Majdnem 20 halálos áldozat és 600 baleset a mezőgazdaságban

Ez is nagyon sok baleset, de sokkal kevesebb, mint az EU-csatlakozás ezelőtt. Nem csak a traktor, a gép veszélyes, a növényvédelem is kockázatot jelenthet.

Sok a csonkulásos esemény is

Magyarországon tavaly 595 baleset történt a mezőgazdaság összes szakágát beleértve. Ebben 489 férfi és 106 nő volt érintett, a 9 halálos áldozat mindegyike férfi, akárcsak a 15 csonkulással járó balesetben. Miután a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának nyilvántartása szerint tavaly összesen valamivel több mint 20 ezer munkahelyi baleset történt – halálos pedig összesen 62 –, látható, hogy messze nem az agrárium a leginkább veszélyeztetett terület (mint például a kiskereskedelem vagy az anyagmozgatás, logisztika).

Minden sérülés és haláleset szomorú, tragikus, de a trend – nem utolsó sorban az Európai Unióhoz való csatlakozással szigorodó munkahelyi biztonsági szabályozás eredményeként – csökkenő irányt mutat a mezőgazdaságban. 2021-ben 605 balesetből 6 halálos és 11 csonkulásos történt, 2020-ban 618 balesetben 6-an halálos, 11-en csonkulásos sérülést szenvedtek, 2010-ben ugyanezek a mutatók 814-at, 12-t és 16-otmutattak. Figyelemre méltó, hogy 2001-ben még a mainak bő háromszorosa volt az összes mezőgazdasági baleset, és 12 halálos mellett 25 csonkulással járó esemény történt.

A középmezőnyben vagyunk

Hazánk ezekkel az adatokkal az európai középmezőnyben van. 100 ezer dolgozóra évente 2 halálos baleset és 580 nem halálos jut. Európában egyébként a nem halálos kimenetelű munkahelyi balesetek kétharmadát az építőipar, valamint a szállítás és raktározás, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat teszi ki.

Több ellenőrt, kevesebb (látens) esetet

Az EU tavaly jelentős lépést tett még ezeknek a relatíve alacsony számoknak a további csökkentésére. Az Európai Unióban évente 500 ember veszti életét a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, és további 150 ezer ember szenved balesetet. Vannak továbbá látens esetek, amik nem vagy nem agrárprofillal kerülnek be a munkaügyi nyilvántartásba. Az EU ezért két lépést tett, amelyeknek hatással kell lenniük a mezőgazdaság egészségére és biztonságára: erősítette bizonyos a társadalmi feltételek érvényesülését a KAP-ban, illetve a 2021–2027 közötti időszakra megcélozta a „zéró jövőképet”, vagyis a nulla halálos balesettel működő ágazat célját, beleértve a megbetegedések kockázatát is.

Az EU-s célkitűzés sürgeti például, hogy a mezőgazdaságban nagyon ritka munkaügyi ellenőrzést több, 10 ezer munkavállalónként legalább 1 munkaügyi felügyelővel erősítsék. A jelentés kiterjed a peszticidek használata jelentette kockázatokra, illetve általában a minőségi/biztonságos munkahelyteremtésre is.