A szárazságból eredő globális terméskiesés meghaladja az egyéb abiotikus stresszhatások okozta terméskiesések összességét, de még a növénykórokozók által okozott terméskiesések összességét is. Mekkora ennek a jelentősége? 2050-re a szántóföldek 50%-át érinteni fogja.
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara most erre a szó szerint égető problémára és megoldásaira fókuszált Hódmezővásárhelyen az AGRÁRTRENDEK Konferencián.
A szárazságstressz hatása a növényekre
A klímaváltozás, konkrétan az általa okozott hőstressz a növény vízpotenciáljára, a növekedésére, a gyökér-szár arányra, befolyásolja (rontja) a tápanyagmetabolizmust (még az asszimiláció is korlátozottá válik), csökkenni fog a csírázási képesség, késlelteti a gyöknyúlványképzést, még a palántáink életereje is csökkenni fog, a klorofilltartalom is csökken, a növényünk elsárgul, és a történet végén kevesebb virág és mag képződik, kevesebb lesz a termés.
Tehát mindenre nyitottnak kell lenni, ami ebben a helyzetben a termelőnek segít! Dr. Kredics László, a SZTE egyetemi docense előadásában a mikrobiális talajoltó készítmények hatását mutatta be, elemezve, hogyan tudunk mikroorganizmusokat arra felhasználni, hogy növényeink a szárazságot és az ellene zajló küzdelmet túléljék? A tanulság az, hogy ne csak termelők legyünk, hanem fitomikrobiom-mérnökök is. Ugyanis, ha beavatkozunk a mikrobiológiai feltételekbe, megváltoztatjuk a fitomikrobiomot, növelni tudjuk a kedvező hatású mikroorganizmusok arányát. Mi fog ezzel változni? A fitomikrobiom képes alkalmazkodni a száraz környezethez tápanyagok, hormonok, szerves fitostimulánsok megkötésével/mobilizálásával/termelésével a növény növekedését és ellenállóképességét is tudja fokozni. Emellett pedig lokális és szisztémás szárazságstressz-enyhítő mechanizmusokat indukál a növényben.
Összességében elmondható, hogy a talajszerkezet javítása mellett javul a vízfelvétel, a tápanyagfelvétel, a levél vízpotenciálja, ami pedig nem feltétlen láthetó, de laboratóriumilag igazolt: növekszik a citokinszint, az ACC-deamiláz aktivitása, vagy a biológiai N-megkötés.
Mit mond a gyakorlat?
A mikrobiológia jelentőségéről, az elmélet visszacsatolásáról szólt Csatári Gábor előadása. Az Agrova Kft. (Phylazonit.hu) tudományos munkatársa is a mikrobiológiai készítmények aszályra adott válaszát foglalta össze, miszerint a baktériumok hasznos vegyületeket, antifungális anyagokat termelnek, vasat kötnek meg, mobilizálják a tápanyagokat, segítik a növényt a rezisztencia kialakításában, de még a parazitizmus leküzdésére is pozitív hatással van.
A Phylazonit kutatásai vizsgálták az Aspergillus, a Fusarium, a Sclerotinia és a Macrophomina okozta károkat, aszályos körülmények között. Az Aspergilus tapasztalatokról szólt a 2024-es év, így talán kevesebb szó esett a Macrophomináról, pedig napraforgóban, kukoricában, szójában, cirokban és cukorrépában is jelentős terméskiesést okozhat. Ugyanis a gombafonalai elterjednek a gyökérrendszerben, majd bejutnak a szállítószövetekbe is, mikroszkleróciumokat képeznek, és ezzel a tápanyagtovábbítást is akadályozzák. Összességében a gazdanövény elszáradásához vezethet a fertőzöttség.
Megoldás: A növényvédőszeres védekezések mellett olyan biológiai készítmények alkalmazása is eredményre vezet, mint a Bacilus subtilis, a Pseudomonas fluorescens és a Trichoderma gombák. A mikrobiológiai készítmények integrálhatóak a növénytermesztési gyakorlatba, a vizsgálatok alapján elmondható: a talajból fertőző patogén gombák ellen prevenciós jelleggel indokolt a hatásuk.
Az AGRÁRTRENDEK Konferencia további témái közé tartozott a szójatermesztés, a zöldtrágyázás létjogosultsága aszályos körülmények között, a mesterséges intelligencia, de még a kukoricamoly is sorra került.
Képek: Horizont Média/Sándor Ildikó
