A mezőgazdaság irányítója a talajok védelmében betiltaná a szalmabálák erőművi égetését, és inkább „bőrbe kötve” adná el a magyar gabonát nyugatra, ahol több millió muszlim jelent nagy piacot a hazai állattenyésztésnek.
Betiltaná a szalma elégetését
A magyar agrárminiszter olyan elszánt a szalmabálák erőművek számára történő értékesítésének megszüntetésében, hogy betiltaná azt. A napokban már döntési előtti helyzetre utalt azzal, hogy előtte még egyeztetnek az érintettekkel, akiket kompenzálni kívánnak. (A szármaradványok elvonása a tábláról hosszú évek óta az egyik legkritikusabb elem a termőtalajok állapotáért joggal aggódó szakmai szervezeteknek, szakembereknek. A mulcsos talajművelés, a gyengélkedő állattartás miatt a földeket sújtó szervestrágyahiány miatt a táblán hagyott, beforgatott szármaradványok fontos szervesanyag-utánpótlás biztosíthatnak a termőtalajnak. Noha a szalmabálában való értékesítés azonnal jövedelmet jelent a gazdaságnak, a műtrágyák szeszélyes árát, költségét tekintve éves szinten a talajegészség mellett anyagilag is jobban megéri a szármaradványok táblán történő felhasználása, talajba forgatása – a szerk.) Nagy István az egyik legfontosabb problémának nevezte, hogy az elmúlt 50 évben a talajban élő mikroorganizmusok száma 90 százalékkal csökkent. „ Az utolsó órában vagyunk, hogy a talajaink termékenységét megőrizzük” – fogalmazott az Aranyeső Kft. tárolói beruházásának átadóünnepségén a Somogy vármegyei Kapolypusztán, ahol tudatos talajóvó gazdálkodást folytatnak.
Muszlimok, divatok – nekünk lehetőség
Nagy István arról is beszélt, hogy minden gabonaszem, ami feldolgozás nélkül kerül exportra, elmulasztott lehetőség. „A gabonát bőrben kell értékesíteni” – fogalmazott, utalva az állattenyésztésben rejlő lehetőségekre. A Nyugat-Európában egyre inkább visszaszoruló állattenyésztés további lehetőségeket rejt a magyarok számára. Megemlítette, hogy 3 millió muszlim él Európában, az ő bárányhús iránti igényük és a táplálkozási divatirányzatok is lehetőséget teremtenek – mutatott rá.