A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) továbbfejlesztette országos Károsító-monitoring rendszerét: mostantól Android-alapú mobilalkalmazáson keresztül is bejelenthetők az amerikai szőlőkabóca előfordulására és fejlődési alakjaira vonatkozó adatok. A fejlesztés célja, hogy a terepen dolgozó szakemberek azonnal rögzíthessék és továbbíthassák megfigyeléseiket.
Kulcsfontosságú a gyors észlelés
Az amerikai szőlőkabóca a szőlő aranyszínű sárgaságát (FD) okozó fitoplazma legfontosabb terjesztője. A károsító elleni védekezés időzítése döntő jelentőségű, hiszen már az L2–L3-as lárvastádiumban indokolt lehet a rovarölő szeres kezelés. Az L3-as fejlettségi szintű egyedek pedig már képesek a kórokozó továbbadására is.
A hatékony növényvédelmi döntésekhez elengedhetetlenek a naprakész monitoringadatok. Ezeket jelenleg a kormányhivatalok, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a kutatóintézetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei töltik fel a rendszerbe.
Azonnali adatküldés a szőlősgazdák érdekében
Míg a korábbi fejlesztés a fertőzés terjedését mutatta, ez az új mobilalkalmazás lehetővé teszi, hogy a szakemberek a helyszínen, valós időben rögzítsék a szemlék eredményeit. Az alkalmazást kizárólag a webes felületen regisztrált és jóváhagyott felhasználók használhatják.
A Nébih szerint a fejlesztés gyorsabb információáramlást, pontosabb előrejelzést és eredményesebb védekezést tesz lehetővé a szőlő aranyszínű sárgasága ellen. A rendszerben rögzített adatok alapján a termelők a legfrissebb információkra támaszkodva tervezhetik meg növényvédelmi beavatkozásaikat.
A károsító-monitoring térképes adatai a Nébih online felületén követhetők nyomon, a szakmai regisztrációra és az alkalmazás letöltésére pedig a hivatal honlapján van lehetőség.
Lásd még ezt a cikkünket: Újabb fegyver a gazdáknak a szőlőkabóca elleni védekezéshez
Agrárágazat Tudástár: monitoring – A monitoring a károsítók, betegségek vagy egyéb kockázati tényezők rendszeres megfigyelését és adatgyűjtését jelenti. A növényvédelemben a pontos és időben érkező monitoringadatok segítik a védekezések optimális időzítését, csökkentve a terméskiesés és a felesleges növényvédőszer-használat kockázatát. A digitális adatgyűjtő rendszerek és mobilalkalmazások lehetővé teszik, hogy a terepi megfigyelések valós időben támogassák a döntéshozatalt.
