4 ezer minta, mozgó laborok: a szőlősárgaság-járványban

Megszorítások, gyorsdiagnosztika és közel 4000 vizsgálat a mezőgazdaságban. Idén új szintre emelték a védekezést a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége ellen.

A szőlő aranyszínű sárgasága (FD) 2025-ben minden eddiginél komolyabb kihívás elé állította a hazai szőlőtermesztést. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az emelkedő esetszámokra reagálva megsokszorozta laboratóriumi kapacitását, és az év során közel 4000 mintát vizsgált meg – ez háromszorosa az előző évi mennyiségnek. A betegség terjedése nem új, az első tüneteket már az 1970-es években megfigyelték. Országos felderítés 1997-ben indult, az első laboratóriumilag igazolt fertőzést pedig 2013-ban, Zala vármegyében azonosították. Azóta az FD lassan, de folyamatosan terjed, nyugati és keleti irányban egyaránt. Miután környező országokban is kitört, némileg meglepő, hogy a hazai agráriumot csaknem felkészületlenül érte az idei járvány.

Hat új vármegye, robbanásszerű terjedés

2025-ben azonban a folyamat felgyorsult: hat új vármegyében jelent meg a kórokozó, ami indokolttá tette a mintavétel és a vizsgálatok radikális bővítését. A Nébih a laborvizsgálatokat három helyszínen végezte: a minták közel 80%-át Budapesten, 10%-át Velencén, további 10%-át egy speciálisan átalakított laborautóban.

Utóbbi különösen az októberi csúcsidőszakban bizonyult kulcsfontosságúnak: a mobil laborban vizsgált 294 minta közül 29 bizonyult pozitívnak, ami lehetővé tette az azonnali hatósági beavatkozást Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Országos szinten 726 minta lett FD-pozitív. A fertőzöttség aránya különösen magas volt: Zala vármegyében: 95%, Veszprémben: 74%, Vasban: 61%, Somogyban: 60%.

Gyorsabb szűrés a terepen; csak a megelőzés segít

A vizsgálati idő csökkentése érdekében a Nébih LAMP-készüléket szerzett be, amely lehetővé teszi a tünetes minták akár helyszíni, 2 órán belüli előszűrését. Laboratóriumi megerősítésre így már csak az előzetesen pozitív minták esetében van szükség, ami nagyságrendekkel növeli az ellenőrzési kapacitást.

A Nébih ismét hangsúlyozza: a szőlő aranyszínű sárgasága ellen nincs gyógykezelés, a védekezés kizárólag megelőző intézkedésekkel lehetséges. Ennek alapja: az amerikai szőlőkabóca elleni következetes védekezés, a fertőzött tőkék eltávolítása, valamint a gyanús tünetek azonnali bejelentése. A hatóság szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a termelők mennyire fegyelmezetten tartják be az előírásokat. A számok ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy a betegség már nem lokális probléma, hanem országos kockázat.

Lásd erről ezt a legutóbbi cikkünket: Szőlő-sárgaság: csendesen közeleg a katasztrófa

Agrárágazat Tudástár: Szőlő aranyszínű sárgaság (FD) – A szőlő aranyszínű sárgasága egy fitoplazma eredetű, karantén jelentőségű növénybetegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt; gyógykezelése nincs, ezért a védekezés alapja a fertőzött tőkék felszámolása, a vektor elleni következetes növényvédelem és a gyors diagnosztika, amely 2025-ben már mozgó laborokkal és helyszíni előszűréssel is segítette a járvány terjedésének lassítását.