fbpx

A KAP-reform feje tetejére fordítja a támogatási rendszert

Írta: Agrárágazat-2024/10. lapszám cikke - 2024 október 20.

Jövő tavaszra elkészülhet az európai közös agrárpolitikai, támogatási rendszer módosításának vázlata, amelyben – első hallásra – hajmeresztő változások is felmerültek. Hozzászoktunk a kényelmes, hektáralapú, kvázi alanyi jogon járó támogatáshoz, de a szigorú, néha önpusztító előírásokhoz is – most minden a feje tetejére fordulhat, de versenyképesebb, termelékenyebb európai mezőgazdaságot hozhat.

talajművelés
Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Új korszakot hoznak a változások

A KAP reformja, újraszabása több okból kezdődött el az idei év elején. Egyszerre erősödött az oroszok Ukrajna elleni háborújának hatása, az eurázsiai terménydömping piacokra nehezedő nyomása, a mind extrémebb időjárás okozta romló termésátlagok, a költségek emelkedése – mindezek következtében a gazdálkodás jövedelmezőségének csökkenése. Az ezek nyomán kibontakozó gazdatüntetések már nyár elejére jelentős könnyítéseket hoztak (10 ha-nál kisebb gazdaságok adminisztrációjának csökkentése, a HMKÁ-követelmények, a vetésváltás-előírások módosítása, a kettős szankciók kivezetése). A jelek szerint ugyanezen az úton megy tovább az Európai Bizottság, amelynek elnöke szeptember elején ismertette a „Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről” című dokumentumot, amely gyökeres szemléletváltást jelez az agrártámogatásban.

Kényelem helyett versenyképesség

A fő vonal, úgy tűnik, elmozdul a területalapú támogatásokról – ennek előnye, hogy kiszámítható, stabil és kényelmes. Viszont a hátránya is ez: nem mozdítja elő a korszerűbb, hatékonyabb gazdálkodást, és sokszor a hektáralapú támogatás nem a termelésbe/termelékenységbe megy, hanem a földbérbeadók zsebébe vagy nagygazdaságok felhizlalásába. A fő irány ezután vélhetően a kisebb-közepes gazdaságok megerősítése, a mezőgazdasági jövedelmek stabilizációja felé mozdul el, továbbá a versenyképességet, a piaci pozíciók megszerzését, megőrzését, vagyis a versenyképességet fokozó támogatások felé. Ez a tagállami intervenciós infrastruktúra fejlesztését, a központi raktározási kapacitások támogatását jelenti, emellett a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok keretében az EU Közös Agrárpolitikája nem új zöldszabályokat írna elő a gazdálkodók számára, inkább az ösztönzőket erősítené, és a meglévő környezetvédelmi szabályok betartatása lesz a cél.

Európai piacvédelem

Nyár elejétől annak is több jelét látjuk, hogyan működik az importkorlátozás, a piacvédelem. Az EU rokonszenves erkölcsi magatartást tanúsít az orosz agressziót szenvedő Ukrajna felé, de azért mégiscsak saját (mező)gazdasága a fontosabb. Ezért nemcsak a háborút finanszírozó orosz és fehérorosz árut tiltotta ki az EU piacairól, de az ukrán alapanyagokra, mezőgazdasági terményekre is szigorú behozatali kvótát vetett ki. Ez az irány ugyancsak szerepel a most készülő reformintézkedések között; az európai gazdák versenyképességét rontja, ha előnytelen helyzetből kell indulniuk egy dél-amerikai, észak-afrikai vagy kelet-európai, eurázsiai beszállítóval szemben.

Új szabályok helyett érdekeltséget

Mindezek révén várható a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) komplikált előírásrendszerének módosítása is. Például az iparhoz hasonlóan bevezethetik a környezetvédelmi célok érdekében „a kibocsátó fizet” elvét, illetve általában a környezetvédelmi célokat nem a közös európai agrárköltségvetésből, a KAP-kasszából finanszíroznák. Ez ugyanakkor várhatóan a mezőgazdasági közös költségvetés drasztikus forráscsökkentését is jelenti. Ebből eredően az sem kizárt, hogy a fiatal gazdálkodók indulását sem támogatásokkal segítenék, hanem támogatott hitellel (az Európai Beruházási Bank 3 milliárd eurót szánna erre). Ám ez is elősegítheti a szakmailag, gazdaságilag megalapozottabb projekteket, hiszen a kölcsönökkel sokkal megfontoltabbak a felhasználók, mint a támogatásokkal.

A jelenlegi támogatási rendszer szerint a gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetések a helyes mezőgazdasági és környezeti feltételek (GAEC) betartásához kötődnek, amelyek különböző zöldgyakorlatokat foglalnak magukban, például a föld parlagoltatását. Ezzel szemben az új jelentés nem tesz említést a GAEC-ről, hanem arra szólít fel, hogy megfelelően jutalmazzák és ösztönözzék azokat a gazdálkodókat, akik az uniós jogszabályokon túlmenően fenntartható gyakorlatokat alkalmaznak. A cél tehát újabb/további szabályzók helyett ösztönzőkkel közelebb jutni a KAP céljaihoz.

Kohout Zoltán