben vannak például az étkezési alma-termesztők. Átlagosan a költségeik 40-60%kal nőttek, költségarányos jövedelmezőségük folyamatosan romlik. Komoly probléma, hogy a beruházások költsége átlagosan a duplájára nőtt – ezt sem tőkével, sem jövedelemmel nem tudják követni a gazdaságok. Ugyancsak probléma, hogy az ágazat számos cége híján van a korszerű, hatékony és versenyképes kertészeti kultúrák működtetéséhez szükséges szaktudásnak. Várható, hogy a következő, nehéz években elsősorban a nagyobb, tőkeerős és korszerűen működő gazdaságok maradnak életben, amelyek akár külföldről pótolják a szakemberhiányt. Ezt a trendet valószínűsíti a birtokszerkezet koncentrációja is.
Csökken hazánk önellátási kapacitása
Az ágazat egyik legszomorúbb tünete a látványos piacvesztés. A legtöbb gyümölcsféleség terén gyorsan nő a behozatal és csak lassan nő vagy gyorsan csökken a kivitel, és bár egy fokkal enyhébb ütemben, de ugyanez van a zöldség-külkereskedelem terén is. Az utóbbi 10 évben ezért folyamatosan romlik az önellátottság szintje a gyümölcs- és még inkább a zöldségkínálatban. Ez már olyan gyümölcsöket, zöldségeket is érint, amiket egykor hatalmas mennyiségben exportáltunk, ma viszont már a hazai igényeket is egyre kisebb mértékben látjuk el cseresznyéből, őszibarackból, szamócából és málnából, sárga- és görögdinnyéből, sőt, vöröshagymából, karfiolból-brokkoliból, zellerből, sárgarépából, kígyó- és konzervuborkából – a sort csak terjedelmi okokból nem folytatjuk…
Apáti Ferenc szerint az ágazat közeljövőbeni fejlődését leginkább az öntözésfejlesztés, a munkaerő, a közvetlen támogatások és a szaktudás hiánya akadályozza, továbbá a legtöbb iparág szerint elhibázott és túlzó EPR-díjszabás, az ÁFA európai mércével is magas szintje.