Alig néhány hét alatt több mint 40 százalékkal zuhant a hazai cseresznye termelői ára – ami különösen azért elkeserítő, mert nem a vásárlók tűntek el a mezőgazdaság e piacáról…
Több oka van
Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a hazai cseresznye a 20. héten 2850 forintos kilogrammonkénti áron jelent meg. A 20–25. hét átlagában azonban a termelői ár már csak 1714 forint volt kilogrammonként, ami 42 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Első pillantásra drámai piaci fordulatnak tűnik az áresés, pedig több, egymást erősítő tényező vezetett az árak összeomlásához. A legfontosabb ok nem a kereslet visszaesése, hanem az, hogy a piacot egyszerre árasztotta el a tavalyinál jóval nagyobb mennyiségű áru.
(Fotó: Shutterstock)
A tavalyi fagykárok után idén helyreállt a termés
A KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben 5 és 12 ezer tonna között ingadozott a cseresznyetermés. Az idei szezonban a szakértők 6–8 ezer tonnás termést várnak, ami ugyan nem kiemelkedő, de jelentős javulás a tavalyi, tavaszi fagykárok miatt rendkívül gyenge évhez képest.
A nagyobb termés önmagában még nem okozna ekkora áresést, azonban a cseresznye értékesítésének sajátosságai tovább erősítették a piaci nyomást.
Néhány nap alatt megtelik a piac
A cseresznye szezonja rendkívül rövid. A szezon elején még kevés a hazai gyümölcs, ezért magasak az árak. Június közepétől azonban egyszerre érnek be a nagy mennyiségben termesztett késői fajták – köztük a Germersdorfi típusok –, így néhány nap alatt megsokszorozódik a piacra kerülő áru mennyisége.
Ezzel párhuzamosan a prémium kategóriás, nagy szemméretű cseresznye piaca is gyorsan telítődik. A fogyasztók ugyan hajlandók többet fizetni a 28–32 milliméteres vagy annál nagyobb gyümölcsökért, de a kereslet nem tud lépést tartani a hirtelen megnövekedett kínálattal.
A cseresznye nem várhat
A termelők mozgástere rendkívül szűk. A cseresznye növényvédelme összetett, az egyik legromlandóbb gyümölcs, amelyet csak korlátozott ideig lehet tárolni. A szüret idején ezért szinte kényszerértékesítés alakul ki: a gazdálkodók inkább alacsonyabb áron adják el a termést, mintsem megkockáztassák annak minőségromlását.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a többletmennyiséget a külpiacok sem képesek teljes egészében felszívni. Bár Magyarország továbbra is nettó exportőr cseresznyéből, a KSH szerint 2025-ben a kivitel 80 százalékkal, 152,6 tonnára csökkent a gyenge termés miatt, miközben az import 25 százalékkal, 74,4 tonnára nőtt.
Európában is bőségesebb a kínálat
Nemcsak Magyarországon alakult kedvezőbben a termés. Az idei szezonban Spanyolországban, Görögországban és Olaszország nagy részén is jó vagy átlag feletti termést vártak, miközben Svájcban is nőtt a termés. Ez mérsékelte az exportlehetőségeket a régióban.
Igaz, nem mindenhol volt kedvező a helyzet: Lengyelországban a tavaszi fagyok és az aszály okozott károkat, Moldovában pedig a fagyok és a csapadékos időjárás miatt akár 40–70 százalékos terméskiesésről is beszéltek. Ennek ellenére az európai kínálat összességében elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ne alakuljon ki hiány.
A boltban ezt alig érezni
A termelők számára különösen kedvezőtlen, hogy a nagybani árak összeomlása nem jelenik meg azonos mértékben a fogyasztói árakban. A kiskereskedelmi láncok jellemzően lassabban követik a termelői árak változását, ezért miközben a gazdálkodók több mint 40 százalékos áresést kénytelenek elszenvedni, a vásárlók ennél jóval kisebb árcsökkenéssel találkoznak az üzletekben.
Az idei szezon jól példázza, mennyire érzékeny a cseresznyepiac a kínálat hirtelen változására. A tavalyi hiány után az átlagosnál jobb termés önmagában elegendő volt ahhoz, hogy néhány hét alatt összeomoljanak a termelői árak.
Agrárágazat Tudástár: Kényszerértékesítés – Kényszerértékesítésről akkor beszélünk, amikor a termelő a romlandó áru, a gyors minőségvesztés vagy a hirtelen piaci túlkínálat miatt kénytelen rövid időn belül eladni a termést. A cseresznyéhez hasonló rövid szezonú gyümölcsöknél ez erős árnyomást okozhat, mert a termelő nem tudja hosszabb ideig tárolni az árut vagy kivárni a kedvezőbb piaci helyzetet.
