A magyar agrárium is történelmi fordulóponthoz érkezik az új agrárirányítás megalakulásával. Egyszerre változik a klíma, a piac, a munkaerőhelyzet, a költségszint, a támogatási rendszer és a fogyasztói elvárás. A régi kapaszkodók – az időjárás, a talaj, a támogatások és a megszokott termelési modellek – már nem adnak biztonságot. Ezért nem halogatható tovább egy szakmai konszenzuson alapuló, középtávú magyar agrárstratégia megalkotása – írja Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
A stratégia középpontjába az együttműködést, az integrációt, a fenntarthatóságot, a tudástranszfert és a piaci alapú értéklánc-fejlesztést kell állítani. A támogatási rendszert is ehhez kell igazítani: nem általános pénzosztásra, hanem célzott, mérhető, minőséget, talajállapot-javítást, termőképességet és versenyképes élelmiszer-előállítást ösztönző rendszerre van szükség. Az élelmiszeripar, a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése sem kezelhető külön: komplex, piaci alapon szervezett értékláncokban kell gondolkodni.
A mennyiségi szemlélet ideje lejárt, a jövő a minőségi, egészséges életmódot támogató élelmiszereké és a szervezett együttműködéseké. Magyarországnak elsősorban a belső piacát kell megerősítenie, miközben az európai piac igényeire is fel kell készülnie. Azok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek tanulnak, integrációkat építenek, szakemberekkel dolgoznak és cselekednek; akik továbbra is kívülről várják a megoldást, egyre gyorsabban kerülhetnek lefelé tartó spirálba.
Forrás: Erste Bank
Agrárágazat Tudástár: agrárstratégia – hosszú távú mezőgazdasági irányrendszer, amely az együttműködésre, integrációra, fenntartható termelésre, piaci alapú értékláncokra és versenyképes élelmiszer-előállításra épül, alkalmazkodva a klímaváltozás, a támogatási rendszer, a munkaerőhiány és a fogyasztói elvárások változásaihoz.
