A kukorica nagyon gyorsan növekszik a címerhányás előtti 14 napban, azután mintegy 25-30 napig sok tápanyagra van szüksége. Ebben az időszakban, vagyis 5-6 hét alatt veszi fel az összes szükséges tápanyagnak kb. háromnegyed részét. A trágyázást ezért ehhez a nagy tápanyagfelvételhez kell igazítani. Talán az egyetlen növény, mely egy nap alatt a legtöbb zöldtömeget fejleszti, vagyis viszonylag rövid idő alatt nagy tömegű biomasszát állít elő.
Gyors zöldtömeg-növekedés
Ehhez nélkülözhetetlen a magnézium is, melyből a kukorica igénye 50-70 kg/ha. Fontos továbbá a kálium és a magnézium aránya a talajban, mely szerencsés esetben nem nagyobb, mint 2:1-hez. Ott, ahol lehetőség van szervestrágyázásra, és sikerül megoldani a káliumpótlást hígtrágya kijuttatásával, ott az eddigi esetekben 4,5:1 arányú volt a kálium– magnézium-arány. Ezeken a helyeken javasoljuk a magnéziumot pótolni granulált magnézium-szulfáttal (ESTA Kieserit-tel), melyből 1-2 mázsa elegendő hektáronként.
1. kép Magnéziumhiány esetén a szemek telítődése akadályozott.
Láttuk, hogy a kukorica hatalmas zöldtömeget képes rövid időn belül előállítani, melyhez segítség számára, ha a magnéziumból sem szenved hiányt, mely beépülve a klorofillba, nagy asszimilációs teljesítményre tudja sarkallni a kukoricát. Azonban a magnéziumnak csak kis része, tizenegynéhány százaléka épül be a klorofillba. Kérdés, hogy mi történik a többivel? A növény számára nem elég megtermelni az asszimilátákat a levelekben, hanem legalább olyan fontos elszállítani onnan. Hová? Először a saját zöldtömegének növelésére fordítja, vagyis növekszik tőle, nemcsak a talaj felett, hanem a gyökérzónában is: sokkal jobban átszövi a talajt a magnéziummal jól ellátott kukorica gyökere. Később a termésbe, a kukoricaszembe szállítja el. Vagyis a szemképződés előfeltétele az is, hogy a növényen belül legyen, ami elszállítja az asszimilátákat a szemekbe. Ez a művelet az ezerszemtömegben mutatkozik meg a végén. Ehhez kell a magnézium. Számtalan képet tudnánk mutatni, ahol a magnézium hiánya „hiányos megtermékenyülést” eredményezett (1. kép). Valójában nem a megtermékenyüléssel volt gond, hanem a szemek telítődésével! Pedig a magnézium talán az egyik legolcsóbb tápelem.
2. kép Magnéziumhiány következtében a kukorica levelei csíkozottá válnak.
Mikrolemek
Sokan tudják, hogy a kukorica szereti a bórt is: a maga 150-200 g/ha szükségletével bórigényes kultúrának mondható. A bór szintén segíti a képződött cukrok elszállítását a levelekből, de jelentős szerepe van az ezt követő folyamatokban, mégpedig a keményítőképzés folyamatában. Mikor a legcélszerűbb a bórt pótolni? Mivel mikroelem, célszerű levélen keresztül, amint van elegendő levélfelület, hogy azon keresztül fel tudja venni. Igazából a 4-10 leveles ál- lapot az, amikor muszáj, hogy elegendő bórral lássuk el a növényt.
Ha már a bórról beszélünk, és az EPSO Microtop-ot választjuk, annak az az előnye megvan, hogy a magnéziumon, kénen és bóron kívül mangán is található benne. A mangán alkalmazása nem nagyon elterjedt Magyarországon. Pedig a magnéziumhoz hasonlóan a klorofillképzésben és a fotoszintézisben is szerepet játszik, vagyis a termésre pozitívan hat, továbbá elősegíti az oldalgyökerek képződését, ezáltal válik képessé a növény a talajból több tápanyagot felvenni. Van még egy előnye annak, ha a magnéziumot és a mangánt együtt adjuk: elkerüljük vele a tápanyagok közötti versengést, vagyis mindkettőt fel fogja venni a növény.
A kukoricának tavasszal, továbbá különösen hideg időjárás esetén és hideg talajokon, a rossz felvételi viszonyok miatt, nagy a foszforszükséglete. A foszfor elősegíti a gyökérnövekedést, gyorsítja a fejlődést és elősegíti a szemképződést.
A kukoricának a keményítőképzéshez azonban sok káliumra is szüksége van, a káliumfelvétel már a címerhányás idején elérheti a maximumot. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként és naponként. A káliumhiány ebben az időszakban károsodáshoz vezethet, mely később nem korrigálható. A jó K-ellátás a termés mennyisége és minősége szempontjából egyaránt fontos, mivel fokozza a vízfelvételt, növeli a kukorica szárszilárdságát és a gombás betegségekkel szembeni rezisztenciát.
A kukorica gyors növekedése következtében, az in- tenzív fejlődés szakaszában cinkhiány léphet fel. A cinkhiány a 6-12 leveles állapotban alkalmazott EPSO Combitop® levéltrágyázással kiküszöbölhető.
Eredményes kukorica termesztést kívánunk az Agrárágazat kedves Olvasóinak!
Dr. Zsom Eszter
szaktanácsadó
