Eleve egyre kevesebb gazdálkodó van a (nagy)birtok-koncentráció miatt, a megmaradók zöme 50-70+ éves kor között jár már, és egyre kevesebb fiatal lép be a mezőgazdaságba.
Két kritikus korosztályban hatalmas a csökkenés
Minden korcsoportban kevesebb lett a gazdálkodók száma, de eltérő mértékben. Az utóbbi 10 évben a legjelentősebb visszaesés az 55–64 éves korosztálynál következett be: számuk 91 ezerről 45 ezerre fogyott. A fiatalabb korosztályoknál is jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ezzel folytatódott a 65 éves és annál idősebb korcsoportba tartozó gazdaságirányítók arányának növekedése, ami 2023-ban már 37%-ot tett ki, szemben a 2013-as 29-cel. A gazdaságirányítók majdnem kétharmada 55 évesnél idősebb, ami kicsivel több, mint az uniós átlag. Nagyon kedvezőtlen viszont, hogy a gazdaságirányítók mindössze 4,9%-a 35 év alatti, 2013-ban ez az arány még 5,6% volt, ráadásul a számuk tíz év alatt 42%-kal csökkent. A gazdaságirányítók átlagos életkora egyébként 58 év felett volt 2023-ban – ebben nincs nagy változás 2020-hoz képest – írja a KSH friss összesítése. (Emellett rendkívül alacsony, 30%-os a nők aránya a gazdaságirányításban, bár a számuk lassacskán növekszik.)
Több a szakmai végzettségű irányító
Javult azonban az utóbbi 10 évben a gazdaságirányítók mezőgazdasági végzettség szerinti megoszlása. Tavaly már csak a gazdaságok 55%-át vezette mezőgazdasági képzettség nélküli személy, illetve csak gyakorlati tapasztalattal rendelkező irányítók, 34%-ban legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettséggel, míg 11%-át felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők irányítottak. Az utóbbi két kategória részaránya folyamatosan nőtt az elmúlt években, miközben a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező gazdaságirányítók által vezetett gazdaságok száma 2013 óta megfeleződött. Ez a tendencia összefügg az állattartó gazdaságok számának csökkenésével, mivel ebben az ágazatban jellemzően magasabb a mezőgazdasági végzettség nélküli gazdaságirányítók aránya.
Lásd még lapunk részletesebb elemzését ebben a cikkben!