A versenyképesség, a fejlesztések és a mérhető eredmények kerülnek a középpontba a 2028 utáni uniós agrártámogatási rendszerben. Ez fontos szemléleti váltás, hiszen eddig területnagyság-alapon, lényegében a „működést” finanszírozta az EU függetlenül attól, mennyire volt hatékony, innovatív, versenyképes vagy szakszerű egy gazdaság tevékenysége. Az Európai Bizottság reformjavaslatai ugyan nem szüntetnék meg a területalapú támogatásokat, de azok szerepét jelentősen csökkentenék – így több jut fejlesztésre ott, ahol tényleg jól működik a gazdaság. A magyar új agrárvezetés szintén versenyképesség-központú agrártámogatási rendszert képzel el, nagyobb nemzeti mozgástérrel.
A területalapú támogatás marad, de más szerepet kap
A jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) egyik alapja a hektáralapú közvetlen jövedelemtámogatás (BISS), amely kiszámítható bevételt jelent a gazdaságok számára. A Bizottság hivatalos reformelképzelése szerint ez a támogatási forma nem tűnik el, de egyszerűsített és célzottabb formában működhet tovább. A tervek alapján a nagyobb gazdaságok támogatása degresszívvé válna, illetve gazdaságonként 100 ezer eurós felső korlátot vezetnének be. A megmaradó közvetlen támogatások elsősorban az aktív gazdálkodókat, a családi gazdaságokat és a fiatal termelőket segítenék.
ez a cél Európában (Fotó: Shutterstock)
Egyre több pénz juthat fejlesztésekre
A reform valódi lényege nem a területalapú támogatások megszüntetése, hanem a támogatási filozófia átalakulása. Az Európai Bizottság nagyobb arányban irányítaná a forrásokat olyan intézkedésekre, amelyek javítják a gazdaságok versenyképességét. Előnyt élvezhetnek a precíziós gazdálkodási beruházások, a digitalizáció, a víztakarékos technológiák, az alacsony inputanyag-felhasználás, az innováció és a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását segítő fejlesztések. A cél az, hogy az uniós támogatások ne pusztán jövedelempótló szerepet töltsenek be, hanem érdemi modernizációt ösztönözzenek. A gazdálkodóknak ezért már most érdemes felkészülniük arra, hogy a következő költségvetési ciklusban a beruházások és az innováció sokkal nagyobb súlyt kaphatnak.
Mire érdemes már most felkészülni?
A reform még nem végleges, de az irány egyértelműnek látszik. A gazdaságoknak érdemes fejlesztési stratégiában gondolkodniuk, felmérniük a digitalizáció, az energiahatékonyság, a vízmegtartás vagy éppen a feldolgozottsági szint növelésének lehetőségeit. A jövőben várhatóan azok kerülnek kedvezőbb helyzetbe a támogatásoknál, akik mérhető eredményeket felmutató beruházásokkal tudják javítani gazdaságuk teljesítményét és alkalmazkodóképességét. Ezzel párhuzamosan a tagállamok is nagyobb mozgásteret kaphatnak abban, hogy saját stratégiai céljaik szerint alakítsák ki támogatási konstrukcióikat.
A vita még tart, de az irány már kirajzolódott
A tervezett változások komoly vitát váltottak ki az uniós tagállamok és agrárszervezetek körében. Többen attól tartanak, hogy csökken a gazdák kiszámítható jövedelemtámogatása, miközben nő az adminisztráció és egyre több forrás válik pályázati jellegűvé. Ugyanakkor szakmai körökben egyre inkább elfogadott álláspont, hogy a mezőgazdaság hosszú távú versenyképessége csak technológiai fejlődéssel, alkalmazkodással és magasabb hozzáadott értékű termeléssel őrizhető meg. A gazdák számára ezért a legfontosabb üzenet nem az, hogy megszűnik a területalapú támogatás, hanem az, hogy a jövőben önmagában ez már egyre kevésbé lesz elegendő.
Az államtitkár is a teljesítményalapú támogatásokat támogatja
A magyar Agrárminisztérium agrárügyekért felelős államtitkára szerint a végleges KAP-reform ugyan még nem ismert, de jól látható a tendencia: az uniós agrárpolitika a kizárólag területalapú támogatások helyett fokozatosan a teljesítményt és a beruházásokat ösztönző rendszer felé mozdul. Úgy fogalmazott, hogy a magyar mezőgazdaság jövőjét a versenyképesség határozza meg, ezért a támogatásoknak a termelékenységet, a magasabb hozzáadott értéket, a vízmegtartó gazdálkodást, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó technológiákat és a feldolgozottság növelését kell ösztönözniük. Kiemelte azt is, hogy Magyarország számára fontos a minél nagyobb nemzeti mozgástér megőrzése a KAP-források felhasználásában, valamint a termékpályák és az együttműködések erősítése.
(Interjúnk Molnár Jánossal, új agrárkormányzat agrárgazdaságért felelős államtitkárával az Agrárágazat augusztusi számában olvasható!)
Agrárágazat Tudástár: Közös Agrárpolitika (KAP) – A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió mezőgazdasági támogatási és fejlesztési rendszere, amely a gazdálkodók jövedelemtámogatását, a vidékfejlesztést és a fenntartható termelést szolgálja. A 2028 utáni reformtervek a területalapú támogatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a versenyképességet, innovációt és mérhető teljesítményt javító beruházások ösztönzésére.
