Az még nem egyértelmű, hogy milyen arányban lesz benne az elrabolt ukrán területekről származó alapanyag, de az orosz ipar és mezőgazdaság így is nagy arányban fejleszti növényolaj-kapacitásait.
Több termés, több növényolaj
Oroszország 2025-ben akár 7,3 millió tonna napraforgóolajat is termelhet, ami 2,8%-kal több, mint a tavalyi adat – írja az Olaj- és Zsíripari Unió nyomán az Interfax. A kulcsfontosságú növényi olajok termelése is nő, szójaolaj 1,1 millióról 1,2 millió tonnára, repceolaj 1,6-ról 2,1 millió tonnára, a lenmagolaj 0,02 millióról 0,1 millió tonnára emelkedik. A napraforgóolaj exportja a 2024/25-ös gazdasági évben (szeptember-augusztus) várhatóan 5 millió tonna lesz, a 2025/26-os szezonra vonatkozó előrejelzés pedig 5,2 millió tonna. A szójaolaj exportját 0,7 millió, illetve 1 millió tonnára, a repceolajét 1,6 millió, illetve 2,1 millió tonnára, a lenmagolajét pedig 0,01 millió, illetve 0,1 millió tonnára becsülik. A napraforgódara termelését a szezonban 6,8 millió tonna, a következő szezonban pedig 7 millió tonna körülire prognosztizálják; szójadara 4,9-5,2 millió tonna, repcedara 2,2-2,9 millió tonna várható. Ugyanakkor a napraforgódara exportja az idei gazdasági év 3 millió tonnájáról a következő évre 3,1 millió tonnára; a szójadara esetében 0,9 millióról 1,2 millió tonnára; a repcedara esetében 0,8 millióról 1,4 millió tonnára; a lenmagdara esetében pedig 4000-ről 200 ezer tonnára nőhet. Az orosz szakmai szervezet pozitív mutatókat lát az olajosmag-termelés vetésterülete és mennyisége tekintetében, és 2025-ben mintegy 33,8 millió tonna olajos mag betakarítását várják a tavalyi 31,6 millió tonnával szemben.
Rabolnak is, de maguknak is ártanak az oroszok
Közben Európa-szerte találgatások vannak arról, hogy az orosz növényolajszektor növekedésében benne van-e és milyen mértékben az elrabolt ukrán területek termése. Hogy az oroszok tervezetten óriási mennyiségben rabolják ki az elfoglalt területeket, az évek óta ismert, ahogy ismert az is, hogy a lopott gabonát eladják a Közel-Keleten. Ugyanakkor az orosz növényolaj-gyártás növekedése nem elsősorban a kelet-ukrajnai területek elfoglalására alapozható. A háborúval az oroszok magukat is lábon lőtték, súlyosan károsították a kelet-ukrajnai régiók mezőgazdasági területeit és termelését. A háború miatt továbbá nyilván jelentős területek maradtak műveletlenek vagy alultermeltek. A kelet-ukrajnai háború miatt a termőterületek mintegy 18%-a nem került bevetésre 2022-ben, a megművelt területeken pedig a búza, napraforgó és repce termésvesztesége 36-37% körüli volt, ami jelentős termeléscsökkenést jelent. A megszállt régiókban (Donyeck, Luhanszk) a gazdasági teljesítmény drasztikusan visszaesett, a mezőgazdasági kapacitások nagy része nem működik vagy csak korlátozottan. Vagyis az orosz növényolaj-termelés növekedése egyelőre főleg a hazai termőterületek és fejlesztések eredménye, nem (csak) a kelet-ukrajnai területek termésére alapul.
Az oroszok nemcsak ebben, hanem saját piaci érdekeiknek is ártottak a háborúval. A globális növényolaj-piacot jelentősen befolyásolta a háború: az orosz és ukrán termelés átmeneti kiesése miatt más régiók, például Kanada és Brazília is növelte termelését. A közeljövőtől várható orosz növekedés ugyanakkor érintheti majd a magyar növényolaj-ágazat exportkilátásait is.
