Négy megye titkon tud valamit, újra nő a repce-termőterület

A magyar repceágazat évek óta zsugorodó pályán van a mezőgazdaságban, mégis akad néhány vármegye, ahol a gazdák újra bizalmat szavaztak ennek a kényes, de jó jövedelmezőségre képes olajnövénynek.

Az AKI adatai szerint az őszi káposztarepce vetésterülete az idei idényben 153,1 ezer hektár volt, ami ugyan 20 éves mélypont körüli szint, mégis 20 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál. A vetés november 12-re gyakorlatilag be is fejeződött.

Ha történelmi távlatban nézzük, a mostani terület messze elmarad a 2018-as csúcstól, amikor 330 ezer hektáron vetettek repcét – ez több mint a mostani terület kétszerese. A KSH adatai szerint 150 ezer hektár körüli szinten legutóbb 2006-ban járt az ország, akkor 143 ezer hektárt foglalt el ez a kultúra. Vagyis a repce ma már nem tömeg-, hanem tudatosan vállalt kockázat a vetésszerkezetben.

Négy megye repcében gondolkodik

A statisztikák mégis árnyalják a képet: négy hazai vármegyében látványosan nőtt a repce vetésterülete. Borsod-Abaúj-Zemplénben több mint 20 ezer hektáron, Békésben 15 ezer hektáron, Somogyban 13 ezer hektáron, Fejérben pedig 11 ezer hektár feletti területen választották ismét ezt az ipari növényt. Különösen beszédes Békés vármegye esete, ahol tavaly még az 5 ezer hektárt sem érte el a repcevetés – innen ugrott nagyot a kultúra.

A gazdák döntése mögött egyértelműen az áll, hogy a repce az idei évben a legtöbb, termesztésre alkalmas térségben nyereséges kultúra volt. A Párizsi Árutőzsdén a februári repcejegyzések 485–486 euró (kb. 186–187 ezer forint) körüli sávban mozognak tonnánként, míg Magyarországon néhány hete már a 195 ezer forintot ostromolta a telephelyi ár. Ez a jövedelmi szint sok gazdaságban ellensúlyozta a magas technológiai költségeket és a terméskockázatot.

Miért szorult mégis vissza a repce?

A szakmai visszajelzések szerint a repce térvesztésének három fő oka van.

Az első a növényvédelmi hatóanyagok kivezetése. Az elmúlt években több, repcében kulcsfontosságú inszekticid és fungicid hatóanyagot tiltottak ki a piacról környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági okokból. Az eleve érzékeny, precíz technológiát igénylő növény így sok termelő szemében „túl kockázatossá” vált.

A második ok a klímaváltozásból eredő időjárási szélsőségek erősödése. A repce különösen ki van téve az enyhe teleket követő tavaszi fagyoknak, illetve a tavaszi–kora nyári aszályoknak. Ha a tél nem elég hideg, a kártevők és kórokozók áttelelése is erősebb, miközben egy késői fagy könnyen megtizedeli az állományt. Igaz, vannak olyan fajtái is, amelyek jól alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz.

A harmadik tényező a piaci kiszámíthatatlanság. A repceárak ugyan időnként felszöknek, de az olajnövények globális versenyében – elsősorban a brazil szója nyomása miatt – egyre élesebb a konkurencia. Sok gazdaság inkább a kukorica–napraforgó tengelyben próbál stabilabb jövedelmet találni, és csak ott marad repce, ahol a termőhely, a technológia és a kockázatvállalási hajlandóság együtt adott.

A magyar repceágazat évek óta zsugorodó pályán van a mezőgazdaságban, mégis akad néhány vármegye, ahol a gazdák újra bizalmat szavaztak ennek a kényes, de jó jövedelmezőségre képes olajnövénynek.

Az AKI adatai szerint az őszi káposztarepce vetésterülete az idei idényben 153,1 ezer hektár volt, ami ugyan 20 éves mélypont körüli szint, mégis 20 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál. A vetés november 12-re gyakorlatilag be is fejeződött.

Ha történelmi távlatban nézzük, a mostani terület messze elmarad a 2018-as csúcstól, amikor 330 ezer hektáron vetettek repcét – ez több mint a mostani terület kétszerese. A KSH adatai szerint 150 ezer hektár körüli szinten legutóbb 2006-ban járt az ország, akkor 143 ezer hektárt foglalt el ez a kultúra. Vagyis a repce ma már nem tömeg-, hanem tudatosan vállalt kockázat a vetésszerkezetben.

Nemzetközi szorításban a repce

A globális repcepiacon is feszült a helyzet. Kanadában – a világ egyik meghatározó repceexportőrénél – augusztus 1. és november 9. között mindössze 1,544 millió tonna repcemag került exportra, ami 54 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Az ország gyakorlatilag kiszorult a kínai és az uniós piacról, mert a vevők számára bőséges és olcsó alternatívát kínál a szója. A 20–21 millió tonnás kanadai termés jelentős részét ezért 2025/26-ban inkább belföldön dolgozzák fel.

Ausztráliában közben jó híreket hozott a betakarítás: előrejelzések szerint 6,6 millió tonna repcét takaríthatnak be, ami egymillió tonnával több a tavalyinál, és mintegy 3 százalékkal az ötéves átlag felett van. Mégsem várható robbanásszerű exportbővülés, mert ott is nőtt a feldolgozó kapacitás, és a brazil szója ugyanúgy lefelé nyomja az exportárakat.

Kelet-Európában – így Magyarországon is – a repce idén jó áron kelt el, mégsem látszik nagy kitörés a vetésterületben. Ukrajnában 23–24 ezer hrivnya (kb. 182–190 ezer forint) közötti árat fizetnek tonnánként a repcéért, mégis csak egymillió hektáron vetették – ugyanannyin, mint tavaly. 2022-ben és 2023-ban még 1,5 millió hektár fölötti területről szóltak a statisztikák. Az okok között szerepel, hogy az EU idén mintegy 10 százalékkal nagyobb repcetermést takarított be, így jóval hűvösebb az importéhsége, ráadásul az ukrán repcére 10 százalékos exportvám terheli rá a terheket – írja a MezőHír.

Visszatérhet-e a régi dicsőség?

A hazai számok és a nemzetközi trendek alapján a repce aligha tér vissza a 300 ezer hektár fölötti „aranykorba”. A klímaváltozás, a hatóanyag-kivonások és a globális olajosmag-piac átrendeződése közösen szűkítik a mozgásterét. Ugyanakkor a mostani, 153 ezer hektáros vetésterület és néhány vármegye látványos „repcés fordulata” azt jelzi, hogy jó termőhelyen, tudatos technológiával és stabil értékesítési háttérrel a repce továbbra is vonzó, prémium kategóriás kultúra lehet a magyar vetésszerkezetben.

Agrárágazat Tudástár: Repceterület-növekedés – Az őszi káposztarepce idei vetésterülete 153 ezer hektár, ami ugyan 20 éves mélypont körüli érték, mégis 20 ezer hektárral több, mint tavaly. A visszaeső országos trendet négy megye töri meg: Borsod, Békés, Somogy és Fejér látványosan bővítette a repceterületét. Ennek oka, hogy a repce 2024/25-ben sok térségben nyereséges kultúra volt, a telephelyi árak elérték a 195 ezer Ft/tonna szintet. Bár a növényvédelmi hatóanyag-kivonások és a klímakockázatok szűkítik a mozgásterét, jó termőhelyen és tudatos technológiával továbbra is prémium, értékes olajnövény maradhat.