Számos európai országban megkezdődött a tavaszi vetésű szántóföldi kultúrák betakarítása. Míg a globális termésvárakozások továbbra is optimizmusra adnak okot, a Közép- és Délkelet-Európát sújtó hőség és aszály következményeként a régióban jelentős terméskieséssel kell kalkulálnunk.
Kukorica
Mind a globális, mind az európai gabonapiaci szereplők kiemelt várakozással tekintettek a szeptember második hetében megjelenő makrogazdasági adatokra, aktuális elemzésekre. Az Európai Központi Bank (ECB) kamatot vágott, a 25 bázispontos csökkentés hátterében egyrészt a kedvező inflációs, másrészt a romló növekedési kilátások húzódtak. Az euró továbbra is erősnek tekinthető a dollárral szemben, a kőolajárak pedig június óta lefelé mozognak. E sorok írásakor egyedül az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő FED kamatdöntése lehet még kérdéses, bár az elemzői konszenzus az ECB-hez hasonló, 25 bázispontos monetáris lazítást vetít előre. Miután kamatcsökkentésre 2023 szeptembere óta nem került sor, a szokásosnál is nagyobb várakozás előzi meg a szeptember 17–18-i kamatdöntő ülést.
A fenti tényezők mellett szeptember 12-én publikálta az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) a szokásos havi globális gabonakereslet-kínálatot monitorozó riportját (WASDE). A jelentés kulcsadatait összehasonlítva az augusztusi előrejelzéssel csupán kisebb korrekciókat láthatunk a kukorica várható termése, felhasználása és fordulókészlete alakulásában. Ezek alapján továbbra is megállja a helyét az a kijelentés, mely szerint a kukorica globális pozíciója kiegyensúlyozott, a főbb adatokban érdemi elmozdulás nem körvonalazódik.
Összegezve, az említett makroadatok és a globális kereslet-kínálatot értékelő prognózisok egy irányba mutatnak: a nemzetközi piacokon vélhetően rövid távon intenzív áremelkedéssel nem kalkulálhatunk. A kialakult status quót nyilvánvalóan felülírhatja bármilyen, akár jelenleg is fennálló vagy a jövőben bekövetkező geopolitikai konfliktus felmerülése, esetleges eszkalációja.
A kukorica betakarítása a déli féltekén befejeződött, vegyes argentin és jó brazil eredmények mellett. Az USA-ban és Nyugat-Európában azonban kivételesen jó terméssel számolhatunk. A felsoroltakkal ellentétben egészen más képet mutatnak a kukoricahozam-várakozások Közép- és Délkelet-Európában, Ukrajnában és Oroszországban. A csapadékhiánnyal társuló, szokatlan, több hullámban, akár heteken keresztül tartó hőség az érintett régiókban és országokban jelentős terméskiesést okozott. Ennek ellenére az elmúlt időszakban megjelent előrejelzések minimális mennyiségi korrekciókkal éltek: az Európai Bizottság augusztus 29-i beszámolója (EU Commission – Cereals Market Situation) csupán 1,3 millió tonnával csökkentette az EU várható kukoricatermését az előző hónap adataihoz képest, a Nemzetközi Gabonatanácsnál (International Grains Council) ugyanebben a relációban összesen 1,7 millió tonna kiesését prognosztizálják.
Szeptember első dekádjában az árak mind a chicagói (CME), mind a párizsi (MATIF) tőzsdéken felfelé mozogtak. Az amerikai árszintek emelkedését fűtötte a gyengélkedő dollár árfolyama, továbbá az erős exportkereslet (Mexikó, EU), míg a MATIF-on kereskedő befektetők elkezdték árazni a vélhetően alacsonyabb EU és ukrán termésvárakozásokat.
Magyarországon a betakarítás megkezdődött, néhol akár hetekkel korábban a megszokottnál. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember elején frissített végleges termésbecslése alapján 5,15 millió tonnányi kukorica betakarítása várható hazánkban, mely az elmúlt 15 év harmadik legrosszabb eredménye lehet (2012: 4,76 millió tonna; 2022: 2,78 millió tonna). Sajnos az eddig látottak visszaigazolják a kamara előrejelzését: a hosszan tartó extrém hőség és csapadékhiány a várható hozamokat jelentősen erodálta. A terméskiesés mellett az időjárás kifejezetten kedvezett a különböző penészgombák által termelt méreganyag, az aflatoxin megjelenéséhez. Az első mérések alapján úgy tűnik, több termőhelyen is magas szintű fertőzöttség alakult ki, mely tételek esetében kérdéses lehet, hogy milyen értékesítési lehetőségek állnak majd rendelkezésre, miután a feldolgozó- és élelmiszeripar toxinokra vonatkozó szabályozása– értelemszerűen – kifejezetten szigorú.
Szeptember elején a belföldi árak változatlanul az exportlehetőségek felett mozogtak. Az európai piactól elszakadó árazások további emelkedésének gátja a mindenkori import árszintje lehet. Az ukrán eredetű áru behozatala változatlanul tiltott (bár nem is lenne olcsó), jelenleg a legkedvezőbb importdesztináció Lengyelország és Szlovákia lehet. Valószínűleg a tőlünk északabbra fekvő országok esetében az aflatoxin megjelenése kevésbé valószínű, így könnyen elképzelhető, hogy ismét érkezhetnek más országokból származó tételek Magyarországra, tekintettel az alacsony termésre és a körvonalazódó minőségi problémákra.
Búza
A kukoricához hasonlóan a búza főbb globális kereslet-kínálati adatsoraiban sem történt különösebb figyelemre okot adó változás. A várhatóan kiváló kanadai és ausztrál termés eredményeként magasabb fordulókészletekkel számolhatunk, melyek ellensúlyozzák a gyengébb európai eredményeket.
Befejeződött a betakarítás az EU-ban: a 2023-as eredményekkel összevetve a közel 10 millió tonnával alacsonyabb termés a különböző mérlegekben vélhetően szűkösebb exportpotenciálként jelenhet meg. Mindezek tükrében az Európai Unió búzakiviteli aktivitása jelentősen elmaradt a korábbi években tapasztaltaktól, melyben az alacsonyabb termésmennyiség mellett az erős euró és a kevesebb rendelkezésre álló jó minőségű árualap egyaránt szerepet játszik.
Augusztus hónapban a CME búzajegyzéseinek alakulását jelentősen befolyásolták az Egyesült Államokban tapasztalható, kifejezetten kedvező szezonvégi időjárási körülmények. Mindeközben Európában a magas zárókészletek és a betakarítás korai kezdete gyakorolt nyomást a MATIF határidős áraira, melyekkel az elmúlt fél év legalacsonyabb szintjein kereskedtek a hónap utolsó napjaiban. Szeptember hozott némi fordulatot, a búzaárak korrekciója reflektált az alacsonyabb kínálatra és a gyengébb minőségi paraméterekre.
A belföldi búzapiacot az exportkereslet vezeti, alacsony forgalom mellett. A fókusz a tavaszi vetésű növények betakarítására helyeződött át, így összességében a kínálati oldalon hangsúlyosabb a napraforgó és a kukorica megjelenése. Érdemi vevői aktivitás csupán a jó minőségű áru kapcsán érzékelhető, jelentős prémiumok mellett. Az árdifferenciák jól tükrözik a szűkösebben rendelkezésre álló, a takarmánynál egyértelműen jobb paraméterekkel rendelkező tételek iránti vásárlási szándékot.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató