Régi-új csodanövény: érdemes termeszteni, minden részét keresik

Csodanövénynek is hívják, és az egyik legrégebben, már közel 10 ezer éve termesztett növényünk a kender. Hazánkban a rendszerváltás előtti évtizedekben a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen vetett ipari növényünk volt. A műanyagok megjelenésével a kereslet lecsökkent iránta, a termesztése visszaszorult, ám értékes tulajdonságai miatt a dél-alföldi homokon ismét jövedelmezően termelik. 

Környezetvédelemből megélhetés

– Először a kender rendkívül magas oxigéntermelése nyűgözött le, és a környezetünk védelme miatt kezdtem el termeszteni, majd a kacsáimnak takarmánypótlásként adtam a termését. Mostanra már fő megélhetéssé vált, és egyre fejlődünk – sorolja a 10 évvel ezelőtt kezdett kendertermesztés okait Pálfi Patrik őstermelő Bócsán. Patrik alacsony termőképességű homoktalajon immár 3,5 hektáron termeszti a kendert, és a növény majd minden részét értékesíti.Felhívja a figyelmemet, hogy vigyázzak a cikkírással, mert ha olvas valaki a kenderről, egyből a kábítószer és nem az egészséges olaja jut majd az eszébe. – Ez nem a kábítószer előállítására alkalmas növény! Ipari kender kategóriába tartozik. Meg kell vásárolnunk a fémzárolt vetőmagot, amit a Nébih egyébként minden évben mintával ellenőriz. Egy nagyon alacsony THC- (tetrahidrokannabinol, amely a kannabisznövény különböző fajtáiban található) tartalmú ipari kendert nevelünk, amelynek a hasznosítása rendkívül széles körű lehet.

Könnyű a termesztése, nehéz a betakarítása

A kender egynyári növény. A magjáért vagy a rostos száráért termesztve, a felhasználási célnak megfelelően ritkára vagy sűrűbbre vetik.  – Április közepén vetettük el a magját gabonavető géppel, és mostanra már két méter felettire nőtt ezen a nem túl jó adottságú homokterületen. A vetési sűrűsége attól függ, hogy mit akar végeredményként az ember. Én sűrűre vetettem, hogy hosszú, egyenes szárakat kapjunk, így kevés oldalága van, ami könnyebben feldolgozhatóvá teszi a kendert a későbbiekben. Gyorsan fejlődik a növény, nemrég volt a beporzás, és már látni a kis magkezdeményeket. A kifejlődött magok aratása általában szeptemberben szokott kezdődni, de az idén biztosan hamarabb lesz. A kender betakarítása az, ami általában visszafordítja a termesztésén gondolkodókat. Évekig kézzel végeztük, aztán évről évre fejlődtünk. Ma már kaszákat, gépeket használunk, de a magok cséplése még most is kézzel történik, amit szintén szeretnénk gépesíteni.

Szuperélelmiszer

A kender termése egy szuperélelmiszer, és a növény többi részét is hasznosítani lehet, mert ismét keresik a kenderből készült termékeket. – Többezerféle hasznosítása van a kendernek: a virágzatából gyógyszert készítenek, a magját hántoljuk, vagy olajat sajtolunk belőle, a szárából pedig ruha, kötél, építőanyag, de akár autó is készülhet. Az első termékünk a hántolt kendermag lett, egy kis malomkő segítségével sikerült előállítani ezt a nagyon értékes élelmiszert. A kisebb magvakból pedig hidegen sajtolt olajat készítünk, amelynek az omegazsírsav-összetétele meghaladja az olívaolajét. Van már vevőnk a szárban lévő pozdorjára is. Ennek 75 százalék a cellulóztartalma, a hőszigetelési értéke nagyon jó, és ez teszi az építőipar számára nagyon értékessé. Fehér cementtel keverve, ha 50 centiméteres falat készítenek belőle, akkor az már a 2050-es karbonelvárásoknak is megfelel. A zöld kérge szinte elszakíthatatlan, kenderkóc, szövet és kötél is készíthető belőle. Igaz, erre még nem találtunk vevőt, de bizakodunk a jövőt illetően, mert a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően a kender újra teret nyerhet, és egyre több ember tudhatja meg, hogy mégis miért jó ez a növény az életünkben – nyilatkozta lapunknak Pálfi Patrik bócsai kendertermesztő.

^{Fotó/Videó: Kristóf Imre/Horizont Média Kft.}