Eurómilliárdok tűnnek el a határon, miközben az aszály és az alacsony árak már így is szorítják a mezőgazdasági termelőket. Bármit viszünk is ki a határon most vagy aratás után, nagyon nem mindegy, hogy 410 vagy 350 egy euró…
Miután Európából élünk, érzékenyek vagyunk
A magyar agráriumnak – és persze más szektoroknak is – újabb csapást az amúgy is nehéz időszakban a forint sok éve nem látott erősödése. Miközben az aszály sok térségben terméskieséssel fenyeget, a gabonaárak nemzetközi szinten nyomottak, az ukrán verseny továbbra is erős, május óta jelentősen erősödött a forint is. Ez első látásra kedvező makrogazdasági hírnek tűnhet, az exportorientált mezőgazdaság számára azonban komoly bevételvesztést jelenthet. Magyarország agrárexportjának 80–85 százaléka az Európai Unió piacaira irányul, vagyis döntően euróban realizálódik. Ha ugyanazért a termékért ugyanannyi eurót fizetnek, de azt kevesebb forintra lehet átváltani, a különbség közvetlenül a termelő vagy a feldolgozó eredményéből hiányzik.
(Fotó: Shutterstock)
Tonnánként 12 ezer forint is eltűnhet
A hatás nagyságát jól mutatja egy egyszerű búzapiaci példa. Ha egy exportőr tonnánként 200 euróért értékesít búzát, akkor 410 forintos euróárfolyamnál 82 ezer forint bevételhez jut. Ugyanez 350 forintos eurónál már csak 70 ezer forintot ér, vagyis tonnánként 12 ezer forinttal kevesebbet. Ez közel 15 százalékos bevételvesztés kizárólag az árfolyam miatt. Az AKI PÁIR adatai szerint május végén az étkezési búza termelői ára átlagosan 71,5 ezer forint volt tonnánként, így a 12 ezer forintos különbség a jelenlegi búzaár közel hatodának felel meg. Egy több ezer tonnás exporttételnél ez már nem néhány milliós korrekció, hanem akár százmilliós nagyságrendű bevételkiesés lehet.
A probléma nemcsak a gabonapiacot érinti. A friss zöldség-gyümölcs ágazat különösen érzékeny az árfolyammozgásokra, mert a kereskedelmi szerződések rövidek, a verseny pedig rendkívül erős. A feldolgozott élelmiszerek exportja szintén sérülékeny, hiszen a vevők többsége euróban fizet, miközben a költségek jelentős része forintban merül fel. A magyar exportőr nem tud egyszerűen árat emelni, mert azonnal versenyhátrányba kerülhet a román, bolgár, lengyel vagy ukrán konkurensekkel szemben.
A kertészet már most érzi a veszteséget
A zöldség-gyümölcs ágazatban dolgozók szerint az árfolyamhatás nagyon is valós. A DélKerTÉSZ szerint a hűtő- és konzervipar, valamint a feldolgozóüzemek különösen érzékenyek erre, mivel termékeik mintegy kétharmadát exportálják. A jelenlegi helyzetben eurónként akár 30–35 forintot is elveszíthetnek az átváltás során. Nemcsak az erős forint jelent gondot, hanem a hektikus árfolyammozgás is, mert lehetetlenné teszi a hosszabb távú tervezést. Ráadásul az inputköltségek csökkenése sem érzékelhető érdemben, hiszen az energiapiaci bizonytalanságok és a közel-keleti konfliktusok miatt több fontos költségelem továbbra is magas szinten marad.
A gabonások szerint nem minden fekete-fehér
A képet ugyanakkor árnyalja a gabonaszektor véleménye – teszi hozzá a MezőHír. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint a mostani forinterősödés a termelők többségét már kevésbé érinti, mert az előző termés nagy része már kikerült a gazdaságokból, és jelenleg inkább a kereskedők kezében van. Emellett Európában szűkülő kukoricakínálatra számítanak, ami várhatóan emelkedő árakat hozhat, és részben ellensúlyozhatja az árfolyamveszteséget. A nagyobb kereskedők ráadásul rendszerint árfolyamfedezeti eszközökkel dolgoznak, így számukra a mostani mozgás kisebb kockázatot jelenthet.
Ez azonban nem változtat azon, hogy összességében az erős forint jelenleg inkább rontja, mint javítja a magyar agrárexport helyzetét. Az importált műtrágya, növényvédő szer vagy gépalkatrész valóban olcsóbb lehet, de ezek előnye később jelentkezik, miközben az exportbevételek csökkenése azonnal érzékelhető. Egy olyan időszakban, amikor a mezőgazdaság egyszerre küzd az aszállyal, az alacsony világpiaci árakkal és a versenyképességi kihívásokkal, az árfolyam újabb tényezővé vált, amely tovább szűkítheti a jövedelmezőséget.
Agrárágazat Tudástár: Árfolyamkockázat – Az árfolyamkockázat azt jelenti, hogy a devizaárfolyamok változása befolyásolja a vállalkozások bevételeit és költségeit. Az exportorientált mezőgazdaságban ez különösen fontos, mert a termények és élelmiszerek jelentős részét euróban értékesítik. Ha a forint erősödik az euróhoz képest, ugyanazért az euróban kapott összegért kevesebb forintbevétel jár, ami csökkentheti a gazdálkodók jövedelmezőségét. Az árfolyammozgások hatása különösen erős lehet a gabona-, zöldség- és gyümölcsexportban.
