Rombolás, ár-összeomlás, elkeseredés a hazai dinnyepiacon

2025-ben minden eddiginél nagyobb kihívásokkal kellett szembenézniük a magyar dinnyetermesztőknek. Míg a nyár elején kifejezetten kedvezőek voltak a magyar termény hazai piaci és exportkilátásai, nagy fordulat következett be júliusra. Egyelőre úgy tűnik, az exportoffenzívához fűzött remények sem válnak valóra. A hatékonyabb, jövedelmezőbb piaci szerepléshez szükség lenne a termelők megszervezésére. Most a gazdák jó része önköltségi szint alatt adja el dinnyéjét, mert nincs kellő összefogás az áruházláncok árspirál-stratégiájával szemben.

Tavaszi fagy és májusi hűvös: felborult a vetési ütemterv

A szezon már a kezdetekor komoly akadályokba ütközött. Az április 7–8-i hideghullám során a korán kiültetett palánták jelentős része megsemmisült, a gazdák egy része pedig inkább a kiültetés halasztása mellett döntött. Ennek következményeként a szokásos szakaszos ültetési rend megbomlott, sokan egyszerre, nagyobb területen kényszerültek elpalántázni. A vetés és ültetés időpontjai így országszerte jelentősen szétcsúsztak, az érés viszont a júniusi kánikulában erőteljesen felgyorsult és koncentrálódott.

Egyenlőtlen termés és hozamcsökkenés

A májusi hűvös, borús időjárás miatt elmaradtak az első kötések, az ültetvények vegetációja lelassult, majd a júniusi meleg hatására a különböző érési fázisok „összeértek”, torlódott a betakarítás. Ennek hatására június végén és július elején mintegy harmadára esett vissza a betakarított mennyiség a tavalyi év hasonló időszakához képest, ugyanakkor július közepére hirtelen, nagy mennyiségű dinnye került a piacra.

Az eddigi tapasztalatok alapján 20–30 százalékkal alacsonyabbak a hozamok a vártnál. A termésszám tekintetében nem feltétlenül volt drámai a visszaesés, azonban a gyümölcsméretek csökkenése miatt a súly szerinti hozam jelentősen elmaradt a szokásostól. A termés minősége ugyanakkor megfelel az elvárásoknak.

Túl sok dinnye, túl kevés vásárló: piaci túlkínálat és árzuhanás

A hirtelen piacra zúduló mennyiség július közepétől gyakorlatilag túlkínálati helyzetet eredményezett, amit tovább súlyosbított, hogy az időjárás a fogyasztást sem támogatta: a júliusi lehűlések 25–30 százalékkal visszavetették a hazai és külpiaci keresletet egyaránt. A dinnye ugyanis tipikusan hőségben fogy jobban – a 30 °C fölötti napokon a kereslet akár 40%-kal is emelkedik a hűvösebb periódusokhoz képest.

Az árak zuhanása drámai mértékű: a szezon eleji termelői árakhoz képest mintegy 60%-kal csökkent az ár. A legtöbb gazdálkodó július közepe óta jóval önköltségi ár alatt kénytelen értékesíteni. Mivel a hektáronkénti költségek a teljes területre vetítve nem változtak érdemben, a kisebb hozamok miatt az egy kilogrammra jutó önköltség megemelkedett, így a jelenlegi árak már súlyos veszteséget okoznak.

Míg július első felében még a belföldi termesztésű, csíkos héjú, hosszúkás, magvas görögdinnyét kilónként 300-400 forintért (+23% tavalyhoz képest) árusították, augusztusra az árak jelentősen csökkentek. A szezon eleji szintek mára 150–200 Ft/kg tartományba estek vissza, sok helyen 149 Ft/kg körüli akciós árakkal találkozhatunk – írja az Agrárközgazdasági Intézet.

Importból alig érkezik dinnye az országba, viszont az export jelentősen csökkent – ennek hátterében is a hűvös európai időjárás és a gyengébb kereslet áll. Ellátási zavar ettől függetlenül nem várható: a békési termőtájak főszezonja a végéhez közeledik, miközben a szabolcsi dinnyék betakarítása július 20. körül lendült be, így a piac folyamatosan kiszolgálható.

Kritikus szakasz előtt a szezon második fele

A főszezon augusztus végéig tart, de a meteorológiai előrejelzések szerint augusztus elején is inkább hűvös időre számíthatunk. Ez tovább gyengíti a keresletet, és a kínálat fennmaradó mennyiségével együtt tartósan nyomott piaci helyzetet vetít előre. A szakmai várakozások szerint a szezon első felében még folytatódni fognak a piaci zavarok, alacsony árakkal kísérve.

Veszélyben a termelői motiváció és a minőség

A jelenlegi árszint nemcsak gazdaságilag tarthatatlan, de komoly következményekkel járhat a jövőre nézve. A 200 Ft/kg alatti fogyasztói árak olyan termelői árakat eredményeznek, amelyek hosszú távon ellehetetlenítik a termelést. A nyomott árszint emellett a minőségre is negatívan hat: ha a piac nem fizeti meg az I. osztályú árut, akkor elkerülhetetlenül a gyengébb, válogatatlan minőség is megjelenik az áruházak polcain.

Összefogás kellene a szektor érdekképviseletéért

A kialakult árspirálhoz a hazai kereskedelmi láncok is nagyban hozzájárulnak – írja a FruitVeB. Az akciós árverseny következményeként mesterségesen alacsony árszint alakul ki, amit a termelők nem tudnak kigazdálkodni. A zöldség-gyümölcs ágazat mára tőke- és munkaerőigényes, komoly szakértelmet kívánó ágazattá vált – így hosszú távon nem tartható fenn a jelenlegi árképzési gyakorlat. A fogyasztók alacsony árakkal történő kiszolgálása fontos szempont, de nem lehet egyoldalúan előtérbe helyezni. A nyomott árak a minőség rovására mennek, a termelési kedv csökken, nő az importkitettség, és veszélybe kerül a hazai önellátás – figyelmeztet a NAK. Ugyanakkor Az utóbbi években a kamara és a szektor termelői érdekképviselete eredményesen harcolt a hazai termény belföldi piaci pozícióiért. Ám a hazai dinnye piaci pozíciójának megtartásához és az exportpiacok bővítéséhez elengedhetetlen a termelői szervezetek megerősítése.