Olyan fordulatot vett a mezőgazdasági termőföldpiac 2025-ben, amire hosszú évek óta nem volt példa. Miközben a termőföldet sokáig az agrárium egyik legstabilabb és legbiztosabb befektetéseként tartották számon, tavaly drámaian visszaesett a forgalom, az árak emelkedése pedig gyakorlatilag megállt.
Elfogyott a növekedés motorja
Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint a tranzakciók száma 14,4 százalékkal, az adásvételben érintett földterület pedig 16,5 százalékkal csökkent. Az átlagos hektárár országosan mindössze 1,3 százalékkal emelkedett, ami az elmúlt másfél évtized egyik leggyengébb eredménye. (Tavaly ilyenkor még úgy tűnt, stabil a lendület. Aztán ősszel már érzékelhető az árcsökkenés, és már csak az igazán jó földekre volt kereslet.)
A lassulás mögött több, egymást erősítő tényező áll. Az elmúlt évek ismétlődő aszályai jelentősen rontották a növénytermesztés jövedelmezőségét, miközben a termelési költségek továbbra is magasak maradtak. Sok gazdálkodó ma már azzal szembesül, hogy a felvásárlási árak és a tőzsdei jegyzések nem követik a költségek emelkedését. A munkaerőhiány szintén egyre nagyobb problémát jelent, miközben a kedvezményes földvásárlási hitelprogramok korlátozottan érhetők el. Mindez jelentősen visszafogja a vásárlási kedvet.
A kínálati oldalon sem jobb a helyzet. A jó minőségű földekből egyre kevesebb kerül piacra, a tulajdonosok közül sokan inkább megtartják területeiket, mintsem eladják azokat. Emellett a gazdaságátadások, a birtokösszevonások és a csökkenő állami földértékesítések miatt is kevesebb föld jelenik meg a hivatalos piacon.
A szántóföldeknél különösen nagy a visszaesés
Az országos forgalom közel 70 százalékát adó szántók piacán 19 százalékos visszaesést mértek. A kert-gyümölcsös és szőlő művelési ágaknál még ennél is nagyobb, 20 százalékot meghaladó csökkenés következett be. Összesen mindössze 38,6 ezer hektár termőföld cserélt gazdát 2025-ben, ami jelentős visszaesés a korábbi évekhez képest.
Területileg is nagyok a különbségek. Hajdú-Bihar lett az ország legdrágább termőföldpiaca, ahol az átlagos hektárár először haladta meg a 3 millió forintot. A másik végletet továbbra is Nógrád jelenti, ahol az átlagos hektárár még az 1,4 millió forintot sem érte el.
Már nem veri a lakáspiacot a termőföld
A termőföld hosszú időn át gyorsabban drágult, mint számos más befektetési forma. Egy 2010-ben vásárolt hektár föld ára 2025-re átlagosan a négyszeresére nőtt. Ez azonban már nem jelent előnyt a lakóingatlanokkal szemben: a lakáspiac az elmúlt években ledolgozta a különbséget, és mára gyakorlatilag utolérte a termőföld hosszú távú árnövekedését.
A mostani adatok azt mutatják, hogy a piac új korszakba lépett. A korábbi, szinte automatikus áremelkedés helyét egy jóval óvatosabb, bizonytalanabb környezet veszi át, ahol az aszály, a romló jövedelmezőség és a szűkülő kínálat egyaránt fékezi a termőföldpiac működését.
Agrárágazat Tudástár: Termőföldpiaci forgalom – A termőföldpiaci forgalom azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban mekkora területű mezőgazdasági föld cserél gazdát, illetve hány adásvétel történik. A forgalom alakulása jól jelzi a gazdálkodók jövedelmezőségi várakozásait, a hitelfinanszírozás elérhetőségét és a befektetői bizalmat. Ha csökken a forgalom és lassul az árnövekedés, az arra utalhat, hogy a termelési kockázatok – például az aszály, a magas költségek vagy a bizonytalan piaci kilátások – visszafogják a földvásárlási kedvet.
