A belföldi tejtermelés Európa élvonalába jutott a technológiai háttér megújításával. Árbevétel és foglalkoztatás alapján a tejipar a magyar élelmiszergyártás egyik legnagyobb, kivitelben is egyre fontosabb ágazata.
200-200 milliárd a tágan vett iparágra
Ezt az agrárminiszter mondta hétfőn Budapesten, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács rendezvényén. Nagy István emlékeztetett, bár az egyik legalapvetőbb, legsokoldalúbb alapélelmiszerek egyike, hogy a piac jövője a nemzetközi szintű kihívások miatt bizonytalan. Ezért átlátható, tervezhető és könnyen hozzáférhető európai és állami támogatási rendszer segíti a tejágazatot. A magyar termelők többletköltségét kompenzáló kiírás 550 támogatói okirat megkötésével zárulhat 42,5 milliárd forint értékben. A termeléshez kötött, tejhasznú tehéntartási támogatások végkifizetése tavaly elkezdődött. Eddig több mint 3200 termelő összesen csaknem 26 milliárd forintot kapott.
A takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartás fejlesztési pályázatai még ebben a hónapban véglegessé válnak, feldolgozóipari pályázatokra és állattartó telepekre egyaránt 200-200 milliárd forintos keret jut. A beruházást támogató pályázatok elsősorban a technológiai fejlesztéseket segítik, az állattartó telepeket és a tejfeldolgozó üzemek többek között új gépekre, energetikai, raktározási vagy csomagolási korszerűsítésekre használhatják föl a forrásokat.
Nagy teher az árstop a kereskedelemnek
A rendezvényen mind az agrárminiszter, mind Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke síkra szállt az eredeti receptúra szerinti és a hazai előállítású tejtermékek piaci előmeneteléért. A Tej Terméktanács kiskereskedőket képviselő elnökségi tagja is megerősítette: szeretné, ha a boltok csak magyar tejterméket árulnának, de ehhez szerinte is fejleszteni kell a gyártási kapacitásokat. Zséli Ilona bízik a forgalom fellendülésében, hiszen a visszaesést az idén már enyhe emelkedés követte. Ugyanakkor a válság hatására a belföldi piac árérzékennyé vált, a vásárlók az akciókat keresik, miközben az átmeneti intézkedések, az árstop és a kötelező akciózás nagy terhet jelentenek a kereskedőknek. Koller Attila, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója a terméktanács társelnökeként szintén a beruházások felgyorsítását sürgette, amihez szerinte is nélkülözhetetlenek a pályázati támogatások, mivel az elmúlt évek válságsorozata felemésztette a saját forrásokat.
A legnagyobb magyar cégek is kicsik a piacon
A gazdasági nehézségek hatására a gyártási költségek megduplázódtak, és nemzetközi szinten a magyar piac legnagyobbjainak is nehéz megmaradniuk, hiszen míg a Tolnatej évente 260 millió liter tejet dolgoz föl, a komolyabb külföldi versenytársak 10-15 milliárd liternél is többet – tette hozzá a Koller Attila. A munkaerő-utánpótlásban szerinte a felnőttképzés segíthetne. A gyártás automatizálása csökkentené a munkaerőigényt, ám emiatt a tejiparnak olyan támogatásokra van szüksége, amelyek nem írnak elő pályázati kötelezettségként munkahelyteremtést.
Istvánfi Miklós társelnök a 2023-as bevételi adatok alapján úgy látja, hogy jelenleg sem a tejfeldolgozók, sem a tejtermelők jövedelmi viszonyai nem megnyugtatók, hiszen mindkét körben vannak, akik veszteséggel vagy legalábbis nyereség nélkül zárták az előző évet. Az ágazatnak kedvez, hogy a nyerstej ára nem esett vissza túlságosan, de a pályázatok kiírását fel kell gyorsítani, mert a minőségi versenyben a magyar tejágazat sem maradhat le.
(Forrás: AM)
