Ukrajna piaccá válik a sertésexportőrök számára

Olyan sok ukránt űzött el az orosz háborús pusztítás, hogy mind a munkaerő, mind a belső fogyasztás hiánya gyengíti az ukrán sertéságazat stabilitását. Tovább csökken a sertéstartók száma, és nő az sertésimport Ukrajnában, ami a magyar kibocsátás számára is piac lehet.

Kivándorlás, telepmegszűnés

A sertéstartó telepek száma az előrejelzések szerint 10%-kal csökken 2025-ben az országban – közölte az Ukrán Sertéstenyésztők Szövetsége. Emiatt a sertésállomány várhatóan legalább az év közepéig csökkenni fog. A csökkenő tendencia az ipari szegmensben is megmutatkozik, amely hagyományosan jobban teljesít, mint az ágazat egésze. A negatív trend nagyrészt a viharos 2024-es év következménye. A termelés visszaesése általában áringadozáshoz vezet, de a fogyasztók korlátozott fizetőképessége és a piaci kapacitás általános csökkenése visszafogja az áremelkedés lehetőségeit. Az ukrán sertéshúspiac szenved az országból való folyamatos kivándorlástól is. Tavaly decemberig becslések 6,2 millió fővel csökkent az ukrán lakosság száma az orosz háború miatt.

Importnyomás

Az ukrán sertéságazatra ezért egyre nagyobb importnyomás nehezedik. Az élő sertés termelői árának emelkedésére reagálva az ukrán húsfeldolgozók áttértek az olcsóbbnak tűnő sertésimportra. Ez különösen idén januártól élénkül: 323 tonna sertéshúst importáltak, ami kétszer annyi, mint 2024 egész negyedik negyedévében. Noha ez a tendencia még nem jelent veszélyt az iparágra, ha a trend tartós marad, az tovább mélyíti a sertéstartók válságát. Az elmúlt hónapokban az élősertés ukrán ára 5,5%-kal emelkedett, viszont az európai sertéshús ára csökkent. S bár mindkét dinamika részben a szezonális hatásoktól van, most ez is erősíti az importot. Mindezek révén Ukrajna nettó sertéshúsimportőrré vált 2025 januárjában, a mérleg passzívuma mintegy 20 ezer tonna.

Magyar export?

A magyar élősertés-export térképén nem nagyon jelenik meg Ukrajna. A KSH adatait idézve az AKI közreadta, hogy Magyarország élősertés-kivitele 12%-kal szűk 30 ezer tonnára nőtt tavaly októberig 2023-hoz képest, de a fő célországok Románia, Ausztria, Szerbia és Albánia voltak. A sertéshús-kivitel ugyancsak nőtt, bő 14%-kal 140 ezer tonna közelébe, és az értéke is 11%-kal magasabb, mint tavalyelőtt. A magyar export Romániába, Olaszországba, Horvátországba, Szlovákiába és Bulgáriába utazott nagyobb mennyiségben. A hazai ágazat tavalyi jó eredményeiről ebben a cikkben is írtunk: Húsz év pangás után talpra állhat a sertéságazat.