A magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2026 első negyedévében továbbra is jelentős többletet mutatott, de a dinamika gyengült: az export értéke 3429 millió euró, az importé 2473 millió euró volt, így az aktívum 957 millió eurót tett ki. Ez mindössze 12,8 millió euróval maradt el az egy évvel korábbitól, vagyis a mérleg stabil, de már nem bővül. A kivitel értéke 1,7, a behozatalé 1,8 százalékkal csökkent, miközben az exportárindex 7,4 százalékkal nőtt, az importárindex pedig 1,5 százalékkal mérséklődött. Ez arra utal, hogy az export értékét részben az árak tartották fenn, nem a mennyiségi bővülés.
A gabona és olajos mag húzott le, a hús és takarmány javított
A legnagyobb visszaesés a növényi termékeknél látszott: a gabonafélék exportértéke 23,6 százalékkal csökkent, miközben az importérték 27,4 százalékkal nőtt. A kivitt gabona mennyisége közel harmadával esett vissza: búzából 601 ezer tonna, árpából 156 ezer tonna, kukoricából 155,3 ezer tonna került külpiacra. Különösen a kukorica gyengült, exportvolumene csaknem 70 százalékkal maradt el az előző évitől. Ebben fontos szezonális tényező is van: az első negyedév nem aratás utáni időszak, ilyenkor a kivitel inkább az előző termésből megmaradt készletektől, a piaci áraktól és a tárolási döntésektől függ. Igaz, a tavalyi évet is gyenge eredménnyel zárta a szektor. Ezzel szemben a húsfélék jól teljesítettek: exportértékük közel 20 százalékkal nőtt, a baromfihús kivitele 35,9 százalékkal emelkedett, az élő állatok mérlege pedig látványosan javult – olvasható az AKI friss jelentésében.
(fotó: Shutterstock)
Az élelmiszeripari export stabilizáló szerepben
Az első negyedév egyik legerősebb pillére az élelmiszeripari melléktermékek és elkészített állati takarmányok csoportja volt: ez adta a legnagyobb külkereskedelmi aktívumot, 247,9 millió eurót, ami 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A napraforgóolaj szintén erős maradt: exportvolumene érdemben nem változott, de a magasabb ár miatt az exportérték 9 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a tejtermékek, tojás, méz csoport passzívuma tovább romlott, a gyümölcsféléknél pedig 123,5 millió eurós hiány keletkezett.
Jobban járnák feldolgozott termékek exportjával…
Összességében a magyar agrár-külkereskedelem 2026 eleji alakulása egy nagyon beszédes és évtizedek óta hangoztatott üzenetet hordoz. Miközben még erős aktívumot mutatnak a számok, azt is jelzik, hogy a nyers terményexport ingadozóbb, míg a feldolgozottabb, nagyobb hozzáadott értékű termékcsoportok adják a mérleg stabilabb részét. Vagyis stabilabb, jövedelmezőbb lenne átállni az alapanyag-kivitelről a feldolgozott termékek exportjára.
Íme, a tavalyi évet értékelő cikkünk: A láthatónál sokkal rosszabb állapotban van a mezőgazdaság
Agrárágazat Tudástár: agrár-külkereskedelmi mérleg – Az agrár-külkereskedelmi mérleg az agrár- és élelmiszeripari termékek export- és importértékének különbségét mutató gazdasági mutató. Pozitív egyenlege azt jelzi, hogy az export meghaladja az importot, miközben a mérleg stabilitását hosszabb távon a nagyobb hozzáadott értékű, feldolgozott termékek kivitele általában jobban támogatja, mint a nyers alapanyagok exportja.
