Még mindig egzotikumnak tűnik, pedig hamarosan nemcsak a biodiverzitás, hanem az üzlet is napirendre tűzheti ősgabonák és a cirok klímaválaszként való termesztését. Ez a hazai és kerülnek újra előtérbe az USA-ban és Magyarországon is.
Az USA-ban az egészségesebb pékáruk húzzák a keresletet
Az Egyesült Államokban az ősgabonák – például a tönköly, az alakor, a tönke, a köles, a hajdina, a quinoa és a cirok – az ultra-feldolgozott élelmiszerekkel szembeni fogyasztói ellenreakció miatt kaptak új lendületet. A sütőipar számára ezek a gabonák nemcsak marketingértéket jelentenek, hanem valódi beltartalmi előnyt is: magasabb rost-, ásványianyag- és fitonutriens-tartalmuk miatt jól illeszkednek a teljes értékű, funkcionális élelmiszerek trendjébe. A cirok különösen érdekes, mert gluténmentes, fehérjében és rostban gazdag, miközben lisztként, teljes szemként, puffasztva vagy ropogós textúraként is használható kenyerekben, kekszekben, snackekben és gluténmentes termékekben.
Nem minden régi gabona váltható be egy az egyben
Az ősgabonák feldolgozása technológiai alkalmazkodást igényel. A tönköly, az alakor és a tönke tartalmaz glutént, de tésztaszerkezetük eltér a modern búzáétól, ezért más hidratálást, rövidebb keverési időt és gyakran részleges lisztcserét igényelnek. A gluténmentes álgabonák és a hüvelyeslisztek – például a hajdina, quinoa, csicseriborsó- vagy lencseliszt – jó fehérje- és rostforrások, de túl nagy arányban használva íz- és állagproblémákat okozhatnak. A siker kulcsa ezért nem az, hogy minden finomított lisztet azonnal lecseréljenek, hanem az, hogy az élelmiszeripar pontosan meghatározza: több rostot, jobb fehérjeprofilt, gluténmentességet, fenntarthatósági üzenetet vagy különleges ízvilágot akar-e elérni.
Magyarországon a cirok az aszály miatt lett komoly alternatíva
A magyar mezőgazdaságban a cirok elsősorban a kukorica kockázatosabbá váló termesztésére adhat választ. Mélyre hatoló gyökérzete, jó vízhasznosítása és alacsonyabb inputigénye miatt szárazabb évjáratokban és aszályérzékeny területeken stabilabb megoldás lehet. A szemescirok vetésterülete 40–45 ezer hektár körül alakulhat, de szakmai becslések szerint akár 100 ezer hektár is szóba jöhetne Magyarországon, főként olyan területeken, ahol a kukorica termésbiztonsága romlott. Előnye, hogy nem igényel különleges gépparkot, viszont fegyelmezett gyomszabályozást, pontos betakarítási időzítést és technológiai rutint kíván.
Takarmányban és élelmiszerben is nőhet a szerepe
A cirok hazai piaci esélyeit erősíti, hogy takarmányként jól használható sertés-, baromfi- és víziszárnyas-ágazatban, beltartalma közel áll a kukoricáéhoz, fehérjetartalma pedig annál magasabb lehet. Toxinmentessége különösen fontos érv lett a 2022-es aszályos év és az aflatoxin-kockázatok után. A takarmánygyártásban ugyan nem a kukoricával, hanem inkább a búzával, árpával és tritikáléval kell árversenybe kerülnie, de kisebb termelési kockázata és alacsonyabb ráfordításigénye miatt jövedelmező lehet. Emellett a gluténmentes élelmiszerek piacán is van tere, miközben az ősgabonák hazai kutatása – például az alakor, tönke és durum-populációk vizsgálata – a biodiverzitás, a stressztűrés és a biogazdálkodás szempontjából lehet értékes.
Agrárágazat Tudástár: Cirok – A cirok jó szárazságtűrésű, mélyre hatoló gyökérzetű gabonaféle, amely aszályérzékeny térségekben a kukorica részleges alternatívája lehet. Előnye az alacsonyabb vízigény, a kedvező takarmányozási érték és a gluténmentes élelmiszeripari felhasználhatóság. Termesztése különösen ott lehet előnyös, ahol a kukorica termésbiztonsága romlik, de a sikerhez pontos gyomszabályozásra, jó betakarítási időzítésre és piaci kapcsolatokra is szükség van.
