Az európai és magyar exportőröknek kedvező hír, hogy az orosz búzatermelés a következő szezonban várhatóan jelentősen elmarad az idei eredménytől. A vetésterület 2014 óta nem látott mélypontra csökkent, így a 2026/2027-es szezonban 89 millió tonna búza teremhet Oroszországban, ami 2,2 millió tonnával kevesebb a 2025-ösnél.
(Fotó: Shutterstock)
A tavaszi búza szorul vissza
A terméscsökkenés legfontosabb oka a tavaszi búza vetésterületének folyamatos zsugorodása. A SovEcon becslése szerint a gazdálkodók 2026-ban már csak 9,9 millió hektáron vetnek tavaszi búzát, ami évtizedes mélypontot jelent. Összehasonlításképpen: 2025-ben még 11 millió, 2024-ben pedig 12,3 millió hektáron termesztették ezt a növényt.
Az idei orosz búzatermelésről korábban azt jentették, 90 millió tonna körül lehet, de egyes becslések a 91 milliót sem tartják kizártnak: Idén akár 90 millió tonna orosz búza zúdulhat a piacokra
A háttérben elsősorban a 2021-ben bevezetett orosz exportvámok állnak. Az export korlátozása csökkentette a tavaszi búza jövedelmezőségét, ezért a termelők egyre nagyobb területeket vonnak ki a termesztésből vagy más kultúrák felé fordulnak. A téli búza vetésterülete ugyanakkor változatlanul 15,9 millió hektár maradt.
Nem minden régióban várható visszaesés
A legnagyobb terméscsökkenést azokban a térségekben prognosztizálják, ahol hagyományosan jelentős a tavaszi búza szerepe. Szibériában mintegy 2,8 millió tonnával, a Volga-vidéken 2,5 millió tonnával, míg Közép-Oroszországban és az Urál térségében körülbelül 1,1 millió tonnával csökkenhet a kibocsátás.
Ezzel szemben Oroszország déli régióiban – amelyek a fekete-tengeri export legfontosabb bázisát jelentik – kifejezetten kedvezőek a kilátások. A jó időjárásnak és a kedvező állapotú állományoknak köszönhetően itt a búzatermés 31,9 millió tonnáról 37,4 millió tonnára emelkedhet.
Az időjárás kedvez, de nőnek a költségek
A jelentés szerint a tavaszi búza fejlődését jelenleg összességében kedvező időjárás segíti. A korábban felmerült üzemanyag-ellátási problémák sem tűnnek kritikusnak, mivel a termelők szerint elegendő dízel áll rendelkezésre, és sok gazdaság már előre feltöltötte készleteit. Ugyanakkor az emelkedő üzemanyagárak növelhetik a termelési és szállítási költségeket, ami tovább szűkítheti a gazdálkodók jövedelmezőségét.
Erről lásd a MezőHír korábbi összefoglalóját: Lesújtó orosz értékelés: mély válságban a búzatermelés
Hatás a világpiacra
A kisebb orosz búzatermés önmagában támaszt adhat a világpiaci búzaáraknak, hiszen Oroszország továbbra is a világ legnagyobb exportőre. A SovEcon ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a déli exportkörzet várhatóan kiemelkedően jó termése biztosíthatja a szezon eleji intenzív fekete-tengeri kivitelt, ami mérsékelheti a FOB exportárak emelkedését.
A következő hónapokban ezért a nemzetközi piac szempontjából kulcskérdés lesz, hogy a déli régiók erős termése mennyiben tudja ellensúlyozni az ország más térségeiben várható visszaesést.
Agrárágazat Tudástár: FOB exportár – A FOB (Free On Board) exportár azt az árat jelenti, amelyen az eladó a terméket a kijelölt kikötőben a hajó fedélzetére rakva adja át a vevőnek. Ettől kezdve a szállítás és a kockázat költségei a vevőt terhelik. A gabonapiacon a FOB ár fontos nemzetközi összehasonlítási alap, amely jól jelzi az exportőrök versenyképességét.
