Várhatóan csökken a gazdák, kistermelők hátránya a felvásárlói-kereskedelmi szektorral szemben: egy új törvénycsomag több ponton a termelői szféra pozícióját erősíti. Hamarosan büntethetővé válnak a felvásárlók 30 napon túli késedelmes fizetései a gazdálkodók felé, az inkorrekt felvásárlót akár ki is tilthatják a pályáról.
A termelőké a kockázat, de nem az övék a nagyobb haszon
A termelővédelmi törvénycsomag legtöbb új szabálya a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe – jelentette be Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint világszerte jellemző, hogy az élelmiszer-előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak.
A szektor évtizedek óta visszatérő panasza továbbá az is, hogy a nagyobb kockázatot a felvásárlási árak sem honorálják, akár a hús- és a tej-, akár a zöldség-gyümölcságazat szegmenseiről van szó.
El is tilthatják a felvásárlót
A most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosításában a termelők védelmét erősíti a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, továbbá a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében.
A feldolgozók biztonságát is erősíti
A törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag-ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
(forrás: AM)