Ellenfél, de partner is a lerombolt ukrán mezőgazdaság

Már jóval az orosz háború előtt figyelmeztettek a mezőgazdasági elemzők: előbb-utóbb rászakad Európára az olcsó orosz, fehérorosz, ukrán és kazah agrár- és élelmiszeripari dömping. Az ukrán kikötők és hajók elleni orosz katonai támadások rákényszerítették Ukrajnát, hogy az EU felé irányítsa az exportját – de mennyire kell ettől félnünk?

Az orosz agresszió tereli Európára az ukrán kivitelt

Ukrajna az eddigi felmérések szerint körülbelül 80 milliárd dolláros kárt szenvedett el mezőgazdasági infrastruktúrájában. Földjeinek jelentős részét – akár 11 millió hektárt is – megmérgezték a háborús műveletek során a talajba kerülő vegyi anyagok, nagy területeket aláaknáztak vagy orosz megszállás alatt vannak/maradnak. Tavaly az ukrán termelők csupán a földek alig több mint felé vetettek: bő 23 millió hektáron a 42 millióból. Súlyosan károsodtak a kertészeti és állattartási infrastruktúrák is. Az egyiek legsúlyosabb csapás az ukrán exportpotenciál gyengítése – az oroszok azért támadják az ukrán kikötőket és szállítóhajókat, hogy rombolják az ukrán kivitel infrastruktúráját a Fekete-tengeren. Az oroszok ezzel két célt érnek el: csökken az ukránok exportbevétele, és nőnek az orosz áru piaci esélyei. Ezért szorul rá jelenleg Ukrajna az Európai Unióba irányuló exportra: békeidőben várhatóan kisebb importnyomás nehezedik Európára Ukrajna felől.

Idén sem érik el a 2021-es szintet

Az ukrán kormány, a Világbank-csoport, az Európai Bizottság és az ENSZ által készített frissített Rapid Damage and Needs Assessment (értékelő jelentés) szerint az ország teljes helyreállítási költsége 524 milliárd dollár, ami ország durván háromévi GDP-jével azonos összeg. A helyreállítás egyik kiemelt területe Ukrajna egyik fő bevételi platformja, a mezőgazdaság, amelyben a helyreállítás költsége meghaladja az 55 milliárd dollárt. Ám ez sem jelenti mind termelő objektumok újra- vagy újjáépítését: jelentős része el fog menni olyan kiadásokra, amik nem eredményeznek bevételt: vegyi szennyeződések eltakarítása, talajcsere, aknamentesítés.

Más felmérések szerint Ukrajna mezőgazdasági bruttó termelése 2025-ben 3%-kal nőhet 2024-hez képest, de a kibocsátás továbbra is jelentősen, csaknem 20%-kal alacsonyabb a 2021-es szintnél. A növénytermesztés bruttó kibocsátása várhatóan 3,4%-kal tavalyhoz képest, főleg az olajos magvak vetésterület-bővülésével, a kukoricahozam növekedésével. Az állattenyésztés 2025-ben 1,5%-kal, a baromfi- és sertéstenyésztés 5% körül növekszik.

Mit mondjon erre a magyar agrárium?

Nem kell félni, csak megijedni. Az ukrajnai agrárpotenciál igen alacsony szinten kihasznált. Tömegcikkekben nem fogjuk tartani velük a versenyt, exportpiacainkról fokozatosan fognak kiszorítani minket. Emiatt szerkezetet kell váltanunk. Olyan termékeket kell előállítanunk, amelyekkel olyan réspiacokra lövünk, ahol az ukrajnaiak kevésbé vannak jelen – javasolja Fórián Zoltán agrárszakértő. Idesorolja a magas minőségű termékkategóriákat, különleges, a fogyasztási trendekbe illeszkedő élelmiszer-készítményeket. Hozzáteszi: ezt a verseny nem mindenki fogja bírni, ezért is átfogó agrárstratégiára van szükség.

Nemcsak kihívás, lehetőség is

Ugyanakkor az ukrán export nemcsak tehertétel, hanem jövedelmező üzlet is (lehetne) akár hazánk, akár bármely európai uniós állam számára. Ukrajna ugyanis elsősorban olcsó alapanyagokkal lép a piacokra, amit magasabb hozzáadott értékű termékként jó áron értékesíthet az európai feldolgozóipar és kereskedelem. Ebben az értelemben az ukrán export stabilizálhatja az EU piacát és exportját. Ennek számos példáját láttuk korábban, amikor például a klímaválság miatt valamely alapvető terményből (kukorica, vagy köles vagy éppen cukor) a szükségesnél kevesebb termett vagy állt rendelkezésre az EU-ban.

Az ukránok elleni orosz háború nemcsak az ukrán mezőgazdasági import miatt probléma Európa számára. Mint nemrég írtunk róla, az oroszok az olcsó gabonát, a manipulatívan árazott műtrágyákat is fegyverként használják az EU mezőgazdasága ellen.