Dilemmák az utolsó adag nitrogén körül

A nitrogéntrágyáknak gyors, szinte azonnal észrevehető „zöldítő” hatásuk van, amit a növényvédő szerek hatásának fokozására is kihasználnak a gyártók. Ennek oka, hogy a nitrogén az aminosavak építőköve, vagyis minden fehérje (enzim) szintéziséhez, ezáltal az összes életfunkcióhoz szükség van rá, persze nem mindig egyforma mennyiségben. Cikkünkben azt járjuk körül, milyen formában fedezhetjük a búza változó igényeit, különös tekintettel az utolsó fejtrágyára.

Általában két adagban megosztva adunk ki nitrogénműtrágyát a búzának. Ez azt jelenti, hogy időszakosan túl sok, később pedig túl kevés tápanyag van jelen a földben. Ez nemcsak élettanilag nem ideális, de fölösleges is, hiszen így a kiadott nitrogén egy része még azelőtt kimosódik, elillan, hogy a növény felvehetné. Az őszi búzának a vetésétől a tél beálltáig minimális zöldtömeget kell előállítania, kevés nitrogénre van szüksége ebben az időszakban. Összes nitrogénigényének 15-20%-át fedezi bokrosodásig, 40-50%-át szárba indulásig és 80%-át a virágzásig. Vagyis néhány tavaszi hónap alatt kell a potenciális termés eléréséhez szükséges döntő nitrogénmennyiséget a rendelkezésére bocsátani. A gyakorlat a májusi- júniusi fejlődés nitrogénigényét szokta elhanyagolni, bízva abban, hogy a márciusi, áprilisi fejtrágya kitart a virágzásig.

Kritikus fejlődési fázisok

A bokrosodás fontos életfázis, hiszen ekkor történik a kalászka differenciálódása is. Vagyis ilyenkor a vegetatív fejlődést – a lombképzést – és a generatív szervek fejlődését is támogatjuk a fejtrágyázással. Meglapozzuk a hosszú kalászorsót és a termésképzéséhez szükséges asszimilációs felületet is. A második fontos időszak a szárba szökés. Ilyenkor a fejtrágya már a jövendő termés minőségére is kihatással van, hiszen a szemtermésben a nagy keményítőtartalom mellett minél magasabb fehérjeszázalékra is törekszünk. Ehhez pedig nitrogénre (és persze kénre) is szükség van. A harmadik fontos fejlődési időszak a virágzás és termésképzés ideje. Ekkor dől el, hogy a megtermékenyült virágok hányad részéből lesz termés, mekkora lesz a szemek tömege és fehérjetartalma. A virágzás kezdetére időzített kisebb adagú nitrogénnel a termés beltartalmát is lényegesen javíthatjuk – feltéve, hogy a kiadott tápelem hasznosulni tud.

Forrás: OMSZ

A talaj nitrogénformái közül az ammónium-ion és a nitrát-ion a növények számára közvetlenül hozzáférhető nitrogénformák. A szervesanyagok lebontásakor a szervesen kötött nitrogén első lépésben ammónium-ionná alakul, majd nitritté és nitráttá. A nitrogénkörforgalom bakteriális közreműködéssel megy végbe. A növényben fordított irányban zajlanak ezek a folyamatok: a nitrát nitritté, majd ammónium-ionná alakul, ami azonnal glutaminná alakul át. Ez az aminosav a további fehérjeépítés kezdő építőkockája. Vagyis a nitrát és az aminosav létrejöttéig sok közbenső lépcsőn megy át a kiadott tápanyag, miközben az átalakító szervezeteknek is jól kell lakniuk és környezeti veszteségek is fellépnek: a karbamid egy része ammónia formájában távozik, a nitrát egy része pedig a csapadékkal együtt kimosódik a termőközegből.

Időzítési dilemmák

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a búza évjárattól függetlenül jobb minőségű lesz, ha virágzáskor jó a nitrogénellátása. Ha azonban nincs elegendő víz a talajban, a minőségjavító hatás nem következik be. És éppen ez a bökkenő. Az utóbbi években már márciustól számíthatunk csapadékszegény időszakokra, így a talajra szórt, szilárd műtrágyák hasznosulása igencsak kétséges. Aztán ha a csapadék későn érkezik, még ellentétes hatást is elérhetünk: a virágzáskor felvett nagy nitrogénadag hatására nem nőni fog a termés, hanem csökkenni, hiszen a gabona szöveti fellazulnak, szára megdől, a gombás betegségekre fogékonyabbá válik.

Nitrogénhiányos tábla

A nitrogén makrotápelem, olyan nagy mennyiségben van rá szüksége a növénynek, ami döntően a gyökéren át juthat be a szervezetébe. Igaz, hogy a lombon át is képes hasznosítani, de jóval kisebb mennyiségben. Ám ha vetünk egy pillantást az elmúlt öt év csapadékeloszlására, rögtön megértjük, miért nem szabad lemondani a lombon keresztüli táplálásról. A levéltrágya ugyanis – a benne lévő nitrogénformától függően – 2-10 napon belül beépül a növénybe, így biztosan a rendelkezésére áll a kritikus fejlődési fázisokban, nem úgy, mint a csapadéktól függően hasznosuló, szilárd fejtrágya. A csapadékhiányos időszakok sajnos éppen a búza fejlődése szempontjából lényeges március-áprilisra, illetve júniusra esnek. Ezért a folyékony nitrogénre – legalább kiegészítő jelleggel – már áprilisban szükség lehet. Nem mindegy azonban, hogy mivel fújjuk le az állományt. Az urea(karbamid)-Ammónium-nitrát-oldat (UAN) ugyanis – nitráttartalma révén – korrozív anyag. A karbamidból pedig meleg időjárásban ammónia, sőt biuret keletkezik, így egy része elillan, illetve a rézzel reakcióba lépve roncsolja a klorofillt. Vagyis éppen egy olyan időszakban csökkentjük a növény asszimilációs felületét, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. A fejlesztők ezért olyan megoldásokban kezdtek el gondolkodni, amelyek a perzselés veszélye nélkül, bármikor alkalmazhatók, akár a virágzás idején is.

Az utolsó adag

Kulcsfontosságú volt tehát egy lassan lebomló, nem perzselő nitrogénforma megtalálása. Ez pedig a karbamid-formaldehid, ami egyelőre csak néhány lombtrágyában található meg. Ha már lehetőségünk nyílt rá, hogy a akár virágzás idején permetezzünk, akkor törekedjünk rá, hogy a kifújt lombtrágya egyéb, a lombon át is jól hasznosuló tápelemet is tartalmazzon (magnéziumot, ként, esetleg foszfort, rezet). Így a fotoszintézist, a fehérjeépítést, a szemképzést, illetve a szárazsággal szembeni tűrőképességet is fokozhatjuk.

A Kwizda három kisparcellás kísérleti helyszínen vizsgálta az UAN-oldat és a karbamid-formaldehides oldat (Azo- speed) hatását a termésre. A nitrátos UAN a fotoszintetizáló felület roncsolása révén rosszabb eredményt ad, mint a kíméletesebb N-forma.

A stresszhelyzeten a legkönnyebben kész aminosavakat is tartalmazó lombtrágyával lehet úrrá a növény, hiszen ebben az esetben a fehérjeépítésbe sokkal kevesebb energiát kell fektetnie, mivel a nitráttól a glutaminig tartó, 12 ATP-t igénylő építőfolyamatot átugorhatja. Az aminosavak nevükben is jelzik, hogy savak, ezért a perzselés elkerülése érdekében a forgalmazói utasításokat fontos betartani a felhasználáskor.

UAN-os perzselés tünetei

Összegezve az állományban alkalmazott nitrogénformák:

• Urea (karbamid)-Ammónium-nitrát-oldatok (UAN): korrozívak és illékonyak. Károsíthatják a fúvókákat és a levél klorofillját.

• Urea (karbamid)-formaldehides oldatok: lassú lebomlású nitrogénforma, nem illékony és nem korrozív.

• Összetett nitrogénlombtrágyák: többféle, nem perzselő N-formát is hordozhatnak, keverve a gyorsabb (karbamid) és lassabb (karbamid-formaldehid) lebomlású vegyületeket. Amennyiben nitrátos alak is jelen van bennük, perzselhetnek. A fotoszintézist és a termés minőségét javító tápelemeket is tartalmaznak.

• Aminosavas lombtrágyák: a fehérjeépítés kész elemeivel a növény gyorsan, hatékonyan reagálhat stresszes helyzetekre vagy fokozhatja fehérjetartalmát.

Gönczi Krisztina