A CSEBER Nonprofit Kft. több mint két évtizede tűzte ki céljául, hogy megszervezi, közvetíti a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek minél nagyobb arányú visszagyűjtését. A szervezet az idei évben is megtartotta – immár nyolcadik alkalommal – fenntarthatósági konferenciáját.
Gazdálkodás a jövőért – fenntarthatóság a mezőgazdaságban
A rendezvényen Fenyvesi Rita, a CSEBER Nonprofit Kft. ügyvezetője az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak utolsó, 17. pontjára hivatkozott. A „Partnerség a célok eléréséért” mottó ugyanis a mostani konferencia szlogenje is lehetne, ahol partnerek együtt lehetnek, kapcsolatokat ápolhatnak és építhetnek ki egy speciális témára koncentrálva.
A talajainkat és a bolygót „a jövő nemzedékétől kaptuk kölcsön”. Ezért fontos, hogy olyan gazdálkodási rendszereket hozzunk létre, amelyek hosszú távon fenntarthatók – hívta fel előadásában a figyelmet Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke.
A talaj élőlények közössége alkotta tér, amely tápanyagokat és biztonságot szolgáltat az elvetett mag számára. A talajaink fenntartható művelésével jelentősen csökkenthetjük a környezeti viszontagságokat, a különböző abiotikus stresszhatásokat. Ráadásul így valósítható meg az is, hogy a gazdálkodók megfelelő mennyiségű élelmiszerrel láthassák el az embereket. Szűkülő környezetben, növekvő népesség számára kell termelni. Ha megszűnne hazánkban az élelmiszer-pazarlás, azzal 400 ezer ember napi háromszori étkezése lenne biztosított.
Szintén fontos a gazdálkodók edukációja, már csak a talajdegradáció miatt is. A tanulással megismerhetik azokat a technológiai beavatkozásokat, amelyek biztosíthatják a területeik fenntartható művelését.
A NAK és a CSEBER közös célja a gazdálkodók minél szélesebb körével megismertetni és elfogadtatni, hogy a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság megvalósulásához rendkívül fontos a növényvédő szeres göngyölegek lehető legnagyobb arányú visszagyűjtése. Emellé az is elengedhetetlen, hogy a szennyezett csomagolószereknél minden esetben alkalmazzák a háromszoros kiöblítés elvét. Új közös célkitűzésük továbbá a műtrágyás zsákok és az agrofóliák visszagyűjtési rendszerbe történő eljuttatása.
A göngyöleg-visszagyűjtés eredményei
A CSEBER jelenleg 106 partnerrel dolgozik együtt. Ezek azok a gazdasági társaságok, amelyek növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói. A szervezetnek 162 gyűjtőhelye található országszerte, ahol az üres, kiürült és tisztított csomagolóanyagokat a felhasználótól átveszik.
2023 közepétől a MOL MOHU és a CSEBER közös együttműködésben végzi a növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtését – számolt be erről Kovács Gergely Balázs, a CSEBER Nonprofit Kft. fejlesztési menedzsere. Az utóbbi években tapasztalható növényvédőszer-értékesítés csökkenésével a visszagyűjtési mennyiség ugyan csökkent, arányait tekintve azonban növekedés tapasztalható.
Nem mezőgazdaság ugyan, de minden a visszaváltási rendszertől hangos
Naponta 6-7, néha 8,5 millió palackot is visszaváltanak hazánkban a fogyasztók, vállalva, hogy olykor sorba kell állni, vagy időnként nem működik a berendezés. A nemrégiben indult rendszer miatt (amit szinte senki sem kedvel igazán) a gyártóknak magasabb áron kell értékesíteniük a termékeiket; a fogyasztók minden egyes italos csomagolásért 50 forintot fizetnek – és hogy azt visszakapják, el kell menniük egy REpontra. Viszont azzal, hogy ezt is vállalják a vásárlók, nap mint nap óriási mennyiségű szeméttől mentjük meg környezetünket, és lehetőséget biztosíthatunk, hogy gyermekeink, unokáink egy tisztább világban nőhessenek fel.
Összefoglalónk a tavalyi konferenciáról itt olvasható.
Csomor Zsolt
