A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara átalakításáról közzétett infografikával vázolta fel elképzeléseit Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. (A tárcavezető első miniszteri sajtótájékoztatóján, lapunknak kijelentette: olyan kamarai rendszerre lenne szükség, amely kevésbé politikai, demokratikusabban működik, és valódi érdekképviseletet biztosít a gazdálkodóknak.) Az ábra nem konkrét jogszabálytervezetet ismertet, hanem azt a szemléletváltást mutatja be, amelyet a kormányzat a köztestület működésében el kíván érni. A hangsúly az átláthatóságon, a gazdák bevonásán, a szakmai döntéshozatalon és a politikától függetlenebb kamarai működésen van.
Három korszak egy ábrán
Az infografika három jól elkülönülő oszlopra épül: „Előtte”, „Jelen” és „Utána”. A vizuális felépítés egyértelmű üzenetet hordoz: a jelenlegi rendszer problémáiból egy átmeneti, ellenőrzött időszakon keresztül vezet az út egy nyitottabb agrárkamarához.
A bal oldali, sötét tónusú „Előtte” rész azokat a jelenségeket sorolja fel, amelyeket a reform támogatói szerint meg kell szüntetni. Ezek között szerepelnek a „zárt ajtók”, a „döntések felülről”, a „politikai érdekek”, a „bürokrácia”, az „átláthatatlan működés” és a „csillagászati fizetések”. A képi világ – zárt ajtó, aktahalmazok, politikusokat idéző sziluettek és pénzkötegek – tudatosan erős kontrasztot alkot a jobb oldali célállapottal.
(Ábra: Bóna Szabolcs/FB)
A kamarai biztos az átmenet kulcsszereplője
A középső oszlopban a reform végrehajtásának eszközeként jelenik meg a kamarai biztos intézménye. Az ábra szerint feladata az átvilágítás, a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása, a hazai és uniós források felhasználásának vizsgálata, az iratokba való betekintés, valamint jelentések készítése az agrárpolitikáért felelős miniszter számára. Emellett a biztos feladata az is, hogy az átmeneti időszakban garantálja a kamara zavartalan működését.
Ez összhangban áll azokkal a korábbi nyilatkozatokkal, amelyekben Bóna Szabolcs többször is hangsúlyozta: a cél nem a köztestület működésének ellehetetlenítése, hanem annak átláthatóbbá és szakmaibbá tétele.
Nyitottabb, szakmaibb működést ígér a reform
A jobb oldali „Utána” oszlop már a kívánt állapotot mutatja be. Az infografika szerint a reform eredményeként nyitottabb működés, a gazdák szélesebb körű meghallgatása, szakmai alapú döntéshozatal, valamint partnerség jellemezné a kamarát. Külön üzenetként jelenik meg, hogy a kamarai tisztség „szolgálat legyen, ne megélhetés”.
Az ábra alján olvasható szlogen tovább erősíti ezt az üzenetet: „Közös célunk: a politika helyett a gazdák mellett.” Mellette pedig egy másik mondat foglalja össze a reform célját: „Egy átláthatóan működő, demokratikus agrárkamara létrehozása.”
A NAK cáfolt és figyelmeztetett
A NAK korábban úgy kommentálta a kormányzati átalakítást, hogy együttműködik a működését érintő szabályozások módosításában, a kamarai választási rendszer átalakításában. Ugyanakkor a NAK elnökségének többségi álláspontja szerint a jogszabálytervezet kapcsán alkotmányossági aggályok merülnek fel, számos kérdésben ellentmondó és vélhetően jogszerűtlen rendelkezéseket tartalmaz a tervezet, és a jogszabályok kialakításakor fokozott figyelemmel kell lenni a kamara függetlenségére, önkormányzatiságának, érdekképviseleti szerepének megőrzésére.
Politikai üzenet és reformprogram egyszerre
Az infografika nem részletezi, milyen konkrét szervezeti vagy jogszabályi változások következnek, ugyanakkor jól érzékelteti a reform kommunikációs irányát. Az üzenet lényege, hogy a jövő agrárkamaráját a kormányzat elképzelése szerint kisebb politikai befolyás, nagyobb átláthatóság, szélesebb társadalmi egyeztetés és erősebb szakmai legitimáció jellemezheti.
Hogy mindez milyen konkrét intézkedésekben ölt testet, az várhatóan a következő időszak jogszabály-tervezeteiből és a kamarai átalakítás részletszabályaiból derül majd ki.
Agrárágazat Tudástár: agrár-érdekképviselet – Az agrár-érdekképviselet a mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari szereplők és más agrárvállalkozások érdekeinek szervezett képviseletét jelenti. Feladata a szakmai egyeztetés, a jogszabályok véleményezése, a tagok támogatása és az ágazat érdekeinek érvényesítése a döntéshozók felé. Az érdekképviseleti szervezetek működésében kiemelt szerepet kap az átláthatóság, a demokratikus működés és a szakmai függetlenség.
