A hazai nyári növényállományokat már eddig is súlyosan megviselte a hónapok óta tartó csapadékhiány, a következő napokban érkező hőhullám tovább gyorsíthatja a kukorica és a napraforgó idő előtti száradását. A talajok vízkészlete az ország jelentős részén kritikusan alacsony, miközben a tartósan 35–40 Celsius-fok közötti csúcshőmérsékletekhez rendkívül száraz levegő társulhat. A hőstressz és a légköri aszály olyan növényállományokban okozhat újabb veszteséget, amelyek regenerálódási esélye sok térségben már minimális.
Kényszerérés fenyegeti a kukoricát
A legsúlyosabb károk az öntözés nélkül termesztett kukoricában várhatók. A szezon eleje óta fennálló vízhiány miatt sok állomány alacsony maradt, kevés levéltömeget fejlesztett, a címerhányás és a megtermékenyülés pedig több térségben kedvezőtlen körülmények között zajlott. A hőhullám tovább gyorsíthatja a levelek felszáradását, rövidítheti a szemtelítődés időszakát, és növelheti a hiányosan berakódott csövek arányát.
A műholdas vegetációs megfigyelések szerint az öntözetlen kukorica állapota nagy területen már most rosszabb, mint a rendkívüli aszályáról emlékezetes 2022-es év hasonló időszakában. A helyzet elsősorban az Alföldön és a középső országrészben súlyos, míg a több csapadékot kapott délnyugati területeken valamivel kedvezőbbek az állományok.
A napraforgó elvirágzása után a kaszatok kitelítődése kerül előtérbe, ehhez azonban folyamatos vízellátásra és működőképes levélfelületre lenne szükség. A kiszáradó levelek, a csökkenő asszimilációs felület és a felgyorsuló érés kisebb tányérméretet, gyengébb kaszattelítődést és alacsonyabb ezermagtömeget okozhat. A meleg éjszakák tovább növelik a veszteséget, mert a növények légzése intenzív marad, így a nappal előállított szerves anyag nagyobb része használódik el.
Lásd még ezt a cikkünket: 40 éve tudjuk, hogy ezt hozza az aszály búzában, kukoricában
Már a gyökérzónában sincs elegendő víz
Az ország nagy részén nem csupán a talaj felszíne száradt ki. A felső 30–60 centiméteres réteg nedvességtartalma sokfelé a növények számára hasznosítható vízkészlet 20 százalékát sem éri el, az egy méteres talajrétegből pedig az Alföld és a Mezőföld jelentős részén több mint 100 milliméter víz hiányzik a telítettséghez képest.
Ez azt jelenti, hogy a mélyebbre hatoló gyökerek sem feltétlenül találnak elegendő nedvességet. A növények a déli órákban bezárják gázcserenyílásaikat, hogy mérsékeljék a vízvesztést. Ezzel azonban a szén-dioxid felvétele és a fotoszintézis is visszaesik, vagyis a növény túlélési üzemmódba kapcsol, miközben egyre kevesebb energiát fordít a termés képzésére.
A száraz idő ugyan visszafogja a tartós levélnedvességet igénylő gombabetegségek terjedését, ez azonban csekély előnyt jelent a vízhiány okozta károkhoz képest. A csapadékosabb délnyugati térségekben helyenként továbbra is kedvezőbbek lehetnek a feltételek egyes levél- és tányérbetegségek kialakulásához.
Erről is szól ez a cikkünk: Visszafordíthatatlan aszálykárok, országos eső eztán sem jön
Negyven fok közelébe emelkedhet a hőmérséklet
A következő napokban egyre melegebb, nagyrészt napos és száraz idő várható. A nappali maximumok péntektől több térségben 35–40 Celsius-fok között alakulhatnak, miközben éjszakánként is egyre több helyen maradhat 20 fok közelében a hőmérséklet. Jelentős, országos csapadék nem valószínű, legfeljebb kisebb körzetekben alakulhatnak ki záporok vagy zivatarok, amelyek nem hoznak érdemi enyhülést az aszályban.
A nappali relatív páratartalom nagy területen 30 százalék, helyenként 20 százalék alá is süllyedhet. Ilyenkor rendkívül nagy a levegő párologtató igénye, ezért a még rendelkezésre álló talajnedvesség és a növényekben tárolt víz gyorsan fogy. A teljesen kiszáradt felszíneken a tényleges párolgást már a vízhiány korlátozza, a növényeket érő légköri aszály azonban továbbra is rendkívül erős marad.
Különösen káros lehet a forró nappalok és a meleg éjszakák sorozata. A növények regenerációja lelassul, a sejtlégzés fokozódik, a termésképzés érzékeny szakaszában lévő kultúrákban pedig termékenyülési zavarok, napégés és minőségi romlás is kialakulhat. A kertészeti növényeknél nőhet a gyümölcsök perzselődésének veszélye, a takarmánynövényeknél pedig tovább csökkenhet a betakarítható zöldtömeg.
Egyre kevesebb állomány menthető meg
Az öntözött területeken a megfelelő időzítéssel mérsékelhetők a károk, de az ország mezőgazdasági területének túlnyomó része továbbra is a természetes csapadékra támaszkodik. A már elszáradt vagy kényszerérésbe fordult kukorica- és napraforgó-állományokat egy később érkező kiadós eső sem tudná teljesen helyreállítani. A csapadék leginkább a még zölden maradt tábláknak, a másodvetéseknek, a gyepterületeknek és az őszi talaj-előkészítésnek segíthetne.
A TerraDrought rövid távú előrejelzését idéző Klímapolitikai Intézet szerint Magyarország és Közép-Európa jelentős részén súlyos talajnedvesség-hiány maradhat fenn. A következő napok így döntőek lehetnek: ahol az állományok még rendelkeznek működő levélfelülettel és hozzáférhető talajnedvességgel, ott egyelőre maradhat esély a részleges termésmentésre, a legsúlyosabban érintett területeken azonban a veszteségek jelentős része már visszafordíthatatlannak látszik.
A jelenlegi előrejelzések alapján a hőhullám legalább augusztus első hetének közepéig fennmaradhat. Az augusztus második hetére vonatkozó prognózisok továbbra is az átlagosnál melegebb idő valószínűségét mutatják, de ekkora időtávon már jelentősen nő az előrejelzések bizonytalansága, ezért egy augusztus 15-ig tartó folyamatos hőhullámot még nem lehet biztosan kijelenteni.
Agrárágazat Tudástár: kényszerérés – A kényszerérés olyan élettani folyamat, amikor a növény tartós vízhiány, hőstressz vagy más kedvezőtlen környezeti hatás miatt idő előtt felgyorsítja érési folyamatait. Ennek következtében lerövidül a termés kitelítődésének időszaka, csökken a szem- vagy magméret, romlik a termés minősége és mennyisége. A jelenség aszályos években különösen gyakori a kukorica és a napraforgó termesztésében.
