A nemzetközi repcemagpiacon az elmúlt hetekben inkább stabil, helyenként emelkedő árak voltak jellemzők, miközben Európában és Magyarországon a repcetermesztés jövőjével kapcsolatban egyre több a bizonytalanság. A termelők döntéseit ma már nem elsősorban az aktuális árak, hanem a termesztés biztonsága, a klímaváltozás és a növényvédelmi kockázatok határozzák meg.
Vegyes képet mutat a világpiac
Az Expana adatai szerint Ausztráliában a canola exportára április közepe és május közepe között 38 dollárral, 576 dollár/tonnára emelkedett. Ukrajnában a repcemag ára 575 dollár/tonna körül alakult, míg Indiában 771 dollár/tonnáról 762 dollár/tonnára mérséklődött.
Az Európai Bizottság adatai alapján a franciaországi repcemag FOB Moselle-i ára májusban 609–615 dollár/tonna között mozgott. A kanadai terményért ugyanebben az időszakban 572–573 dollár/tonnát fizettek. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a repcemag augusztusi jegyzése május végén és június elején 520–534 euró/tonna között alakult.
Magyarországon csökkentek az árak
Az AKI PÁIR adatai szerint a repcemag termelői ára május utolsó hetében 186,7 ezer forint/tonna volt, ami 12 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
Bár a nemzetközi piacokon nem tapasztalható drasztikus áresés, a hazai termelők jövedelmezőségét az emelkedő költségek és a termesztési kockázatok jelentősen rontják. A repcetermesztés legnagyobb problémáját ma már sok gazda szerint nem az árak, hanem a növényvédelmi kihívások jelentik. Németországban különösen nagy gondot okoznak a káposztamag-ormányosok, a repcebolhák és más rovarkártevők. A helyzetet súlyosbítja, hogy több hatóanyagot kivontak az uniós engedélyezésből, miközben egyes kártevőknél rezisztencia alakult ki a még használható készítményekkel szemben. Bizonyos károsítók ellen pedig gyakorlatilag nincs megfelelő növényvédelmi megoldás.
Egy német felmérés – erről pár napja számoltunk be – szerint a gazdálkodók közel fele a jövőben felhagyna a repcetermesztéssel, és csak minden ötödik válaszadó érzi kezelhetőnek a jelenlegi kártevőnyomást.
Magyarországon is összeomlott a vetésterület
A tendencia a hazai agráriumban is látványos. Míg 2018-ban még mintegy 330 ezer hektáron termesztettek repcét Magyarországon, addig 2024-re a vetésterület 130–145 ezer hektár közé csökkent.
A visszaesés hátterében több tényező áll: az egyre gyakoribb őszi aszályok, a kártevők áttelelését segítő enyhe telek, a növekvő inputköltségek, a vadkár, valamint a termesztés növekvő kockázata. Sok gazdaságban a repce helyét fokozatosan napraforgó, szója vagy más, kisebb kockázatú növények veszik át.
Nem tűnik el, de már nem lesz a régi
A szakértők szerint a repce továbbra is fontos eleme marad a vetésforgónak, ugyanakkor kevés esély látszik arra, hogy a korábbi, 300 ezer hektár feletti területek visszatérjenek.
A jövőt a korszerű hibridek, a precíziós termesztési technológiák és a termesztésbiztonság javítása határozhatja meg. A repce sorsa azonban egyre inkább a klímaváltozás, a növényvédelmi lehetőségek és a gazdaságosság alakulásától függ.
Az olajnövény tehát továbbra is jelen lesz a közép-európai vetésforgókban, de korábbi meghatározó szerepét várhatóan már nem nyeri vissza.
Agrárágazat Tudástár: Repcetermesztés – A repcetermesztés a hazai vetésforgó fontos eleme, mert korán lekerülő előveteményként javíthatja a talajszerkezetet és megszakíthatja a gabonafélék kórokozóinak életciklusát. Jövedelmezőségét azonban erősen befolyásolja az ár, az időjárás, a kártevőnyomás és a rendelkezésre álló növényvédelmi technológia.
