A prémium gabonák nemcsak kitörési pont lehet a gazdáknak a klímaváltozás, a növényvédelmi és piaci kihívások időszakában. Segítheti az állami egészségvédelmi, betegségmegelőzési stratégiát is, hiszen a minőségi élelmiszer alapja a hatékony mezőgazdaság – hangzott el a Karintia Kft. által szervezett szakmai napon, amelynek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara adott otthont.
Egész láncokat magába foglaló integrációkra van szükség
A rendezvényen a prémium minőségű búza termesztésének, feldolgozásának és piaci lehetőségeinek kérdése állt a középpontban. A szakemberek a teljes értékláncot áttekintették, a fajtaválasztástól és termesztéstechnológiától kezdve egészen a feldolgozóipari és fogyasztói elvárásokig. Dr. Tóth Tamás dékán hangsúlyozta, hogy az egyetem célja a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása, valamint olyan magas hozzáadott értékű élelmiszer-alapanyagok előállításának támogatása, amelyek minősége mérhető és egészségügyi hatásuk is igazolható. Ezt a szemléletet foglalja össze az intézmény „Farm to health” koncepciója.
A mosonmagyaróvári kar tangazdaságában mintegy 30 hektáron folyik prémium búza és tönkölybúza termesztése, a kutatási eredményeket pedig a mintagazdasági hálózat partnereivel közösen hasznosítják.
A szakmai fórumokon a résztvevők egyetértettek abban, hogy a prémium gabonák előállítása csak a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és az élelmiszeripar szoros együttműködésével lehet sikeres. A kerekasztal-beszélgetések a piaci lehetőségekre, a költséghatékony termesztésre és a minőségbiztosítás kérdéseire fókuszáltak.
A rendezvény vendége, Szabadfi Szabolcs pékmester arra hívta fel a figyelmet, hogy a minőségi kenyér alapja nem a sütésnél, hanem már a vetőmag kiválasztásánál kezdődik. Szerinte a termelők, a feldolgozók és a pékek közötti párbeszéd kulcsfontosságú ahhoz, hogy magas minőségű, versenyképes élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.
A mezőgazdaság kulcs a betegségmegelőzésben is
Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, dékán az Agrárágazatnak adott interjúja szerint a magyar gabonaágazat egyik legnagyobb problémája továbbra is a széttagoltság. Úgy véli, régóta ismert, hogy a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és az élelmiszeripar szorosabb, vertikális integrációja nélkül nehéz lesz növelni a versenyképességet. A szakember szerint a jelenlegi, rendkívül széles fajtaválaszték helyett célszerűbb lenne jobban fókuszálni a piac igényeire és a magasabb hozzáadott értékű termékekre.
A professzor hangsúlyozta: a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos évek új szemléletet követelnek meg a termelőktől. Véleménye szerint nem csupán az a kérdés, hogy az ország képes-e elegendő élelmiszert előállítani, hanem az is, hogy a mezőgazdaság miként járulhat hozzá az egészségmegőrzéshez. A cél a „szántóföldtől az egészségig” szemlélet megvalósítása lenne, vagyis olyan alapanyagok előállítása, amelyek kedvezően befolyásolhatják a lakosság táplálkozását és hosszabb távon akár az egészségügyi kiadásokat is mérsékelhetik.
Dr. Tóth Tamás szerint ehhez az agrárium, az élelmiszeripar és az egészségügy együttműködésére is szükség lenne. Úgy látja, a táplálkozás és a betegségmegelőzés közötti kapcsolatot a jövőben sokkal tudatosabban kell kezelni, és ebben az agrárszektor szerepe kulcsfontosságú lehet.
A dékán bizakodó az integrációs törekvések sikerét illetően. Szerinte a termelők érdekeltté tehetők abban, hogy szervezettebb formában, közös piaci célok mentén működjenek együtt. Ennek egyik eszköze lehet a prémium gabonák termelésének erősítése, ahol nem kizárólag az ár, hanem a minőség és a beltartalmi értékek is meghatározóak.
A prémium búzák esetében úgy fogalmazott: ezek a piacok általában kevésbé érzékenyek az ármozgásokra, mint a tömegtermelésre épülő exportpiacok. A termelők számára ezért stabilabb jövedelmezőséget biztosíthatnak. Hozzátette, hogy a gazdálkodók részéről már most is érzékelhető az érdeklődés a magasabb minőségű termékek iránt, amit az is mutat, hogy egyre többen vizsgáltatják a sütőipari minőséget meghatározó paramétereket.
(Fotó: Adorján András)
A szakember szerint reális cél lehet, hogy a prémium búzák termőterülete Magyarországon középtávon elérje a 200–500 ezer hektárt. Ehhez azonban először egyértelműen meg kell határozni, mit tekint a piac prémium minőségnek, és milyen mérőszámok alapján történjen a minősítés. Véleménye szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata éppen ennek a rendszernek a kialakítása és a termelők összefogásának ösztönzése lesz.
A győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM (SZE) Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye. Mintegy 17 ezer fős hallgatói közösségét csaknem kilencven ország fiataljai alkotják. Rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a technológiai és az informatikai képzések terén, amelyeket minőségi gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, pedagógiai, társadalomtudományi, művészeti, egészség- és sporttudományi, valamint mezőgazdaság- és élelmiszer-tudományi képzések egészítenek ki. Az intézmény kiemelkedő számú ipari-gazdasági kapcsolattal rendelkezik. A Széchenyi István Egyetem a két legnagyobb felsőoktatási minősítő szervezet közül a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb világranglistáján az 1001–1200., szakterületi világranglistáján közgazdaságtan és ökonometria kategóriában az 551–700. helyen, európai ranglistáján a top 400-ban, fenntarthatósági ranglistáján a 721. helyen; a Times Higher Education (THE) világranglistáján az 1501+ kategóriában, „fiatal egyetemek” rangsorán az 501–600., interdiszciplináris tudományos rangsorán a 601–800., fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán a 401–600. helyen – ezen belül a „fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 200 legjobb egyeteme között –, míg szakterületi világranglistáján gazdaságtudományok kategóriában a 601–800., műszaki tudományok kategóriában az 1251+ kategóriában szerepel. Az intézmény további fejlődését többek között győri, mosonmagyaróvári, valamint a zalaegerszegi ZalaZONE melletti innovációs parkjai segítik elő.
Agrárágazat Tudástár: vertikális integráció – A vertikális integráció olyan együttműködési forma, amelyben a termelés, feldolgozás, kereskedelem és élelmiszeripar szereplői összehangoltan működnek. A prémium gabonák esetében ez különösen fontos, mert a magas minőség nemcsak a fajtaválasztáson múlik, hanem a termesztéstechnológián, a minőségmérésen, a feldolgozói igényeken és a piaci értékesítésen is.
