Hosszú távon nem kedvez a zöldség–gyümölcs-ágazatnak az árrésstop, de a kormány által eddig kijelölt téli időszakban elfogadható lehet, mondta a DélKerTÉSZ elnöke. Nagypéter Sándor budapesti sajtótájékoztatóján megerősítette: a fordított áfa gyors és hatékony megoldás volna a szektorban burjánzó áfacsalások visszaszorítására. A DélKerTÉSZ egyébként a kihívások ellenére növekedést ért el mind a kibocsátás, mind az export terén.
Növekedés a bel- és exportpiacon is
A DélKerTÉSZ számára vegyes, de összességében erős évet hozott a 2025-ös frisspiaci szezon. Az első háromnegyed évben mintegy 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ebből 24,4 ezer tonna a hajtatott, frisspiaci paprika-, paradicsom- és uborkafélék köre. Ez 700 tonnával több, mint 2024 azonos időszakában, ugyanakkor még kismértékben elmarad a 2023-as csúcsévtől. A termelői értékesítés árbevétele így is elérte a 16,5 milliárd forintot, ami stabil, kiszámítható teljesítményt jelez a termelői csoportnál. Sikerült növelni a kivitelt is: a 25 millió növekedéssel elérték a 2,5 milliárd forintot.
A logisztikai fejlesztés is stabilizálta a kihívásos évet
Az év eleje ugyanakkor egyáltalán nem volt könnyű a termelőknek. Az első fél évben a DélKerTÉSZ tagjai 740 tonnával kevesebb árut hoztak be, mint 2024 első felében, miközben a termelői árak is csökkentek. A fűtött és enyhén fűtött hajtatóberendezésekben, illetve a hidegfóliákban termelők egyaránt megérezték az április–májusban jelentkező hűvös, időnként kifejezetten hideg időszakot. A kiültetések az április eleji „dömping” után megfáztak, a hidegfóliás állományok betakarítása csúszott, ami végül kiegyenlítettebb piaci helyzetet eredményezett a fűtött és a hidegfóliás termelők között, de az első félévi mennyiséget és árbevételt visszafogta.
A fordulat augusztus–szeptemberben következett be, itt mutatkozott meg az időjárás döntő szerepe. 2024-ben a tartós forróság és az, hogy az éjszakai hőmérséklet sem tudott 20 °C alá csökkenni, gyakorlatilag tönkretette a paprika- és paradicsomállományok jelentős részét, szeptemberre áruhiány alakult ki. 2025-ben szintén meleg, száraz, időjárási szempontból stresszes nyár volt, de az augusztusi éjszakai lehűlés „megmentette” az állományokat: az átlaghőmérséklet 20 °C alá tudott süllyedni, a növények regenerálódtak, új kötések, új termés alakult, és 2500 tonnával több paprika és paradicsom került a piacra, mint egy évvel korábban. Ez ugyan túlkínálathoz vezetett – szeptemberben a termelői árak paprikánál és paradicsomnál is 32–33 százalékkal estek –, de aki fel tudta venni, csomagolni és értékesíteni a többletet, az a nagyobb mennyiség révén összességében még így is tisztességes bevételhez juthatott. A DélKerTÉSZ ebben erős pozícióban volt: a logisztikai és csomagolókapacitások (új logisztikai csarnok, széles csomagolási szortiment, több hazai és külföldi áruházlánccal való kapcsolat) lehetővé tették, hogy a megnövekedett mennyiséget fennakadás nélkül átvegyék, értékesítsék és a termelőket ki is fizessék.
60-70 hektárnyi új üvegház épülhet
A piaci helyzetet az is formálja, hogy a következő években 60–70 hektárnyi új üvegházfelület épülhet Magyarországon, döntően paradicsommal, ebből mintegy 10 hektár a DélKerTÉSZ-tagoknál. Ez tovább növeli a termelési potenciált, ezért az integráció kulcsfeladatnak tekinti a külpiacok – elsősorban a román, bolgár és német piac – erősítését, miközben a cseh és szlovák piacon már ma is stabil a jelenlét. A cél, hogy a megnövekedő kínálatot ne árletöréssel, hanem magasabb szintű, jövedelmező exportértékesítéssel lehessen elhelyezni.
Árréstop: átmenetileg jó, hosszú távon rossz
A kormányzati árrésstop bevezetése a zöldség- és frisspiaci termékekre kettős megítélés alá esik. A DélKerTÉSZ elnöke közgazdászként alapvetően nem híve a piaci mechanizmusokba való tartós, adminisztratív beavatkozásnak, és szakmailag hosszú távon nem tartja reálisnak a frisspiaci zöldségeknél előírt 10 százalékos árrést. A paprika és paradicsom jellegű friss termékeknél a logisztikai, munkaerő- és csomagolási költségek miatt 25–30 százalék közötti árrést tart egészségesnek: ennél kevesebb mellett a kereskedő hosszabb távon nem tud fenntarthatóan forgalmazni, ennél több pedig indokolatlan volna. Ugyanakkor a december 1. és február 28. közötti téli időszakra vonatkozó árrésstopot átmenetileg mégis kedvezőnek ítéli a magyar termék szempontjából. Ebben az időszakban a paprika és paradicsom döntő része import, a magyar áru főleg csomagolt formában jut be az áruházláncokhoz – és a tapasztalatok szerint a csomagolt téli termékeken a kiskereskedelmi árrés korábban gyakran bőven 30 százalék fölé emelkedett. A 10 százalékos plafon tehát rövid távon egyrészt fékezi a téli árkilengéseket, másrészt javíthatja a magyar áru versenyképességét a pultra kerülő importtal szemben. Hosszú távú hatásairól ugyanakkor ma még csak találgatni lehet: kérdéses, hogyan alakítaná át az akciózási gyakorlatot, az árazási stratégiákat, és hogy egy esetleges hosszabbítás után mennyire torzítaná tartósan a piacot. Megkérdeztük az elnököt arról is, nem tart-e attól, amitől számos gazdaság elemző: az árrésstop az import árut hozza előnyös helyzetbe a kereskedelemben. Nagypéter Sándor szerint a szóban forgó időszakban a logisztikai és más költségtényezők folytán nem tart attól, hogy a magyar áru hátrányba kerülne a behozatallal szemben.
Fordított áfa és a francia modell
Az ágazat legnagyobb strukturális problémáját a feketegazdaság és az áfacsalás jelenti, különösen a szabadpiaci zöldség-gyümölcs kereskedelemben. A 27 százalékos áfakulcs erős ösztönző a „szürke” megoldásokra, miközben az import – különösen harmadik országokból – gyakran olcsóbb, részben enyhébb termelési és ellenőrzési feltételek, részben a nem rendezett adózás miatt. Ebben a helyzetben a DélKerTÉSZ szakmai álláspontja egyértelmű: a zöldség-gyümölcs ágazatnak először fordított áfára van szüksége, nem pedig általános áfacsökkentésre. A fordított áfa bevezetésével az áfa megfizetésének és levonásának terhe a lánc másik pontjára kerül, az ügyletek pedig sokkal inkább „láthatóvá” válnak a rendszerben. A tapasztalat a gabonaágazatban azt mutatta, hogy ezzel érdemben csökkenthető az áfacsalás, hosszabb távon pedig stabilabbá és akár magasabbá válhatnak az áfabevételek.
A DélKerTÉSZ szerint csak egy ilyen fehérítési lépés után van értelme érdemi áfacsökkentésről beszélni. Ha a fordított áfa és az őstermelői felvásárlási okiratok online adatszolgáltatása kitisztítja a piacot, pontosan mérhetővé válik, mekkora az ágazat valós forgalma és adóhozzájárulása. Erre építve lehetne egy második lépcsőben – például a francia mintához hasonlóan – olyan szabályozást bevezetni, amely „méltányos és átlátható árképzést” kényszerít ki a beszállítók és a kereskedők között. Ez nem a konkrét árrésszint felülről való rögzítését jelentené, hanem egy olyan keretrendszert, amelyben a felek szerződésben, egyeztetett, arányos árrés mellett dolgoznak, ami egyszerre elfogadható a termelő, a kereskedő és a fogyasztó számára. Az üzenet tehát az: az ágazatnak nem látványos, gyors áfacsökkentési ígéretekre, hanem lépcsőzetes fehérítésre, fordított áfára és átlátható, konszenzusos árrésrendszerre van szüksége ahhoz, hogy a magyar zöldség-gyümölcs a hazai és külföldi polcokon is versenyképes maradjon.
Agrárágazat Tudástár: zöldségpiac áfa – A zöldségpiac áfája a frisspiaci termékek értékesítését terhelő adózási rendszer, amelyben a fordított áfa csökkentheti az áfacsalást és átláthatóbbá teheti a kereskedelmet.
