Bár idén még nem voltak a tavalyihoz és a korábbi évekhez hasonló igazán tartós, kemény tavaszi fagyok, az almában, eperben például sok helyütt máris súlyos károk keletkeztek a mezőgazdaságban. Az idei fagy-káresemények új, aggasztó vonásokat is mutatnak.
Menetrendszerű sarkihideg-betörések
A magyar gyümölcstermesztés az elmúlt években szinte menetrendszerűen szembesül a tavaszi fagykárokkal, az idei szezon azonban ismét rávilágított arra, mennyire kiszolgáltatottá vált az ágazat a szélsőséges időjárási helyzeteknek. Bár a jelenség nem váratlan, hatása egyre nehezebben kezelhető: a felmelegedő klíma egyik paradox következménye, hogy egyre gyakrabban törnek be sarkvidéki eredetű hideg légtömegek a dél- és közép-európai termőterületekre. Kertészeti szempontból ez azt jelenti, hogy a szokásosnál korábbi és erősebb hidegbetörések növelhetik a téli és kora tavaszi fagykockázatot a gyümölcsösökben és dísznövény-kultúrákban. A Kárpát-medencében a hideg levegő megrekedése miatt különösen veszélyeztetettek lehetnek a fagyzugos területek, ahol a rügyek, korán fakadó kultúrák és a védtelen ültetvények nagyobb kárt szenvedhetnek. Agrárszempontból ez fokozott fagyvédelmi felkészülést, körültekintő fajta- és termőhelyválasztást, valamint a téli-tavaszi növényvédelmi és vízgazdálkodási döntések újragondolását indokolja.
A szárazság ront rajta
A mostani tavaszi fagyok különösen azért keltettek aggodalmat, mert sok esetben nem extrém alacsony hőmérséklet, hanem a környezeti tényezők együttese okozta a pusztítást. Csizmadia György kertész, ágazati vezető friss beszámolója szerint almás ültetvényében 98%-os virágkár alakult ki úgy, hogy a mért minimumhőmérséklet mindössze –2,38 °C volt. Ez önmagában nem indokolna ilyen mértékű károsodást, ami arra utal, hogy más tényezők is szerepet játszottak.
A szakmai értelmezések egyre inkább a „száraz fagy” jelenségére irányítják a figyelmet. Az idei tavasz egyik meghatározó sajátossága az extrém alacsony páratartalom és a kiszáradt talaj volt. Ilyen körülmények között nem képződik dér vagy zúzmara a növény felületén, így elmarad az a látens hőfelszabadulás, amely normál esetben mérsékelné a fagy hatását. Ennek hiányában a hideg mélyebbre hatol a virág szöveteibe, és olyan károsodást okozhat, amely a mért levegőhőmérséklet alapján nem lenne várható.
Fagyás és kiszáradás
A helyzetet tovább súlyosbíthatta, hogy a tényleges fagyhatás időtartama hosszabb lehetett a meteorológiai adatokból elsőre következtethetőnél. A száraz levegő és a csökkenő páratartalom miatt a növények felületén akár több órával korábban megindulhatott a lehűlés, így a virágokat érő hideg nem három, hanem akár 7–8 órán keresztül is fennállhatott. Ráadásul az alacsony páratartalom miatt a növény felületén a hőmérséklet akár 1–2 Celsius-fokkal alacsonyabb lehetett a mért értéknél, ami tovább növelte a károk mértékét.
A probléma nem csupán a fagyás, hanem a kiszáradás is. A száraz levegő fokozza a párologtatást, így a virágok több vizet veszítenek, mint amennyit pótolni tudnak. A bibék és a szirmok nemcsak megfagynak, hanem gyakorlatilag el is száradnak, ami a termékenyülés teljes meghiúsulásához vezethet. Ez magyarázhatja azt a sok termelő által tapasztalt jelenséget, hogy látszólag enyhe fagy is súlyos, akár teljes terméskiesést okoz.
Mindez azt is jelzi, hogy a fagykár megítélése ma már nem alapulhat kizárólag a hőmérsékleti adatokon. A fenológiai állapot, a lehűlés időtartama, a talajnedvesség és a páratartalom együttesen határozzák meg a károsodás mértékét. A klasszikus tapasztalat – miszerint akár –7 °C mellett is megmaradhat a termés – ma már egyre kevésbé alkalmazható a megváltozott klimatikus környezetben.
Máshogy kell védekezni
A védekezés kérdése is új megvilágításba kerül. A hagyományos fagyvédelmi módszerek mellett felértékelődhet a mikroklíma tudatos befolyásolása, például párásítással vagy öntözéssel. Ugyanakkor ezek jelentős beruházást igényelnek, és nem minden gazdaság számára elérhetők, így a termelők jelentős része továbbra is kiszolgáltatott marad. Fontos továbbá tájékozódni a fagykár-bejelentés aktuális dátumairól a NAK tematikus oldalán!
Agrárágazat Tudástár: Száraz fagy – Száraz fagynak azt a helyzetet nevezzük, amikor a fagypont alatti lehűlés nagyon alacsony páratartalommal és kiszáradt talajjal párosul, ezért nem képződik dér vagy zúzmara, amely normál esetben részben mérsékelné a hideg károsító hatását; ilyenkor a virágok nemcsak megfagynak, hanem gyorsabban ki is száradnak, így akár viszonylag enyhébb hőmérséklet mellett is súlyos termésveszteség alakulhat ki.
