Az utóbbi években a szigorítások ellenére is gyorsuló ütemben sérül vagy tűnik el a termőföld Magyarországon. Évente elképesztő, 20-25 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet minősítenek át, ráadásul sokszor a legjobb minőségű (csak zárójelben: az aszálynak is jobban ellenálló) talajokra épül város, gyár, autóút vagy lakótelep…
A probléma természetesen nem (csak) a városodás gyors terjeszkedése, hiszen lakásokra, utakra és gyárakra szükség van. A termőföld fogyása azonban már önmagában is aggasztó, sőt, a valódi veszteség a statisztikákból ki se derül. A talaj minőségében mérhető, ugyanis itthon egyre több ipari beruházás, logisztikai központ és közlekedési fejlesztés éppen a legjobb termőképességű csernozjom földeket foglalja el. A szegedi BYD-gyár körüli talajszennyezési ügy pedig ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a termőföld nem egyszerű építési terület, hanem pótolhatatlan természeti erőforrás.
Egy szennyezett humuszdepó figyelmeztetése
A szegedi BYD-gyár építésénél kitermelt humusz egy részében határérték feletti alkilbenzol-szennyezést mutattak ki, miután azt környező mezőgazdasági területekre szállították. A szakértői feltételezések szerint a humuszkupacot az építkezés során felszínre került, részben benzollal szennyezett talajvízzel locsolhatták, így kerülhetett a szennyező anyag a termőföldre.
A kormányhivatal mintegy harminc kisebb földrészletet érintően elrendelte az álló növényállomány megsemmisítését. Bár a későbbi vizsgálatok szerint az illékony alkilbenzol néhány hónap alatt elpárolgott, és a területeket ismét mezőgazdasági művelésre alkalmasnak minősítették, a gazdálkodók jelentős veszteséget szenvedtek el. Többen már előre értékesítették volna terményüket, így szerződéses kötelezettségeik is veszélybe kerültek. A BYD Auto Hungary Kft.-t 10 millió forintos környezetvédelmi bírsággal sújtották, és előírták, hogy a beruházási területekről a jövőben csak megfelelő vizsgálatok után lehessen termőföldet elszállítani.
Az eset ugyan helyi ügynek tűnhet, valójában azonban országos problémára világít rá: egyre több kiváló termőföld kerül ipari hasznosításba, miközben ezek védelme egyre fontosabb lenne a klímaváltozás korában.
Évről évre fogy a mezőgazdasági terület
A számok önmagukért beszélnek. Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló területe az elmúlt évtizedben mintegy 200–250 ezer hektárral csökkent. Míg 2014–2018 között átlagosan még 5,3 millió hektár mezőgazdasági területet tartottak nyilván, addig a 2023-as Agrárcenzus szerint ez már csak 5,087 millió hektár volt, vagyis néhány év alatt csaknem 4 százalékos visszaesés következett be.
Hosszabb távon még látványosabb a folyamat. A rendszerváltás idején Magyarországon mintegy 6,4 millió hektár mezőgazdasági terület volt, mára ez körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. A Parlament háttéranyagai szerint 1990 és 2019 között az összes termőterület 8,2 millió hektárról 7,3 millió hektárra csökkent, vagyis közel 900 ezer hektár tűnt el. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területek nagysága három évtized alatt mintegy 22 százalékkal mérséklődött.
A kivonás üteme sem állandó. Miközben korábban évente nagyjából 5–7 ezer hektár került ki a mezőgazdasági művelésből, egy friss összesítés szerint 2024-ben önmagában több mint 16 ezer hektár termőföldet vontak ki mezőgazdasági hasznosításból. Ez jól mutatja, hogy a folyamat időnként ugrásszerűen felgyorsul.
(Illusztráció: Shutterstock)
Nem az a legnagyobb baj, hogy épülnek gyárak
A közvéleményben gyakran úgy jelenik meg a kérdés, mintha az ipari beruházások egyszerűen túl sok termőföldet vennének el. A valóság ennél árnyaltabb.
A mezőgazdaságból kivont területek jelentős részét valóban ipari parkok, autó- és akkumulátorgyárak, logisztikai központok foglalják el, de ugyanígy ide tartoznak a lakóterületek, utak, vasutak, bányák, napelemparkok és egyéb beépített felszínek is. A KSH szerint 2019-ben Magyarország területének már 21,3 százaléka, közel 2 millió hektár volt művelés alól kivett terület.
Az igazi agrárprobléma azonban nem a hektárok számában rejlik, hanem abban, mely földek tűnnek el.
Az elmúlt évek nagy beruházásai – Debrecen, Kecskemét, Szeged vagy Miskolc térségében – jellemzően kiváló minőségű csernozjom termőtalajokon valósultak meg. Egy 300–400 hektáros gyárberuházás ugyan országos léptékben nem tűnik jelentősnek, talajtani szempontból azonban sokkal nagyobb veszteséget jelenthet, mint ugyanekkora gyengébb adottságú terület kivonása.
A talaj nem gyártható újra
A Magyar Talajtani Társaság és számos hazai talajkutató évek óta arra figyelmeztet: a jó termőföld nem megújuló erőforrás emberi időléptékben. Egy néhány centiméter vastag termőréteg kialakulásához akár több száz vagy ezer év is szükséges.
Miközben Európa egyre gyorsabban melegszik, nő az aszályok gyakorisága és felértékelődik a talaj vízmegtartó képessége, Magyarország éppen azokat a földeket veszíti el, amelyek a legjobb termőképességgel, legnagyobb szervesanyag-tartalommal és legjobb vízgazdálkodással rendelkeznek.
A KSH adatai szerint az ipari és kereskedelmi területek 2000 és 2018 között több mint 12 százalékkal bővültek, miközben a CORINE felszínborítási adatbázis alapján a biológiailag inaktív, beépített felszínek aránya már 6,5 százalékot tesz ki Magyarországon. Minden újabb burkolt felület csökkenti a víz beszivárgását, fokozza a hőszigethatást és végleg kivonja a talajt a mezőgazdasági termelésből.
Már szigorították a szabályokat, de kérdés, elég lesz-e
A termőföldek gyors fogyása miatt tavaly módosult a földvédelmi szabályozás. Az új előírások szerint jó minőségű termőföldet csak kivételes esetben lehet végleg kivonni mezőgazdasági művelésből, és lehetőség szerint a gyengébb adottságú területeket kell kijelölni más célú hasznosításra. Emellett emelkedett a földvédelmi járulék is.
A BYD szegedi ügye ugyan elsősorban talajszennyezési esetként került a hírekbe, de ennél jóval fontosabb kérdést vet fel. Magyarország nemcsak hektárokat veszít, hanem a legjobb minőségű termőföldjeiből enged egyre többet beépíteni. Egy ország élelmiszer-termelési biztonságát hosszú távon nem a gyárak száma, hanem a megmaradó termőföld minősége is meghatározza.
Agrárágazat Tudástár: termőföld-védelem – A termőföld mennyiségének és minőségének megőrzését szolgáló jogi, hatósági és gazdálkodási intézkedések összessége. Célja, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek – különösen a jó termőképességű talajok – csak indokolt esetben kerüljenek más hasznosításba, mivel a termőréteg emberi időléptékben nem pótolható, és alapvető szerepet játszik az élelmiszer-termelésben, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
