Akár néhány perc alatt több tízmillió forintos kárt okozhat egy kisebb tűz is a korszerű, nagy értékű mezőgazdasági gépekben, üzemegységekben, terményben. Igaz, közben a klímaváltozás is egyre nehezebbé teszi a tűzvédelmet, hiszen a gépek motorterében, a szárítóterekben több száz fokos forróság is lehet. A megelőzés azonban mindig sokkal olcsóbb.
Drága gép, költséges termény – gyorsan előáll a nagy kár
A mezőgazdasági gépek, különösen a kombájnok, traktorok, bálázók és más betakarító, terménykezelő eszközök üzemeltetése során kialakuló tűzesetek évről évre komoly kihívást jelentenek a gazdálkodók és a katasztrófavédelem számára. A nyári hónapokban a száraz időjárás, a magas hőmérséklet és az intenzív munkavégzés együttesen növeli a tűzveszélyt, amely nemcsak a gépeket, hanem az egész termést is veszélyezteti. A megfelelő tűzvédelmi intézkedések betartásával és a legmodernebb technológiák alkalmazásával azonban jelentős mértékben csökkenthetjük a tűzesetek számát és a károk mértékét.
A betakarítási szezon egyik legveszélyesebb tűzforrása a kombájnok, amelyek az aratás közben gyakran gyulladnak ki. A tűzesetek előfordulása nemcsak az eszközök károsodásához, hanem hatalmas, akár több tízmillió forintos anyagi, termelési veszteségekhez is vezethet. Az egyre korszerűbb mezőgazdasági gépek természetesen egyre nagyobb anyagi kárt szenvednek már egy kisebb kiterjedésű tűz esetén is különösen teljes kiégés során. A mezőgazdasági/szántóföldi tüzek másik nagy kártétele a leégett termőföldeken keletkezik, ha a jelentősebb inputanyag-költséggel előállított termény és szalma odavész.
Gép, szárító: a mezőgazdasági tüzek megelőzése
A gépeken végzett karbantartás, a megfelelő tűzoltó berendezések használata és a körültekintő munkavégzés ezért is mind kulcsfontosságú tényezők, hogy elkerüljük az ilyen típusú tűzeseteket. A mezőgazdasági gépeknek, mint a kombájnoknak, rendelkezniük kell legalább 1 darab 21A és 113B típusú tűzoltó készülékkel, és a járműveknek tűzvédelmi felülvizsgálaton kell átesniük a szezon kezdete előtt. A munkavégzés szüneteiben pedig a gép kezelőjének el kell végeznie a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotának ellenőrzését, valamint biztosítani kell, hogy a járműveket tűzveszélyes anyagoktól távol helyezzék el.
A mezőgazdaságban történt tűzesetek közül a szárítókban keletkezett tüzek számos esetben okoznak milliós károkat, bár előfordulásuk ritkább. A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, különösen akkor, amikor csapadékos időben magas nedvességtartalmú szemek kerülnek a szárítókba. A terményekben ilyenkor biológiai folyamatok zajlanak, amelyek a szemek „izzadásához” vezethetnek, így azok könnyen összeragadnak, és a szárító rendszerében megrekednek. A magas hőmérsékleten történő szárítás, ha nem figyelünk eléggé, akár 400 °C-ra is emelkedhet, ami tüzet okozhat, amely az alumíniumból készült szárító esetén akár 660 °C-ra is felmelegedhet, megolvasztva a berendezést.
A szárítók tűzvédelme érdekében fontos a berendezés folyamatos karbantartása, valamint a rendszeres szemle. Ha izzást vagy füstölést észlelünk, a legfontosabb tennivaló a szárító azonnali leürítése, hogy megakadályozzuk a tűz terjedését. Különösen fontos, hogy az izzó részeket a szárítón kívüli területen oltsuk el, mert a késlekedés súlyosbítja a helyzetet.
A mezőgazdasági gépek tűzveszélyének okai
A mezőgazdasági gépek tűzesetei több okra is visszavezethetők. A leggyakoribb okok közé tartoznak a mechanikai hibák, mint a mozgó alkatrészek súrlódása, az elektromos rendszerek hibái, az üzemanyagrendszer meghibásodása, valamint a forró felületek és a nem megfelelő karbantartás. A gépek alkatrészeinek rendszeres ellenőrzése és tisztítása jelentősen csökkenti a tűz kockázatát. Továbbá az időjárási tényezők, mint a szárazság és a magas hőmérséklet is hozzájárulnak a tűzesetek kialakulásához, így a gépek üzemeltetése során különös figyelmet kell fordítani a környezeti feltételekre.
Korszerű védelmi eszközök
Vannak persze egyre korszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb megoldások a szántóföldi vagy gépszínben kialakuló géptüzek gyors eloltására, sőt, megelőzésére. Van fejlesztés, amely a traktor orrára építhető tartályból és egy nagynyomású oltórendszerből áll. A rally-versenyzés világából van olyan technológia, amely a motortér felmelegedését érzékelve azonnal, 110 bar nyomással 50 μm-es vízcseppeket bocsát ki, így kiszorítva az égéshez szükséges oxigént. A finomszemcsés vízköd hűti a teret, s a vízben lévő habosító adalék védőréteget képez a felületeken, megakadályozva az újragyulladást. A rendszer gyorsan, 45–60 másodperc alatt elvégezheti a tűzoltást, és a gép elektromos rendszerétől függetlenül működik, így bármely kritikus helyzetben automatikusan működésbe lép, megakadályozva a további károkat, mint például a gép teljes kiégését. Ez a mechanizmus emberi jelenléttől távol (gépszínben, a telephely távoli pontján) is működik, vagyis akkor is, ha nincs figyelő szem a helyszínen, így más gépeket, épületet is megóv a lángoktól. Márpedig ilyen esetek is vannak: pár éve Battonányán egy családi ház udvarán gyulladt ki egy kombájn és annak környezete. Az égő munkagép veszélyeztette a közelben álló két mezőgazdasági erőgépet, valamint a lakóépületet. A napokban aratás közben kigyulladt egy kombájn Mosonmagyaróvár és Levél között. A tűz átterjedt a már learatott tarló mintegy hét hektárjára, valamint nyolc hektáron az aratás előtt álló őszi árpára is, vagyis önmagában csak a terménykár több százezer forint. A tűzoltók az oltás mellett folyamatosan körbetárcsázták az érintett területet.
Az oltás persze leginkább a szántókon nehéz, ha nincs önálló tűzvédelem, hiszen a tűzoltóknak időbe telik a helyszínre érni, és a vízutánpótlást biztosítani.
Tűz esetén
Bár a tűzesetek megelőzése elsődleges cél, fontos, hogy a mezőgazdasági munkálatok során is tisztában legyünk a helyes teendőkkel tűz esetén. A szabadtéri tüzet észlelve haladéktalanul hívni kell a 112-es segélyhívó számot, és el kell hagyni a területet a füst terjedésével ellentétes irányba! A tűzesetek kezelésében a megfelelő tűzoltó eszközök és gyors beavatkozás kulcsfontosságú.
