Az EU-s „riasztás” igazolja a hazai élelmiszer-biztonságot

Az Európai Unió Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) 2025-ben is fontos képet adott az uniós élelmiszerlánc kockázatairól. Fontos magyar vonatkozású részlet, hogy az EU tavalyi 5000 bejelentéséből csak 249 volt magyar vonatkozású, annak is a döntő többsége külhoni áru volt. Ez az arány önmagában cáfolja azt a néha megjelenő narratívát, ami Magyarországot nagy élelmiszer-biztonsági kockázati tényezőként tünteti fel az uniós piacon.

Beszédes számok

A számok még beszédesebbé válnak, ha megvizsgáljuk a magyar érintettségű ügyek eredetét. A 249 eset több mint 80%-a, mintegy 200–205 bejelentés, külföldi előállítású termékhez kapcsolódott. Vagyis ezekben az ügyekben nem a hazai mezőgazdasági termelés vagy élelmiszer-előállítás volt a probléma forrása, hanem importból származó áruk, amelyeket Magyarországon ellenőriztek, forgalmaztak vagy tranzitáltak.

A hazai gyártású vagy magyar alapanyagból készült termékek aránya ehhez képest kifejezetten alacsony volt: csupán 44 eset köthető közvetlenül magyar eredetű áruhoz. Ez a teljes magyar vonatkozású esetszám kevesebb mint egyötöde, ami jól jelzi, hogy a magyar élelmiszerlánc inkább szűrőként, semmint kockázati gócpontként működik az uniós rendszerben.

Milyen termékek voltak érintettek?

A RASFF-bejelentések túlnyomó többsége élelmiszerekhez kapcsolódott: a 249 magyar érintettségű ügyből 211 eset ebbe a kategóriába tartozott. A fennmaradó ügyek közül 22 takarmányt, míg 16 élelmiszerrel érintkező anyagot (például csomagolóanyagokat, konyhai eszközöket) érintett.

Termékkör szerint a legtöbb intézkedést: zöldségek és gyümölcsök miatt kellett megtenni (36 eset); ezt követték a baromfihús és baromfitermékek (32 eset); majd a gabonafélék és pékáruk (17 eset).

Ezek az arányok jól illeszkednek az uniós trendekhez: a friss és feldolgozott növényi termékek, valamint az állati eredetű élelmiszerek továbbra is a legérzékenyebb pontjai az élelmiszerláncnak, különösen akkor, ha több országon átívelő kereskedelemről van szó.

Mit jelentenek a magyar eredetű ügyek?

A 44 magyar gyártású vagy alapanyagú terméket érintő eset jelentős része mikrobiológiai problémához kötődött. Ezeknek mintegy 30%-ában baromfihúst vagy abból készült terméket kifogásoltak más tagállamok hatóságai, jellemzően baktériumos szennyezettség gyanúja miatt. Ezek az ügyek ugyanakkor jól mutatják a rendszer működésének lényegét: a hibák nem maradnak rejtve, a hatóságok időben jelzik egymásnak a kockázatokat, és az érintett termékek gyorsan kikerülnek a forgalomból.

Fontos adat az is, hogy Magyarország maga 30 bejelentést tett a RASFF rendszerben 2025-ben. Ez nem kirívó szám, inkább azt jelzi, hogy a hazai hatóságok – elsősorban a Nébih – aktívan és következetesen élnek a riasztási rendszer adta lehetőségekkel.

Nem csak a RASFF számít: AAC és idegen anyagok

A Nébih nemcsak a RASFF-ben, hanem az AAC (Administrative Assistance and Cooperation) rendszerben is jelentős szerepet vállalt. Ezen a felületen 114 információkérő megkeresés érkezett a magyar hatóságokhoz 2025-ben. Ezek többsége: élelmiszerekkel (66 eset), élő állatokkal (26 eset), valamint élelmiszerrel érintkező anyagokkal (10 eset) kapcsolatos volt. Külön figyelmet érdemelnek az idegen anyagok jelenlétével összefüggő ügyek, amelyek minden évben visszatérő problémát jelentenek. A hazánkat érintő RASFF-esetek közül 26 kapcsolódott ilyen kockázathoz. Ezek az idegen anyagok gyakran a gyártás vagy feldolgozás során kerülnek a termékekbe – például üveg-, fém- vagy műanyagdarabok, de előfordulnak természetes eredetű, mégis veszélyes szennyezők is.

A bejelentések között szerepelt többek között üvegdarabbal szennyezett befőtt és konzerv, műanyag idegen anyag édességben vagy fűszerben, fémrészecske sütőipari termékben, sőt extrém esetek is, mint gumikesztyű sajtban vagy állati maradvány zöldségben. Ezek az ügyek szinte kivétel nélkül feldolgozott, gyakran importált termékekhez kötődtek.

Mit mondanak a számok összességében?

A 2025-ös RASFF-adatok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a Magyarországot érintő élelmiszer-biztonsági kockázatok döntő többsége nem a hazai mezőgazdasági termelésből ered. A magyar vonatkozású ügyek száma alacsony az uniós összképhez képest, és ezeknek is csak kisebb része köthető ténylegesen magyar eredetű termékhez.

A rendszer működése inkább azt bizonyítja, hogy a hazai hatóságok hatékonyan szűrik ki a problémás – jellemzően importból származó – árukat, és aktívan részt vesznek az uniós élelmiszerbiztonsági együttműködésben. A számok tehát nem a magyar mezőgazdaság gyengeségére, hanem éppen ellenkezőleg, annak ellenőrzött és szabályozott működésére utalnak.

Agrárágazat Tudástár: RASFF élelmiszer-biztonsági riasztások – Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) a tagállamok közti gyors információcserét szolgálja; a 2025-ös adatok szerint a Magyarországot érintő esetek döntő többsége importtermékhez kötődött, miközben a magyar eredetű ügyek aránya alacsony, ami a hazai élelmiszerlánc hatékony ellenőrzését és szűrőszerepét igazolja.