Bár eleinte sokba kerülne az államnak, a magyar termelők visszanyernék piaci pozícióik, versenyképességük és jövedelmük jelentős részét, ha az állam csökkentené a kertészeti termékek áfáját. A szektor európai szinten rekord magas áfája ma csalók zsebét tömi és a hazai gazdákat szorítja ki a kereskedelemből, halálra ítélve a kertészeti szférát. Az új kormány az áfa csökkentését tervezi.
Zsugorodó ágazat, erősödő import
A magyar zöldség-gyümölcs ágazat az elmúlt években jelentős visszaesést szenvedett el: csökkent a termelés, nőtt az import, romlott az exportteljesítmény, és egyre gyengül az önellátás. A termelési volumen ma már 20–25 százalékkal kisebb a 2000-es évek szintjénél, miközben a külkereskedelmi egyenleg is negatívba fordult.
Szakértői elemzésében Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, egyetemi tanár, valamint Dr. Kurmai Viktória és Dr. Dorogi Dóra egyetemi tanársegédek arra mutatnak rá, hogy az ágazat egyik legnagyobb problémája a magas, 27 százalékos áfakulcs. Ez erősíti a szürke- és feketegazdaságot, emiatt pedig a tisztességesen működő termelők és kereskedők komoly versenyhátrányba kerülnek az áfacsalásra épülő szereplőkkel szemben.
A 27 százalékos áfa adja a csalás üzleti logikáját
A csalás alapja egyszerű: aki nem fizeti meg a 27 százalékos áfát, az azonnal jelentős árelőnybe kerül. A szabályosan működő zöldségesek, kereskedők és termelők számlával, nyomonkövetéssel, telephellyel, munkaerővel és adófizetéssel dolgoznak. Az illegális árus ezzel szemben készpénzben forgatja az árut, gyorsan továbbáll, és olcsóbbnak látszik.
Ez nemcsak adózási kérdés: lenyomja az árakat, gyengíti a fogyasztói bizalmat, és különösen a vidéki zöldségeseket, valamint a hazai termelőket hozza nehéz helyzetbe. A parkolós, számla nélküli árusítás nehezen ellenőrizhető, mert az árusok gyorsan eltűnnek, a bírságok behajtása pedig sokszor problémás. Ezért a hatóságok számára az áru lefoglalása, megsemmisítése és az eredet ellenőrzése lehet az egyik legerősebb visszatartó eszköz.
Áfacsökkentés vagy fordított áfa?
Az elemzés szerint az áfacsökkentés rövid távon mintegy 150 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést okozhatna, de számos pozitív gazdasági hatással járna. Javulhatna a piac átláthatósága, nőhetne az élelmiszerbiztonság, csökkenhetne a feketekereskedelem, miközben erősödnének a legális ellátási láncok és a termelői szervezetek pozíciói.
A szakmai szervezetek régóta az 5 százalékos áfát sürgetik, mert szerintük ez csökkentené az áfacsalás hasznát, erősítené a legális hazai áru versenyképességét, és segítené a kertészeti ágazat talpra állását. A dokumentum kiemeli: a hazai termelők jelenleg az importáruval szemben is versenyhátrányban vannak, mivel a külföldi termékek gyakorlatilag 0 százalékos áfával érkeznek az országba. Az áfacsökkentés mérsékelhetné ezt a különbséget, és visszaszoríthatná az import térnyerését.
Nagypéter Sándor, a Dél-Ker-TÉSZ elnöke szerint ugyanakkor nem feltétlenül az általános, 5 százalékos áfacsökkentés lenne a legjobb megoldás. Úgy véli, a gyorsan változó frisspiaci árak mellett ennek hatása hamar eltűnhetne a fogyasztói árakból, miközben jelentős költségvetési kiesést okozna. Szerinte a fő probléma az áfacsalás, amelyet a fordított áfa vezethetne ki leghatékonyabban a rendszerből – hasonlóan ahhoz, ahogy korábban a gabonapiacon is tisztító hatást hozott.
A vásárló is veszít, nem csak a gazda
A fordított áfa eszerint csökkentené az importáru mesterséges árversenyét, javítaná a hazai termékek versenyképességét, és segíthetne abban, hogy szezonban akár 80 százalékra nőjön a magyar áru aránya a boltokban. Ez az álláspont szerint egyszerre szoríthatná vissza az áfacsalást és óvhatná meg a költségvetési bevételeket.
A probléma azonban nemcsak a gazdákat érinti, hanem a vásárlókat is. Az olcsó parkolós árunál sokszor nem ellenőrizhető az eredet, a minőség és az élelmiszer-biztonság. A hamis eredetjelölés ezért nem apró szabálytalanság, hanem bizalmi törés. A tisztességes termelő, a szabályos kereskedő, az állam és végső soron a fogyasztó is veszít rajta.
Jön a fordulat?
Kedvező jel – írtuk nemrég –, hogy az új kormány tisztában van a problémával. Bóna Szabolcs, az Agrárminisztérium új vezetője megerősítette, elérhetővé teszik mindenki számára az egészséges élelmiszereket, amelyek áfáját 5 százalékra csökkentik. „Ezzel a termelők versenyképesebbek lesznek a piacon és minden magyar hozzájuthat az egészséges hazai élelmiszerekhez. Életet lehelünk a zöldség-gyümölcs termesztésbe, a kertészeti ágazatba”.
Agrárágazat Tudástár: Fordított áfa – A fordított áfa olyan adózási rendszer, ahol nem az eladó, hanem a vevő fizeti be az áfát az államnak. Célja az áfacsalások visszaszorítása, különösen azokban az ágazatokban, ahol gyakori a számla nélküli kereskedelem. A mezőgazdaságban korábban a gabonapiacon is alkalmazták, és a szakmai szervezetek szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban is javíthatná a tisztességes termelők versenyhelyzetét.
