Nagy növekedés az állattenyésztésben, igaz, van honnan…

Európai összevetésben kiemelkedően nőtt a magyar sertés-, a baromfi- és tejágazat teljesítménye 2024 első felében, és jelentősen nőtt a juh- és szarvasmarha élőállatexport mértéke is. A növekedési adatok mögött alacsony bázis és összességében visszaszoruló ágazati teljesítmény van.

Normalizálódik, növekszik

A piaci környezet jótékony változásai és a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó állami segítség idén már jól látható erősödést eredményezett az állattenyésztésben – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Feldman Zsolt elmondta, EU-s viszonylatban Magyarországon 2024 januárja és májusa között a sertés vágásszám tekintetében a 3. legmagasabb, a baromfivágás esetében szintén a 3. legmagasabb volt a növekedés, a tejfelvásárlás esetében pedig a 4. legmagasabb az uniós statisztikai adatok alapján. Az élősúlyban számított vágások területén a baromfi esetében több mint 14%-os, a sertésvágásoknál pedig 8%-ot meghaladó növekedés figyelhető meg. A szarvasmarha ágazatban az élőállat kivitel mennyisége 2024 januárja és májusa között jelentősen, közel 12%-kal nőtt, míg a juhágazatban a hazai statisztikai adatok szerint több mint 25%-kal emelkedett. Az államtitkár szerint az állattartók kedvezőbb gazdasági környezetét jelzi, hogy több ágazatban – a hazai és a külföldi fogyasztás élénkülése mellett – a felvásárlási árak normalizálódtak vagy emelkedtek, párhuzamosan csökkentek a finanszírozási költségek vagy a takarmányárak árszínvonala is.

Támogatások, fejlesztések

Ebben szerepe van az európai és állami támogatási programoknak, így a Vidékfejlesztési Program keretében 2021 óta kifizetett mintegy 491 milliárdnak, amit az állattartók beruházásaira, telepfejlesztésre fizettek ki. A gazdálkodói likviditás megőrzéséhez járul hozzá a gyepgazdálkodást, takarmánytermelést is folytató gazdaságok számára a 2024 végéig tartó, megnövelt keretösszegű agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás emelt szintű támogatása, vagy a kamattámogatott forgóeszközhitelek rendszere. Kitért arra is, hogy a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában a magyar agrárium fejlesztésére szánt források – a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt – minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Az állattenyésztőknek és -tartóknak számos újabb lehetőség nyílik telepeik korszerűsítésére vagy állatjóléti programokban való részvételre. Jelenleg összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívást hirdetett meg az agrártárca az állattartó gazdaságok fejlesztéseihez kapcsolódóan, melyekkel kisebb és nagyobb léptékű projektek egyaránt megvalósíthatók.

Csökkenőben van

A KSH kimutatásai szerint az állattenyésztés 0,6%, az állati termékek volumene 2,7%-kal csökkent tavaly. Emögött többéves, azonos irányú tendencia figyelhető meg (Covid-világjárvány, orosz háború, költségnövekedések, infláció, árfolyam stb.). Csökkenőben van az elmúlt években a szarvasmarha és a vágómarha-állomány (ez például tavaly 23 ezerrel volt kevesebb, mint korábban), a tehénállomány pedig 15 ezerrel csökkent. Közben csökkent a szarvasmarha-gazdaságok száma is: a KSH szerint tavaly a 2022-eshez képest 5,4%-kal. Kedvezőbb a sertésállomány alakulása: a 2022-es évihez képest tavaly 1,9%-kal emelkedett az össz példányszám, elérve a 2,6 milliót. Ugyanakkor a sertéstartó gazdaságok száma szintén csökkent: 2023-ra már bő 7 százalékkal kevesebb, csak 26 ezer gazdaság foglalkozott ezzel. A juhágazat mellett a leginkább prosperáló ágazat a baromfi-, amelynek kibocsátása 2023-ban – bár a tyúk- és pulykaállomány csökkent – 7 százalékkal nőtt. A pulykatartók száma jelentősen, bő 30 százalékkal zuhant.