Már nemcsak a malmi, hanem a takarmánybúzáknál is versenyelőnyt jelent a minőségi beltartalom
Előbb-utóbb várható volt, hogy a feltörekvő keleti gabona-termőterületek a magyar termelők hagyományos piacain is megjelennek. A mennyiségi szemlélet zsákutcát jelenthet. A 970 ezer hektáros hazai búza-termőterület nem tudja tartani a versenyt – egy kiút marad: jobb minőséget termelni, és nem kizárólag a legnagyobb tonna/hektár hozamokat hajszolni. Ezen az úton pedig döntő a körültekintő fajtaválasztás.
A piaci folyamatok felértékelik a genetika fontosságát
Az utóbbi hónapokban döbbenetes híreket hallunk arról, milyen ütemben bontakozik ki az orosz, ukrán, kazah búzatermesztés, és ezek milyen tempóban foglalják el a kelet-európai gabonatermesztők piacait Olaszországtól a Közel-Keleten át Észak-Afrikáig. Ebben a versenyben a maga 1–1,5 millió hektáros nagyságrendjével és előállítási, logisztikai körülményeivel a magyar kalászos-termőterület a hozamok mellett nem rúg labdába. Érdemes-e továbbra is a nagy termésátlagokat keresni? Vagy alkalmazkodni: a minőségi ligába nevezni, és a prémium minőséggel megtartani a még meglévő piacokat, és így tenni szert újakra.
– Míg korábban számos ajánlat közül is választhattak a búzatermesztők, ma keresni kell a jövedelmező árat kínáló felvásárlót. Trendfordulóhoz értünk, különösen a lágybúzánál már szinte kizárólag a minőségi termény lesz a nagy felvevő exportpiacainkon piacképes – véli Bene Zoltán. A Mauthner csoport magyar leányvállalatának, a Karintiának a cégvezetője szerint a szűk 1 millió hektáros hazai termőterületen képződő 5–6 millió tonna áru felét muszáj külpiacon értékesíteni. Az export 95 százaléka az EU-ba, elsősorban Olaszországba, Ausztriába és Németországba kerül, ezért minden eddiginél jobban kell tudnunk, milyen elvárásokat támaszt az exportpiac a búzánkkal szemben.
– Döntően kétféle elvárás van: vagy olcsó, alacsony minőségű tömegárut, vagy magas minőségű prémiumárut keresnek, jelentős, körülbelül 20 ezer Ft/tonna felárral. Hosszú évek óta hangsúlyozzuk, hogy a magyar búza szerintem csak ez utóbbiban lesz versenyképes. Illúzió azt hinni, hogy a keleti dömpinggabonával a jövőben nem kell versenyeznünk az európai piacokon – mondja a Karintia cégvezetője, aki biztos benne, hogy a piaci folyamatok miatt felértékelődik a genetika jelentősége.
Jobb lehetőség? Érdemes újragondolni!
Bene Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy a prémium minőség szempontjából tévedés kizárólag a fehérjemennyiségére alapozni. Annak a minősége a döntő. A búzák reológiai tulajdonságai, úgymint a malmok alveográfos, faronográfos és extenzográfos értékei, genetikailag befolyásolt tulajdonságok. Amióta drágul a takarmány-alapanyag, azóta már nemcsak a malmok, az élelmiszeripari feldolgozás, hanem a takarmányipar is egyre érzékenyebb a búza minőségi, beltartalmi jellemzőire. Kevéssé éri meg alacsony fehérjetartalmú búzát venni, hiszen a hiányzó fehérjetartalmat máshonnan kell pótolni. Egyszóval a prémium és takarmánybúzáknál is fontos, hogy az általunk választott fajták jó nitrogénhasznosító képességgel és beltartalmi értékekkel bírjanak: és mindebben döntő jelentőségű a genetikai háttér – húzza alá a Karintia cégvezetője. Úgy véli, érdemes azt is átgondolni, hogy idehaza az elmúlt 5 év átlagában a búzák átlagos hozama nem haladta meg az 5,3 tonnát, de ha az elmúlt 5 év legmagasabb országos átlagát nézzük, akkor sem érjük el a 6 tonnát. Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy érdemes-e tovább hajszolni a magasabb termésmennyiségeket, érdemes-e a minőséget félretéve a bő termőképességű fajtákat vetni? Fontos továbbá azt is átgondolni, érvényes-e még az a régi keletű szemlélet, hogy a minőség vagy-vagy alapon szembeállítható a mennyiséggel.
A minőség ma már nem feltétlenül költségesebb
– A kelet-ausztriai búzatermesztés régiója a bizonyíték rá, hogy érdemes és lehetséges nagy mennyiségben minőségi búzát előállítani. Ott a búza-termőterület 80 százalékán prémium minőséget állítanak elő, 6-8 tonnás üzemi átlagok mellett. Fontos hangsúlyozni azt a tényt, hogy a prémium minőséget adó vetőmag nem drágább! Sőt, a modern genetikák alacsonyabb 3,5–4,0 millió/ha vetőnormájával, alacsonyabb, 160–190 kg/ha szükségletével gyakran olcsóbb is. Nem a 8–10 tonnás üzemi mennyiség láthatóan sikertelen próbálkozásait kellene mindenhol erőltetnünk, hanem a piacképesebb, prémium minőséget kellene nekünk is előállítanunk! – hangoztatja a vetőmag-termeltető és -forgalmazó országos integrátorcég vezetője.
Kérdésünkre azt is hozzáteszi: a termelők jelenleg igen takarékosan bánnak a N-műtrágya használatával, így a fajták N-hasznosító képessége felértékelődik. A drága inputanyagárak mellett pedig fontos a betegség-ellenállóbb fajták használata, melyek egészségesebb állományt, alacsonyabb növényvédelmi ráfordítást igényelnek.
– A Karintia fajtáinál alapvető elvárás a nagyobb betegség ellenállóság, az aszálytűrés és a jó nitrogénhasznosító képesség. A genetikának is jelentős szerepe van abban, hogy sikeresen tudunk-e tompítani az egyre szélsőségesebb időjárás okozta kihívásokon.
Rövidebb tenyészidő, gyorsabb kalászhányás = nagyobb termésbiztonság
A fajtaválasztás egy további fontos szempontjává vált a tenyészidő. – Tény, hogy minél rövidebb időt tölt a növény a táblán, annál kisebb a kitettsége a sajnos egyre nagyobb időjárási kihívásoknak. Ezt a kihívást a rövidebb tenyészidejű fajták használatával tudjuk tompítani. Amennyiben a rövidebb tenyészidő, a korábbi kalászhányással párosul, akkor nagyobb biztonsággal tudjuk a nyár eleji hőstresszt elkerülni. Fontos, hogy a kalászhányás és az érés között eltelő idő a lehető leghosszabb legyen úgy, hogy az érésidőben megőrizzük a koraiságot. Ez nagyobb termésbiztonságot jelenthet számunkra.
Nem a körülményeken, inkább az alkalmazkodáson múlik a siker
Bene Zoltán döntő jelentőségű szemléleti kérdésnek nevezi ezekben az években az alkalmazkodást, a rugalmasságot. Darwin történelmi jelentőségű felismerését idézve rámutat: a keletről érkező olcsóbban előállított, olcsóbb logisztikával az európai piacokra kerülő búzával szemben csak a rugalmas alkalmazkodás, a változtatás képessége jelenthet kiutat. Egyre bizonytalanabb, hogy a nagy hozamot ígérő fajtákkal nagyobb profitot tudunk elérni.
– A Karintia javaslata ezért az, hogy a kockázatot megosztva, prémium minőséget adó genetikát is használjanak a gazdák, és a fehérjetartalmat, illetve a fehérjeminőséget egyaránt produkáló, az Olaszországi, az Ausztriai és egyre inkább a hazai malom által is keresett fajtával, fémzárolt vetőmagot vessenek – mutat rá. Hozzáfűzi, hogy a mennyiségi elvárás és a ráfordítás közötti kapcsolatot is érdemes új szemmel nézni. A cégvezető azt vallja: nem a körülmények jelentik az igazi kihívást, hanem az alkalmazkodás hiánya. – Mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy tartsanak velünk, mutatjuk az utat, segítjük Önöket a sikeresebb alkalmazkodás és így az eredményesebb gazdálkodás érdekében – fűzi hozzá Bene Zoltán.
Kohout Zoltán
