Nemrég Sanghajban rendeztek gabona- és olajipari kongresszust, amelynek fő üzenete úgy foglalható össze: Kína továbbra is a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági importőre marad, de egyre kevésbé tekinthető automatikus felvevőpiacnak.
(Fotó: Shutterstock)
Az orosz háború következménye a piac káosz
A kínai agrárpolitika középpontjába az önellátás erősítése, a hazai gabona- és olajosmag-termelés fejlesztése, valamint az importforrások diverzifikálása került. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az európai exportőröknek egyre élesebb versenyben kell helytállniuk, miközben Kína egyre tudatosabban válogat beszállítói között.
A konferencia egyik legfontosabb fejleménye Kazahsztán látványos előretörése volt. A közép-ázsiai ország napraforgóolaj-exportja egy év alatt jelentősen növelte részesedését a kínai piacon, amit az alacsonyabb költségek, a kínai beruházások és a javuló logisztikai kapcsolatok is támogatnak. Eközben Ukrajna a háború nyomán exportjának jelentős részét az Európai Unió felé irányította át. Az eredmény kettős nyomás az európai termelőkön: az uniós piacon erősödik az ukrán konkurencia, míg Kínában a kazah és részben az orosz beszállítók építenek egyre erősebb pozíciókat.
A búza jó üzlet lehet Európának
A gabonapiacon ugyanakkor nem minden fejlemény kedvezőtlen Európa számára. A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzése szerint az EU búzatermése jelentősen nőtt, miközben a következő szezonban a globális búzatermés csökkenhet. Ez javíthatja az európai exportkilátásokat Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsia egy részén. Ugyanakkor a Közel-Kelet sem marad változatlan: a térség országai a járvány és az ukrajnai háború tapasztalatai nyomán egyre többet fektetnek öntözésbe, agrártechnológiába és saját termelésük növelésébe. Bár teljes önellátásról nincs szó, a helyi kibocsátás bővülése középtávon mérsékelheti az importigényt.
Hazánk EU-függése önmagában is kockázat
A változó nemzetközi környezet különösen érzékenyen érintheti Magyarországot. Az AKI jelentéseiből folyamatosan kiolvasható, hogy a magyar agrárexport továbbra is erősen koncentrált: néhány termékcsoportra és szinte csak uniós piacokra épül. A búza, a kukorica és az árpa kivitelének szinte teljes egésze az EU-ban talál vevőre, miközben az export jelentős része továbbra is alacsony feldolgozottságú alapanyag. Ezzel párhuzamosan magasabb hozzáadott értékű élelmiszereket importálunk. Ha az európai piacon nő a verseny, vagy a hagyományos exportpiacokon csökken a kereslet, a magyar agrárium mozgástere szűk marad.
A minőség eztán is piaci esély
A sanghaji konferencia és a közel-keleti folyamatok közös üzenete, hogy az agrárexport jövőjét egyre kevésbé a mennyiség, sokkal inkább a minőség, a feldolgozottság és a piacok diverzifikálása határozza meg. Magyarország számára a prémium búza, a malmi minőségű gabonák, a speciális olajosmagok, a fehérjenövények és a feldolgozott élelmiszerek jelenthetik a kitörési pontot. A kérdés már nem az, hogy lesz-e kereslet a világpiacon, hanem az, hogy ki tud stabilan, versenyképesen és magas hozzáadott értékkel megjelenni rajta.
Agrárágazat Tudástár: Agrárexport-diverzifikáció – Az agrárexport-diverzifikáció azt jelenti, hogy egy ország nem néhány termékre vagy piacra építi kivitelét, hanem több célországban és magasabb feldolgozottságú termékekkel jelenik meg. Ez csökkenti a piaci függőséget, javítja az alkupozíciót és mérsékli a világpiaci átrendeződések kockázatát. Magyarország számára különösen fontos lehet a prémium minőségű gabona, az olajosmag és a feldolgozott élelmiszer exportjának erősítése.
