A klímaváltozás gyorsan átírja egész Európa mezőgazdaságát. A Kárpát-medence, de általában a nyugat- és kelet-európai régiók a világ legnagyobb vesztesei között lesznek e téren, kevesebb csapadékkal, nagyobb meleggel és több viharral. Ezzel párhuzamosan – ha a mezőgazdaság továbbra sem alkalmazkodik a változáshoz – csökken a termelési potenciál.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Ez lesz, ha nem alkalmazkodunk
Miközben a gazdálkodók egyre gyakrabban szembesülnek aszállyal, hőhullámokkal és kiszámíthatatlan csapadékeloszlással, egy nemzetközi kutatás arra kereste a választ, hogy hosszabb távon milyen változások várhatók Európa mezőgazdasági adottságaiban. A CADI (Climate-Driven Agricultural Decline Index) projekt modellje (a csúszka mozgatása mutatja a várható változást ezen a linken!) nem a tényleges terméshozamokat becsüli, hanem azt vizsgálja, hogyan változik a klíma által meghatározott mezőgazdasági termelési potenciál.
A modell ugyanazokat a ma termesztett növényeket, azonos vetésszerkezetet és technológiai színvonalat feltételezve számolja ki, hogyan alakulna a termelési lehetőség a jövő éghajlati viszonyai között. Nem veszi figyelembe az alkalmazkodást – például az új hibridek megjelenését, az öntözés fejlesztését vagy a vetésszerkezet átalakítását –, vagyis kizárólag az éghajlat hatását mutatja.
A kutatás elsődleges forgatókönyve az IPCC magas kibocsátású SSP3-7.0 pályája, amely a század végére átlagosan mintegy 3,6 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számol. A projekt szerint a közelmúltban tapasztalt mezőgazdasági romlás több térségben már ehhez a forgatókönyvhöz áll közel.
Nyugat- és Közép-Európa is a vesztesek között
A CADI térképei alapján Nyugat- és Közép-Európa a világ egyik legjelentősebb vesztes térségévé válhat. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy itt lesz a legnagyobb százalékos terméscsökkenés, hanem azt, hogy a ma rendkívül produktív mezőgazdasági régiók jelentős termelési potenciált veszíthetnek.
A legsérülékenyebb területek közé tartoznak Franciaország mezőgazdasági térségei, Németország jelentős része, a Benelux államok, Észak-Olaszország Pó-síksága, valamint Ausztria és a környező közép-európai termőterületek.
A Kárpát-medence szintén a vesztes régiók közé tartozik. A modell szerint Magyarország és a környező alföldi térségek mezőgazdasági termelési potenciálja fokozatosan csökkenhet. A változás nem egyik évről a másikra következik be, hanem évtizedről évtizedre erősödő folyamatként rajzolódik ki: a század közepére már jól látható romlás várható, míg 2081–2100 között a mezőgazdasági potenciál a jelenleginél lényegesen alacsonyabb lehet.
10 ok, amiért a világátlagnál gyorsabban melegszik/szárad ki Európa
A klímamodellek szerint Nyugat- és Közép-Európa felmelegedését és nyári szárazodását több, egymással összefüggő légköri folyamat okozza:
* A globális felmelegedés és az Északi-sark gyorsabb melegedése gyengíti a sarkvidék és a trópusok közötti hőmérséklet-különbséget.
* A futóáramlás (jet stream) lelassul és hullámzóbbá válik, ezért az időjárási helyzetek hosszabb ideig fennmaradnak.
* A blokkoló anticiklonok egyre gyakoribbak, így a csapadékot hozó ciklonok nehezebben jutnak el Nyugat- és Közép-Európába.
* Az Atlanti-óceán felől ritkábban érkeznek nedves légtömegek, ami tartós nyári szárazságot okoz.
* A leszálló légmozgások gátolják a felhőképződést, ezért több napsugárzás éri a felszínt, ami tovább fokozza a felmelegedést.
* A magasabb hőmérséklet növeli a párolgást, így a talaj gyorsabban veszít nedvességet, még változatlan csapadékmennyiség mellett is.
* A csapadék eloszlása szélsőségesebbé válik: a hosszan tartó száraz időszakokat rövid, intenzív záporok váltják fel, amelyekből kevés víz szivárog a talajba.
* A kiszáradó talaj önmagát erősítő folyamatot indít el, mert a párolgás csökkenése miatt a napsugárzás nagyobb része a levegőt melegíti.
* A Kárpát-medence különösen sérülékeny, mivel távol fekszik az Atlanti-óceán mérséklő hatásától, ezért a felmelegedés itt az európai átlagnál gyorsabb.
* A klímamodellek szerint a hőhullámok gyakoribbak és hosszabbak lesznek, miközben a nyári csapadék csökken, ami egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az élelmiszer-termelés számára.
Mit jelent az „absolute” nézet?
A CADI térképein az „absolute” (abszolút) ábrázolás nem százalékos változást mutat. Azt fejezi ki, hogy egy adott 10×10 kilométeres terület évente hány ember élelmezéséhez elegendő mezőgazdasági termelési potenciált veszít (People Fed Yearly – PFY).
Ezért jelennek meg a legsötétebb színek elsősorban a ma is kiemelkedően termékeny mezőgazdasági térségekben. A modell üzenete egyértelmű: Nyugat- és Közép-Európában, köztük a Kárpát-medencében nemcsak a terméshozamok romlásának kockázata nő, hanem jelentős mennyiségű élelmiszer-termelési kapacitás is elveszhet, ha a mezőgazdaság nem tud alkalmazkodni a gyorsan változó éghajlati feltételekhez.
Az alkalmazkodás nemcsak fajták, hanem növényfajok váltását is jelenti, de elsősorban a vízmegtartást segítő talajművelési és tájkezelési megoldások szolgálnák. A nagy kérdés tehát az, hogy mikor jut el oda az európai és különösen lassan mozduló hazai mezőgazdaság, hogy érdemben reagál a folyamatokra – lásd erről ezt a minapi cikkünket: 40 éve tudjuk, hogy ezt hozza az aszály búzában és kukoricában
Agrárágazat Tudástár: mezőgazdasági termelési potenciál – A mezőgazdasági termelési potenciál azt fejezi ki, hogy egy adott terület természeti adottságai – elsősorban az éghajlat, a talaj és a vízellátottság – mellett mekkora terméshozam érhető el adott termesztéstechnológia alkalmazásával. A klímaváltozás hatására a termelési potenciál számos térségben csökkenhet a gyakoribb aszályok, a magasabb hőmérséklet, a szélsőséges csapadékeloszlás és a növekvő párolgás miatt. A kedvezőtlen folyamatok mérséklésében fontos szerepet játszik az alkalmazkodás, például a vízmegőrző talajművelés, az öntözés fejlesztése, valamint a megfelelő növényfajok és fajták kiválasztása.
