Legalább öt olyan nagy problémahalmaz van, ami akadályozza a hazai mezőgazdaság kertészeti ágazatát a kibontakozásban, továbblépésben. Ezek között csak egy az európai szemmel is extrém magam áfa.
A piac kifehérítésében hozhat áttörést
A FruitVeb szerint a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentése egyszerre jelentene előnyt a fogyasztóknak és a termelőknek. Rövid távon a fogyasztói árak akár 20 százalékkal is mérséklődhetnének, bár ennek hatását később jelentősen befolyásolhatja a kínálat alakulása. Egy gyenge termésű évben – mint amilyet a tavaszi fagykárok okozhatnak – az árak az áfacsökkentés ellenére is emelkedhetnek.
A szakmai szervezet szerint az intézkedés legnagyobb hosszú távú előnye nem feltétlenül az árakban, hanem a piac működésében jelentkezne. A jelenlegi 27 százalékos áfakulcs jelentős teret hagy az áfacsalásoknak és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, míg az 5 százalékos kulcs mellett ezek a visszaélések nagyrészt elveszítenék gazdasági értelmüket.
Dr. Apáti Ferenc egyetemi tanár, a FruitVeb elnöke szerint ez javítaná a szabályosan működő termelők és kereskedők versenyképességét, miközben kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat teremtene – idézte a Növényvédőszer.hu.
A hazai termelők helyzete is javulhatna, de…
További fontos előny lenne az importtermékek jelenlegi áfaelőnyének megszűnése. Az uniós belső kereskedelemben az importált áruk áfakezelése kedvezőbb helyzetbe hozhatja a külföldi termékeket a hazai termelőkkel szemben, ezért az alacsonyabb áfakulcs erősíthetné a magyar zöldség- és gyümölcstermesztők piaci pozícióit.
De a FruitVeb is hangsúlyozza, hogy az áfacsökkentés önmagában nem jelentene gyógyírt az ágazat gondjaira. A kertészet versenyképességének javításához elengedhetetlen az öntözés fejlesztése, a vízhiány kezelése, a tavaszi fagykárok elleni védekezés, valamint a régóta fennálló munkaerőhiány enyhítése is.
Öt kihívás, amely meghatározza a jövőt
Az Agrárágazat és a MezőHír elemzéseiben rendszeresen megjelenik néhány olyan kulcsterület, amely hosszú távon meghatározza a kertészeti szektor versenyképességét.
Az egyik legsúlyosabb probléma a munkaerőhiány. Különösen a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben jelent gondot, hogy a szezonális kézimunka iránti igény továbbra is magas, miközben egyre nehezebb megfelelő számú és képzettségű dolgozót találni.
Szintén meghatározó kihívás a klímaváltozás. Az aszályok, hőhullámok, tavaszi fagykárok, jégesők és villámárvizek egyre gyakrabban veszélyeztetik a termelést, miközben a termésbiztonság fenntartása egyre magasabb költségekkel jár.
Ehhez szorosan kapcsolódik a vízgazdálkodás kérdése. Számos termesztőkörzetben ma már elképzelhetetlen a gazdaságos termelés korszerű öntözőrendszerek nélkül, ugyanakkor a vízvisszatartás és az öntözési infrastruktúra fejlesztése még mindig nem tart lépést az igényekkel.
Komoly gondot jelent a növényvédelmi helyzet romlása is. Az enyhébb telek kedveznek a kártevők és kórokozók áttelelésének, miközben új inváziós fajok jelennek meg. Ezzel párhuzamosan az engedélyezett növényvédő szerek köre folyamatosan szűkül.
A költségek emelkedése szintén egyre nagyobb nyomást helyez a termelőkre. Az energia-, műtrágya-, csomagolóanyag-, szállítási és munkabérköltségek növekedése jelentősen szűkítette a profitmarzsokat, különösen az energiaigényes üvegházi és fóliás termesztésben.
A technológia lehet a kiút
A szakma egyre inkább a technológiai fejlesztésekben és a digitalizációban látja a megoldást. Az automatizált öntözőrendszerek, a precíziós növényvédelem, a szenzorokkal támogatott termesztés, valamint a korszerű fajták és termesztéstechnológiák alkalmazása egyszerre segíthet a munkaerőhiány, a klímakockázatok és a jövedelmezőségi problémák mérséklésében.
Az áfacsökkentés tehát fontos eszköz lehet a kertészeti ágazat versenyképességének javításában, de önmagában nem elegendő. A szektor jövőjét továbbra is az dönti el, hogy a termelők és a szakpolitika mennyire tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági és klimatikus környezethez.
Agrárágazat Tudástár: Versenyképesség a kertészetben – A kertészeti versenyképesség azt mutatja meg, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztők mennyire képesek gazdaságosan, jó minőségben és fenntartható módon előállítani termékeiket a hazai és nemzetközi piacokon. A versenyképességet nemcsak az adóterhek, hanem a munkaerőellátás, az öntözési lehetőségek, a klímaváltozás hatásai, a növényvédelmi kihívások és a technológiai fejlettség is befolyásolja. A korszerű termesztési technológiák és a hatékony vízgazdálkodás egyre fontosabb szerepet játszanak a kertészetek jövőjében.
