A talajmeszezés kulcsfontosságú a savanyodásra hajlamos, kis mésztartalmú talajok termékenységének fenntartása és javítása szempontjából. Az 1970-es és az 1980-as években alkalmazott stratégia egészen más volt; míg a rendszerváltás előtt évente 1,5 millió tonna mészkőport szórtak ki, napjainkban ennek töredékét használják fel, leginkább fenntartó meszezés formájában.
1988–1994 között a Homokhátságon, Bács-Kiskun vármegyében olyan talajjavítást támogató tartamkísérletek valósultak meg, melyekben jelentős szerep jutott az alginitnek mint Pannon-tengeri, jelentős mésztartalmú, lemezes szerkezetű, természetes eredetű, üledékes ásványi anyagnak. Ezt nemcsak önmagában, hanem istállótrágyával és tőzeggel együtt alkalmazták szőlő-, alma-, spárgaültetvényekben, közvetlenül ültetés előtt kijuttatva. A dózisok önállóan és biomassza-alapú szervesanyag-utánpótló szerrel együtt elérték a 100 t/ha-t. Kijuttatásuk szervestrágya-szóró géppel, talajba forgatásuk mélyszántással történt.
Talajmeszező anyagok napjainkban
A szempontok és a lehetőségek is jelentősen megváltoztak: a szállítási és külszíni kitermelési költségek jelentősen megemelkedtek az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor a formulázott készítményeket magában foglaló termékpaletta jelentősen kibővült. Mit jelent ez a gyakorlatban kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid típusú készítményeknél? – Természetes és tiszta, idegen anyagtól mentes készítmények, – 2–8 mm-es szemcseméret, – műtrágyaszóróval könnyen kijuttathatóak, – talajban jól aprózódnak és hasznosulnak, – fenntartó talajmeszezés: 0,1–1 t/ha átlagos dózissal, – bemunkálás a talaj felső művelt rétegében.
Mészkő – pelletálás
Az elmúlt évtizedben granulált és pelletált készítmények fejlesztése valósult meg, zömében puha mészkőpor felhasználásával. Érdemes megemlíteni, hogy a kőzetek jelentős része nagymértékben koptatja a pelletálóberendezések présmatricáját, akár sík-, akár gyűrűmatricás berendezésről beszélünk. Az alapanyag nedvességtartalmának különösen fontos szerep jut, hogy a présmatrica furatain keresztül minél jobban, zökkenőmentesen csússzanak keresztül. Nemzetközi gyakorlat szerint a nedvesítés mellett számos esetben használnak melasz és vinasz típusú melléktermékeket. A pelletált készítmények mechanikai tartósságának ellenőrzése és mérése kulcsfontosságú, erre hivatott az MSZ EN 15210-1-2 : 2011 – Szilárd bio-tüzelőanyagok, a pelletek és a brikettek mechanikai tartósságának meghatározása című nemzetközi szabvány. Ezeket a készítményeket jellemzően big-bag kiszerelésben hozzák forgalomba.
Növényibiomassza-hamu – talajkondicionáló hatású meszezőanyag
A növényi biomassza eltüzeléséből származó hamu, pernye és az ezekből gyártott talajkondicionáló készítmények rendkívül alulértékeltek a hazai és nemzetközi piacokon, ugyanakkor számos érv szól felhasználásuk mellett:
– mésztartalmuk mintegy fele a kalcium-karbonát alapú bányászott alapanyagú készítményeknek, azonban foszfor-, magnéziumkészletük mellett kiváló nyomelemforrásnak minősülnek.
– Könnyen hozzáférhetőek big-bag vagy ömlesztett formában.
– Kedvező piaci árfekvésük mellett az Agro-ökológiai programban felhasználhatók a növényi biomasszahamuból előállított talajkondicionáló készítmények.
– A technológia fejlődésével már nem kell azzal számolnunk, hogy a jelentős környezetszennyező hatás mellett használjuk ezeket a készítményeket, hiszen a gyártóegységet földnedves formában hagyják el.
Egy fontos tévhitet mindenképpen célszerű magunk mögött hagyni, miszerint a növényi biomassza-alapú hamu jellemzően szerves szennyezőanyagban káros mértékben dúsul az irányított elégetés során, gondolva itt a policiklusos aromás szénhidrogénekre és a dioxin típusú vegyületekre. A termésnövelő anyaggá minősíttetés és forgalomba hozatal egyik alapvető feltétele, hogy az összes alábbi kritériumnak megfeleljen a 36/2006 (V.18.) FVM-rendeletben rögzítettek szerint (1. táblázat).
Hazánkban az elmúlt 4 évben növényibiomassza-hamu felhasználásával olyan korszerű, nagy mésztartalmú talajkondicionáló készítmények láttak napvilágot, melyek pH-stabilizálást kaptak, igazodva a jellemző talajtípusokhoz és növénykultúrákhoz.
Meszezőanyaggal dúsított szerves, talajjavító hatású anyagok
A meszezés kettős szereppel bír esetükben; egyrészt hozzájárul a patogén mikroorganizmusok visszaszorításához, másrészt kalciumban való feldúsulás mellett szerves-ásványi kötelékben a foszfor lassan feltáródó formában kerül ki a termőterületekre, csökkentve ezzel felszíni vizeink eutrofizációs kockázatát.
Néhány gondolat ezekkel a készítményekkel kapcsolatban:
– A baromfitrágyából nyert komposzt kiemelkedő jelentőséggel bír zömében a kertészeti növénytermesztésben. A komposztálásnak köszönhetően csökken a perzselőhatás, szűkül az ammónium-nitrogén/nitrát-nitrogén arány.
– A gilisztahumuszt önálló termésnövelő anyag kategóriaként jegyzi a 36/2006 FVM-rendelet; a professzionális kertészeti növénytermesztésben napjainkban kisebb jelentőséggel bír. – A növényi részekből készült bioszén nemcsak kimagasló aktív felülettel rendelkezik a mikrobioális aktivitás fokozásának elősegítéséhez, de a tápanyag-szolgáltató képesség javításában is meghatározó szerepet képvisel. A bioszén típusú készítmények hatékonynak bizonyulnak a talajsavanyodás mérséklésében.
Hazánkban, a Nagykunság szívében olyan innovatív megoldások és új termésnövelő anyagok láttak napvilágot, melyek komposzt kategóriában bioszén-kiegészítést kaptak a talaj-mikrobiális aktivitás még teljesebb fokozása érdekében. A biogázüzemekben évi több ezer tonna mennyiségben keletkező fermentációs maradékanyag, más néven biogáztrágya és a belőle készült komposzt jellemzően gyengén lúgos, esetleg semlegeshez közeli pH-értékkel rendelkezik. A növényi és állati eredetű melléktermékeket egyaránt hasznosító biogázüzemekből kilépő biogáztrágya szárazanyagban mért összes kalciumtartalma meghaladja az 5 tömeg%-ot, egyes esetekben a 7%-ot. A fenti sorok egyik fontos üzenete, hogy a hagyományos meszezőanyagok kombinálása biomassza-alapú, jelentős szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagokkal korszerű megoldást jelent a talajsavanyodásnak kitett termőhelyeken.
Szolnoky Tamás
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
AGROGEO Kft.
Forrás:
Alvarenga et al., 2008: Evaluation of composts and liming materials in the phytostabilization of a minesoil using perennial ryegrass, Science of the Total Environment, 406, 43-56
Enesi et al.,2023: Liming remediates soil acidity and improves crop yield and profitability – a meta-analysis, Forntiers in Agronomy, Review
Iticha et al., 2024: Combining lime and organic amendments based on titratable alkalinity for efficient amelioration of acidic soils, SOIL, 10, 33–47
Ivezic et al., 2021: Potential of Industrial By-Products asLiming Materials and Digestate as Organic Fertilizer and Their Effect on Soil Properties and Yield of Alfalfa (Medicago sativa L.), Sustainability, 13, 11016
Kurzemann et al., 2024:Biomass Ashes a Substitute for Lime and Its Impact on Grassland Soil, Forage, and Soil Microbiota, Agronomy,14, 1568
