A hőség nemcsak lassítja a növekedést, hanem termelési és állategészségügyi válságot is okozhat a mezőgazdasági vállalkozásoknál.
Rejtett, súlyos költség
A nyári hőhullámok nemcsak az embereket, hanem a haszonállatokat is komoly próbatétel elé állítják. A hőstressz nemcsak a takarmányfelvételt csökkenti, hanem az állatok teljes anyagcseréjét, immunrendszerét és termelési eredményeit is kedvezőtlenül befolyásolja mind a sertés-, mind a baromfiszektorban. A szakemberek szerint a hőstressz ma már a modern sertés- és baromfitartás egyik legnagyobb, ugyanakkor gyakran alábecsült veszteségforrása, amely jelentős gazdasági károkat okozhat a telepeken – írtuk nemrég. A baromfitartásban is a hőstressz ma már az egyik legnagyobb termelési kockázatnak számít, amely egyszerre rontja az állatok teljesítményét, növeli az elhullást és jelentős gazdasági veszteséget okozhat a gazdaságoknak. A szakértők szerint a probléma jelentőségét tovább növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a forró időszakok.
(Fotó: Shutterstock)
Már néhány fok is kritikus lehet
A baromfi számára az optimális hőmérsékleti tartomány 18–22 Celsius-fok között van. E felett az állatok hőszabályozása egyre nehezebbé válik, mivel a madaraknak nincsenek verejtékmirigyeik, így gyakorlatilag csak lihegéssel tudják leadni a felesleges hőt. A helyzetet tovább rontja a magas páratartalom: szakmai becslések szerint minden 10 százalékos páratartalom-emelkedés körülbelül 2 Celsius-fokkal növeli a baromfi által érzékelt hőterhelést. Egy 34 fokos, 65 százalékos páratartalmú környezetet például akár 44 fokosnak is érzékelhetnek az állatok.
Nemcsak a növekedés, az immunrendszer is megsínyli
A hőstressz hatása jóval túlmutat a csökkent takarmányfelvételen. A tartós hőterhelés emésztési zavarokat, elektrolit-egyensúly felborulását, gyulladásos folyamatokat és immunrendszeri gyengülést idézhet elő. A bélrendszer károsodása miatt romlik a tápanyagok hasznosulása, miközben nő a Salmonella és a Campylobacter fertőzések kockázata. A brojlercsirkéknél lassul a súlygyarapodás és romlik a húsminőség, a tojóállományokban csökken a tojástermelés és romlik a tojáshéj minősége, míg a tenyészállományoknál a termékenység és a keltethetőség is visszaeshet.
A védekezés kulcsa a megelőzés
A szakemberek szerint a hőstressz ellen csak komplex védekezéssel lehet eredményesen fellépni. A megfelelő szellőztetés, az állománysűrűség csökkentése, a hűtőrendszerek alkalmazása, a folyamatos ivóvízellátás és a takarmányozás időzítésének módosítása mind hozzájárulhat a kockázatok mérsékléséhez. A klímaváltozás előrehaladtával azonban a kérdés már nem az, hogyan lehet teljesen elkerülni a hőstresszt, hanem az, miként lehet növelni az állományok ellenálló képességét a forró és párás környezetben.
Agrárágazat Tudástár: Hőstressz – A hőstressz akkor alakul ki, amikor az állatok hőleadó képessége nem tud lépést tartani a környezeti hőterheléssel. Baromfiknál már néhány Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is csökkentheti a takarmányfelvételt, lassíthatja a növekedést, ronthatja a tojástermelést és gyengítheti az immunrendszert. A magas páratartalom tovább fokozza a problémát, mivel nehezíti a hőleadást. A hőstressz elleni védekezés alapja a megfelelő szellőztetés, a folyamatos ivóvízellátás, az állománysűrűség optimalizálása és a takarmányozás nyári körülményekhez igazítása.
