Brojlertermelés, fehérjeigény, precíziós állattartási technológiák – és a holnap kihívásai, receptjei
Minden korszerűsítő beruházás megtérül, ha annak eredményeként csökken az egy kilogramm termékre fordított költség és/vagy csökken általa a gazdaság kockázata. E sommás összefoglalón túl Dr. Tóth Tamás professzor, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja azt is kifejti lapunknak, merre tart a baromfi- és általában az állattartási ágazat, és mit nyerhet a szektor a precíziós technológiákkal.
Ez hatékonysági verseny lesz
Egy előadásában azt mondta, bő 26,5 milliárd brojlercsirke van világszinten, miközben 1,6 milliárd szarvasmarha és 1 milliárd sertés. Mit üzen ez a struktúra a fehérjetermelés jövőjéről? Mire érdemes kalkulálniuk a baromfitermelőknek?
– Ez a szerkezet azt jelzi, hogy a globális fehérjeellátásban a baromfi marad az egyik alapfehérje-forrás: gyors a biológiai ciklusa, jól iparosítható, és válságok után is rugalmasabban felfuttatható, mint a kérődző ágazatok. A középtávú előrejelzések szerint a hústermelés bővülésének nagy része a baromfiból jön, különösen Ázsiában. A hazai termelőknek ezért érdemes arra kalkulálniuk, hogy a verseny hatékonysági verseny lesz: fajlagos takarmányköltség, energia, állategészségügyi kockázatkezelés és minőségi (állatjólléti/antibiotikum) elvárások. EU-szinten 2024-ben is nőtt a baromfihús-termelés, tehát van kereslet, a piac működik és bővül. Ugyanakkor az árak és a piaci feltételek gyorsan és kiszámíthatatlanul változhatnak – egyik évről a másikra jelentős ingadozásokkal kell számolni.
Döntő a takarmány ára
Milyen tényezők hajtják a baromfiágazat dinamikáját?
– A baromfiágazat dinamikáját több, egymással összefüggő tényező mozgatja. Az egyik legfontosabb a kereslet. A baromfihús sok országban kedvező ár–érték arányú termék, ezért gazdasági bizonytalanság idején is viszonylag stabil marad a fogyasztása. Ugyanakkor a magas jövedelmű országokban az egy főre jutó éves húsfogyasztás már inkább stagnál vagy enyhén csökken, így a növekedés főként a közepes és alacsonyabb jövedelmű régiókhoz kötődik, ahol még bővül a piac. Komoly előnyt jelent a baromfi biológiai és technológiai sajátossága is. A termelési ciklus rövid, a genetikai előrehaladás gyors, és a tartás jól automatizálható. Ez rugalmasabb alkalmazkodást tesz lehetővé a piaci változásokhoz, mint több más állatfaj esetében. A költségszerkezet szintén meghatározó. A baromfitartásban a takarmány jelenti a legnagyobb költségelemet, egyes elemzések szerint akár az összköltség 70–80%-át is elérheti. Ezért a takarmányárak alakulása közvetlenül befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét. Fontos tényezők a járványok és a nemzetközi kereskedelem is. Egy-egy állategészségügyi probléma exportkorlátozásokhoz vezethet, ami gyorsan átrendezheti a piacot. Itt kulcsszerepe van a járványvédelem színvonalának. Végül egyre erősebben hat a szabályozási és társadalmi környezet: az állatjólléti elvárások, az antibiotikum-használat csökkentése és a környezeti terhelés mérséklése ma már nemcsak etikai, hanem piaci kérdés is. Azok a termelők maradnak versenyképesek, akik ezeknek az elvárásoknak is meg tudnak felelni.
Mely tényezők a legfontosabbak a baromfiágazat további fejlődését érintően?
– Gyakorlati szemmel nézve a baromfiágazat fejlődését befolyásoló tényezőknek nagyjából kirajzolódik egy fontossági sorrendje. Első helyen általában a takarmány- és energiaárak állnak. A takarmány jellemzően a legnagyobb költségtétel egy telepen, ezért a gabonaárak (kukorica, búza, árpa) és a fehérjetakarmányok (pl. szójadara) árának ingadozása közvetlenül befolyásolja a jövedelmezőséget. Ugyanígy meghatározó az energia ára is, különösen a zárt tartási rendszerekben. Nem mindegy az sem, hogy a termelő mennyire kitett a piaci ármozgásoknak, illetve rendelkezik-e saját energiaforrással, például biogázzal vagy napelemmel. A második fontos tényező az állategészségügyi kockázat. Egy komoly járvány vagy akár egy regionális exporttilalom rövid idő alatt komoly gazdasági veszteséget okozhat. A megfelelő járványvédelem ma már versenyképességi kérdés. A munkaerő szintén kritikus pont. Nem csupán fizikai munkaerőre van szükség, hanem olyan szakemberekre is, akik képesek kezelni a digitális rendszereket, értelmezni az adatokat, és azokra döntéseket alapozni. Emellett meghatározó a tőke- és technológiai háttér. A korszerű istállótechnika, a megfelelő klíma- és ammónia-menedzsment, valamint az automatizált mérési és beavatkozási rendszerek mind hozzájárulnak a hatékony és fenntartható működéshez. Végül egyre nagyobb súllyal jelennek meg a piaci elvárások. Az állatjóllét, az antibiotikum-használat csökkentése és a teljes nyomonkövethetőség ma már nemcsak szabályozási, hanem piaci kérdés is. Azok a termelők, akik ezeket hitelesen tudják igazolni, jellemzően kedvezőbb piaci pozíciót érhetnek el.
Világos projektek, járványvédelem, precíziós eszközök
Van pénz a hazai ágazatban a korszerűsítési beruházásokra? Milyen megtérüléssel számolhat, és hogy ütemezzen egy újonnan létesítendő vagy költségesen korszerűsített telep?
– A kérdésre az a jó válasz, hogy „pénz” akkor van a korszerűsítésre, ha világos projekt és jól összeállított finanszírozási háttér áll mögötte. Ez jellemzően saját forrásból, hitelből és támogatásból áll össze. A megtérülés mindig teleptípustól és piaci környezettől függ, de az alapelv egyszerű: a modernizáció akkor térül meg, ha csökkenti az egy kilogramm termékre jutó költséget és mérsékli a termelési kockázatot. Ilyen költségcsökkentő tényező lehet a jobb takarmányhasznosítás, az alacsonyabb energiafelhasználás, a kisebb selejt- és elhullási-arány. Ugyanilyen fontos a kockázatcsökkentés: egy korszerű telep jobban védett járványokkal és szélsőséges klimatikus hatásokkal szemben. Hazai vizsgálatok is igazolták, hogy egy új, korszerű technológiájú brojlertelep teljesítménye és gazdasági eredménye mérhetően jobb lehet egy elavult infrastruktúrához képest – tehát a technikai háttér önmagában is versenytényező.
Mennyire vethetik vissza a hazai baromfiágazatot a növekvő számú és súlyú állatbetegségek? És milyen szerephez jutnak a járványvédelemben a precíziós technológiák.
– A növekvő számú és súlyú állatbetegségek komoly kockázatot jelentenek a hazai baromfiágazat számára. Egy-egy járvány nemcsak az elhullás miatt okoz veszteséget, hanem azért is, mert kereskedelmi korlátozásokat vonhat maga után, növeli a költségeket, és akár hónapokra visszavetheti egy térség termelését. Ilyenkor nemcsak az állomány sérül, hanem a piac is: csökkenhet az export, és romolhat a telepek kapacitáskihasználtsága. Ebben a helyzetben felértékelődik a precíziós technológiák szerepe. Ezek a rendszerek ott segítenek, ahol az „emberi szem” már későn észleli a problémát. A szenzorok folyamatosan figyelik például az ivóvíz- és takarmányfelvételt, az állatok aktivitását, a hőmérsékletet vagy az istálló levegőminőségét. Ha eltérés jelentkezik, a rendszer időben jelez, így gyorsan lehet beavatkozni – például a szellőzés módosításával, az érintett állomány elkülönítésével vagy célzott állatorvosi vizsgálattal. Ma már egyre több baromfitelepen alkalmaznak IoT-alapú, valós idejű adatgyűjtő és -ellenőrző rendszereket. Ezek előnye nem mindig látványos egy problémamentes évben, de egy járványos időszakban hatalmas különbséget jelenthetnek. A járványkockázat csökkentése ma már nemcsak állategészségügyi, hanem versenyképességi kérdés is.
Antimikrobiális rezisztencia – az utóbbi években látványos fejlődésről, csökkenésről számolnak be Európában és pl. Kínában is. Hogyan összegezhető ennek fontossága, és milyen szerepet kap ezen a téren a precíziós technológia?
– Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kérdése egyszerre közegészségügyi és piaci ügy. A fogyasztók és a szabályozó hatóságok is elvárják, hogy az állattenyésztésben mérhetően csökkenjen az antibiotikum-felhasználás. Az Európai Unióban 2011 és 2022 között valóban jelentősen visszaesett az élelmiszertermelő állatoknál alkalmazott antibiotikumok mennyisége. Ugyanakkor az utóbbi években látható, hogy ez a csökkenés lassulhat, sőt egyes időszakokban ingadozhat is, például járványhelyzetek miatt. Az EU célja, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenjen az antibiotikum-használat.
Ebben a folyamatban fontos szerepet kapnak a precíziós technológiák. A lényeg nem csupán az, hogy „kevesebb” gyógyszert használjunk, hanem az, hogy célzottabban. Ha a szenzorok és a digitális rendszerek segítségével már a betegség korai jeleit észleljük – például a takarmányfelvétel csökkenését, a viselkedés megváltozását vagy a környezeti problémákat –, akkor gyorsabban és pontosabban lehet beavatkozni. Így elkerülhetők a teljes állományra kiterjedő, tömeges kezelések, és az állatorvosi döntések is megalapozottabbá válnak.
A precíziós megoldások emellett segítenek a gyógyszerhasználat pontos dokumentálásában is, ami ma már nemcsak szakmai, hanem piaci és szabályozási elvárás is. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) területén hazánkban az Állatorvostudományi Egyetem és a szakhatóság (Nébih) munkatársai kiemelkedő és példamutató munkát végeznek. Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek a probléma hatékony kezelésére, valamint a kapcsolódó dokumentáció digitalizálására.
Nem az adat – a rendszer a döntő
A mezőgazdaságban is közhely, hogy azok maradnak versenyképesek, akik érdemi és gyors adatfelhalmozással és főleg -feldolgozással irányítják a gazdaságukat. A hazai állattartás hol tart ebben?
– A helyzet ma vegyes képet mutat. A nagyobb integrációk és telepek közül sok helyen már rendszeresen mérnek különböző adatokat: figyelik a termelési mutatókat, a mikroklímát, a takarmányfelhasználást és az állategészségügyi adatokat is. Ugyanakkor az igazi érték nem pusztán a mérésben van. A „mérés – elemzés – beavatkozás – visszacsatolás” teljes folyamata még nem mindenhol vált a napi működés természetes részévé. A kulcs nem az, hogy minél több eszköz legyen a telepen, hanem az, hogy ezekből működő döntési rendszer álljon össze.
A baromfiágazatban a zárt tartási technológia miatt gyorsabban terjednek a szenzoros megoldások, különösen a klíma- és légminőség-ellenőrzés területén. A sertéstartásban egyre nagyobb szerepet kapnak a viselkedés- és hangalapú rendszerek, például a köhögésdetektálás, amelyek segítenek a légzőszervi problémák korai felismerésében. A szarvasmarha-ágazatban az egyedszintű monitorozás – például az aktivitás és a szaporodásbiológiai adatok követése – már régóta jelen van, ugyanakkor az adatok összehangolása, például a takarmányozás, az egészség és a termelés összekapcsolása még sok helyen fejlesztésre szorul.
A következő nagy előrelépést az jelentheti, ha az adatokat nem különálló rendszerekben kezeljük, hanem összevezetjük a telep, a takarmányozás, az állatorvos és akár a feldolgozó szintjén is. Emellett a munkaszervezés digitalizálása is fontos lépés lesz a valóban adatvezérelt állattartás felé.
Hogyan térül meg a precíziós állattartás?
A precíziós állattartásban hódít az egyedszintű megfigyelés, az átfogó real time állapotdiagnosztika. Hogyan befolyásolja mindez „holnaptól” a takarmányfelhasználást, a munkaerő vagy állatorvosi költségeket, a teljesítményt?
– Rövid távon a precíziós állattartás ott hoz a leggyorsabban kézzelfogható eredményt, ahol csökkenti az úgynevezett „láthatatlan veszteségeket”. Ilyen lehet például a nem megfelelő istállóklíma, egy betegség lappangó, korai szakasza vagy az állományon belüli túl nagy testtömeg-szóródás. Ha ezekre időben fény derül, javulhat a takarmányhasznosítás, csökkenhet az elhullás és a selejt aránya, és kevesebb beavatkozásra van szükség. Jó példa erre a brojlertartásban alkalmazott kamerarendszer-alapú, képfeldolgozáson nyugvó testsúlybecslés. A mennyezetre szerelt kamerák és a képfeldolgozó algoritmusok érintés nélkül, folyamatosan képesek becsülni az állatok testtömegét. Így hamar kiderül, ha egy turnus teljesítménye elmarad a várttól, és időben lehet korrigálni a takarmányozást vagy a környezeti paramétereket.
A sertéstartásban egyre elterjedtebb a hangalapú egészségmonitoring. A rendszer a köhögés hangmintáit elemzi, és már a korai szakaszban jelezheti a légzőszervi problémákat. Ez lehetővé teszi a célzott, időben történő beavatkozást, és csökkenti annak esélyét, hogy később az egész állományt érintő kezelésre legyen szükség.
Összességében a precíziós rendszerek kevesebb manuális ellenőrzést, több célzott beavatkozást és jobb dokumentálhatóságot tesznek lehetővé – ami végső soron gazdasági előnyt jelent.
Megvan-e mindehhez ma a tudás, a – tapasztalt és a frissen képzett – szakember, akár tenyésztő, akár állatorvos, mérnök, informatikus…? – Részben rendelkezésre áll a szükséges tudás, de a valódi szűk keresztmetszet sokszor nem egy-egy szakma hiánya, hanem a határterületi ismeretek összekapcsolása okozza. A precíziós állattartás ugyanis egyszerre igényel állattenyésztési, állatorvosi, informatikai és üzemgazdasági tudást. Ezek együtt adják ki azt a rendszerszemléletet, amelyre a modern telepek működtetéséhez szükség van.
Egy korszerű rendszer bevezetéséhez nem elég megvásárolni egy szenzort vagy szoftvert. Fontos az adatminőség, a szabványosított működés, a rendszeres karbantartás, és mindenekelőtt egy olyan döntési rend, amely a kapott jelzéseket valóban beépíti a napi gyakorlatba. Ha ez hiányzik, a technológia csak „mér”, de nem segít igazán dönteni.
A fiatal szakemberek általában nyitottak a digitális megoldásokra, ugyanakkor náluk sokszor hiányzik a telepi tapasztalat. A gyakorlott szakemberek erős üzemi rutinnal rendelkeznek, de számukra idő és támogatás kell a digitális átálláshoz. A legjobb megoldás ezért az együttműködés: közös képzések, mintatelepek, valamint egy olyan szakmai ökoszisztéma, ahol integrátorok, egyetemek, startupok és állatorvosok közösen segítik a technológiák bevezetését és mindennapi használatát.
Összefogással a közös kihívásra
Mik a legfőbb céljai a közel három éve alakult Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesületnek (MAPÁE)? Kik csatlakozására számítanak?
– A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) 2023. március 31-én alakult meg 31 alapító taggal, és azóta a tagságunk többszörösére nőtt. Azért jöttünk létre, hogy a precíziós állattartás ne különálló technológiai megoldások gyűjteménye legyen, hanem egy egységes szakmai közösség által képviselt rendszer, amely a fenntarthatósági és állatjólléti szempontokat is beépíti. Célunk a digitális technológiák hazai elterjesztésének támogatása, egy átfogó tudás- és adatbázis felépítése, valamint annak tudatosítása, hogy a precíziós állattartás hosszú távon megtérülő menedzsmentfilozófia. Dolgozunk egy „precíziós termékkategória” szakmai megalapozásán is, amely igazolható fenntarthatósági, állatjólléti és minőségi kritériumokhoz kötött élelmiszereket jelent. Emellett partnereket vonunk be, együttműködéseket építünk, hallgatókat és ágazati szereplőket kapcsolunk be, szakmai napokat szervezünk, és szakcsoportokban (állatfajok szerint, valamint takarmányozás, trágyakezelés, adatgyűjtés, okosfarm-irányítás terén) dolgozunk – mert a precíziós átállás közös, ágazati kihívás.
Precíziós állattartás: három nézőpont, egy irány
A precíziós állattenyésztés ma már nem egyszerű technológiai fejlesztési irány, hanem versenyképességi, állategészségügyi és tudásbeli kérdés is. A következő három megszólalás azt mutatja meg, hogy ugyanarról a kihívásról miként gondolkodik a piac, a technológiai gyakorlat és az egyetemi-oktatási oldal.
A precizitás ma már nem választás
Prof. Dr. Sótonyi Péter szerint ma az állattenyésztés gyakorlatilag csak precíziós alapon lehet eredményes. Ennek oka nem csupán a munkaerőhiány, hanem az is, hogy a modern, nagy teljesítményre nemesített állományok kizárólag pontos takarmányozás, szabályozott tartási körülmények és folyamatos egészségügyi kontroll mellett képesek kihozni magukból genetikai potenciáljukat. Az extenzívebb tartásnak is megvan a maga helye, de a mai élelmiszer-ellátási igényeket önmagában már nem tudja kiszolgálni.
„A precíziós állattenyésztés egyik legfontosabb értelme, hogy egészséges állatokból egészséges élelmiszer kerülhessen a fogyasztók asztalára. Ebben az állatorvosok szerepe kulcsfontosságú, hiszen nemcsak az állatok gyógyításáról van szó, hanem közvetve az emberi egészség védelméről is” – hangsúlyozta az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A precizitás tehát nem technológiai divat, hanem a biztonságos élelmiszer-termelés, az állatjólét és a fenntartható állattenyésztés alapfeltétele.
Strautmann-szemmel: mit jelent a precíziós mezőgazdaság?
Precíziós mezőgazdaságot sokan a hight-tech eszközökhöz kötik, pedig az állattartásban a lényeg sokkal prózaibb: minden kiló takarmány és minden perc munka legyen mérhető, visszakövethető és javítható. „A Strautmannnál a precizitás központja a takarmány: a receptúra, a mérlegelés, a töltési sorrend, a keverési idő és a kiosztás pontossága. Ha ezek adatokra épülnek (pl. SDS), akkor nem „érzésre, vagy megszokásra” etetünk, hanem célértékre: homogénebb TMR, stabilabb bendő, kiegyenlítettebb termelés. A rendszer nemcsak naplóz, hanem folyamatosan kontrollál: látszik, mikor, ki, mit és mennyit csinált, hol csúszott el a folyamat, és hol van rejtett veszteség” – tudtuk meg Keller Károlytól, a Strautmann Gépgyártó Hungária Kft. értékesítési igazgatója.
Ennek a haszna forintban mérhető: kevesebb túletetés és selejt, jobb takarmányhasznosítás, kisebb állategészségügyi kockázat, kevesebb állásidő, valamint erősebb megfelelés a piaci elvárásoknak (nyomonkövetés, audit, „bizonyítható” állatjóléti gyakorlat). Precízió=mérés → döntés → beavatkozás → visszamérés: ettől lesz a telep kiszámíthatóbb, nem attól, hogy több képernyő villog a kezelő előtt.
A probléma ott kezdődik, amikor a telep csak eszközt vesz, folyamatot nem. Adatból rengeteg lesz, de döntésből kevés. Precíziós rendszerhez, értékelhető adat, napi rutin, képzett kezelő, tiszta felelősség és konkrét célok kellenek (pl. kiosztási pontosság %, kg tej/kg szárazanyag). Ha ez megvan, a precízió nem plusz macera, hanem versenyelőny: ugyanannyi erőforrásból több és stabilabb termék. És a legjobb: a javítás nem találgatás, hanem adatalapú döntést támogató rendszer. Olyan rendszer, amit egy adott gazdaság mindennapi gyakorlati működési folyamatához lehet optimalizálni, hogy szinte észrevétlenül belesimuljon a mindennapi gyakorlatba és felesleges információk nélkül a valós és szükséges adattömegből értékelhető adatmennyiséget legyen képes megjeleníteni!
Miért nincs ma állattenyésztés precizitás nélkül?
Az állattartásban, legyen az sertés, szarvasmarha vagy baromfitartás csak úgy, mint a mezőgazdaság többi ágazatában is egyre kiélezettebbé vált a küzdelem a profitért. A legjobb teljesítményt, és egyre fajsúlyosabb feladatként a fenntartható gazdálkodást csak megalapozott döntésekkel lehetséges elérni. A jó döntések alapját az adatok adják, az adatok mennyisége, minősége, relevanciája. Ez az első mérföldköve a precíziós gazdálkodásnak, ezt nem lehet kikerülni. „De mi jön ezután? Ha már rendelkezésre állnak az adatok, mit kezdünk velük, hogyan lesz az adatokból eredmény, fenntarthatóság, profit? Bizony jó néhány lépcsőfok van még ezután is, amelyen végig kell haladni” – hívta fel a figyelmünket Kövesdi József, a Senit Kft. ügyvezetője.
Vizualizálni kell az adatokat, hogy értelmezni tudják a felhasználók. Összevetések, adatelemzés, korreláció vizsgálatok, következtetések, telepi és vezetői döntések ennek használatával születnek. A megfelelően kialakított adatstruktúra az alapja a vezérlések kialakításának. Megfelelő számú vezérlés segítségével pedig részleges vagy teljes automatizáció érhető el az állattartó telepeken is. Számunkra, a mezőgazdaságban fejlesztő informatikai cég számára ez a DIGITALIZÁCIÓ. A műszaki háttér, a technológia rendelkezésre áll, sőt a már bizonyított jó-gyakorlatokból sincs hiány. Mégis a fejlődés üteme lemaradt a lehetőségek mögött. Hol a probléma? Az ok elsősorban a humán faktorban keresendő. Az új technológiák bevezetésére, a hatékonyabb működés elérésére megjelenő igény leginkább fiatalabb generációban van meg. Ezért nagyon fontos az oktatás szerepe a piaci alapú valós tudás átadása. Végül még egy gondolat. A precíziós technikában elég nagy a szakadék a nagyüzemi felhasználók és a kis-közepes gazdálkodók között. Ezért nagyon fontos egy olyan alapszintű hardver és szoftver alapú ökoszisztéma kialakítása, amelyhez ez a réteg is hozzáfér, és el tudja kezdeni a digitalizáció alkalmazását.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: Precíziós állattartás – A precíziós állattartás olyan adatvezérelt telepirányítási szemlélet, amely szenzorokra, digitális mérésre és gyors beavatkozásra épít. Célja, hogy az állatok takarmányfelvételét, egészségi állapotát, környezeti feltételeit és termelési mutatóit folyamatosan kövesse, így csökkentse a veszteségeket és javítsa a fajlagos eredményeket. A beruházás akkor térül meg igazán, ha egyszerre mérsékli az egy kilogramm termékre jutó költséget és a termelési kockázatot.
