2017. évi kukoricatermesztési helyzetelemzés

A szemes kukorica vetésterülete évről évre kis mértékben csökken ugyan, de jelenőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2017-ben is 1 millió hektár feletti termőterületről takarítottak be termést a gazdálkodók. Az országos termésátlag 6,66 t/ha, a megyénkénti átlagok 4,90-8,08 t/ha között alakultak (forrás: NAK). A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 320 kukorica hibrid és 10 változat (nem genetikailag módosított), valamint az EU listán regisztrált hibridek (5264) vetőmagja is megkapható a kereskedelmi forgalomban. A rendkívül nagy választék megnehezíti a gazdálkodók helyzetét abban, hogy a számukra legoptimálisabb hibridet kiválasszák. A GOSZ, a VSZT és a NÉBIH által beállított és értékelt posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet ebben a választásban hivatott segítséget nyújtani.

Új jelöltek is versenyezhettek

A kísérletben szereplő hibridek a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolásra kerülnek, ami biztosítja a kivitelezés és az értékelés pártatlanságát. A visszakódolás a kiértékelt eredmények közzététele, azaz a fajtatulajdonosok részére történő megküldés után történik. A posztregisztrációs kísérletbe való bejutás négy alappilléren nyugszik. Az első pillér alapján a 2017ben állami elismerésben részesülő, de a piacon bizonyítani még nem tudó hibridek részt vehettek a kísérletben: ES Faraday (FAO340), ES Dimension (FAO360) és a P9415 (FAO370). A második pillér alapján a fennmaradó fajtaszámot az előző években a GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérletekben legjobban szereplő hibridek töltik ki: DKC4717 (FAO380), DKC4541 (FAO360), DKC4943 (FAO450), P9241 (FAO320), P9486 (FAO370), P9537 (FAO380), P0023 (FAO450), P9903 (FAO460), P0412 (FAO560) és a  P9911 (FAO550). A harmadik pillér értelmében a nemesítő házak lehetőséget kaptak arra, hogy az általunk ajánlott hibridjüket lecserélhessék a szerintük jobb piaci megítélés alá eső hibridjükre: DKC4351 (FAO370), DKC5068 (FAO460) és a P0216 (FAO510). Ez lehet EU listán szereplő hibrid is, amelyet vizsgálatba állítottunk egy előkísérletben a NÉBIH-nél, mely során meghatároztuk a hazai körülmények közötti érésidőt jelző FAO számot: P0312 (FAO450). Létrehoztunk egy kompenzációs listát, ami lehetőséget biztosít a kisebb nemesítő házaknak arra, hogy versenybe kerülhessenek a hibridjeikkel: ESZ6409 (FAO370), Korvinus (FAO340) és a Replik (FAO380). Ez alkotja a hibridkiválasztás negyedik pillérét.

A 2017-es évben összesen 20 hibridet, a korai éréscsoportban 12, a középérésű éréscsoportban 5, míg a késői éréscsoportban 3 hibridet vizsgáltunk. A hibridek 5 fajtatulajdonostól érkeztek, és a vizsgált hibridek közül 15 szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken. A kísérletbe állított fajták száma az elmúlt évekhez képest csökkenő tendenciát mutat, 2007-ben a posztregisztrációs fajtakísérlet 45 hibriddel indult.

Kísérleti helyek, aszályos körülmények

A kísérleti helyek megválasztásánál fontos szempont, hogy az összes nagyobb régió képviseltetve legyen az országban, így 11 helyszínen került beállításra a fajtakísérlet: Szombathely, Jászboldogháza, Nyíregyháza, Tordas, Eszterágpuszta, Debrecen, Kaposvár, Mezőhegyes, Iregszemcse, Székkutas és Jánoshalma. Minden kísérleti helyen mind a három éréscsoport szerepelt. A kelést követően érkező nagy mennyiségű csapadék Nyíregyházán a kísérletet kimosta, ezért ezt a helyen nem folytattuk tovább a vizsgálatokat.

Vetési problémák adódtak Eszter- ágpusztán ami a fajtasor kizárását eredményezte, így 9 helyről végeztük el a kiértékelést. Három NÉBIH fajtakísérleti állomáson (Székkutas, Debrecen és Szombathely) végeztük vízleadás dinamikai méréseket. A 2017-es évben két helyen került beállításra kódolatlan, bemutató céljára vetett fajtasor. A NÉBIH és a NAK közös szervezésében 2017. szeptember 5-én Eszterágpusztán, és 2017. szeptember 19-én Gyulatanyán rendezett fajtabemutatókat nagy érdeklődés övezte.

Az átlagosnál melegebb és szárazabb tavaszt a megszokottnál melegebb és szárazabb nyár követte. Az OMSZ adatai szerint 1901 óta az idei nyár az 5. legmelegebbnek adódott 2003, 2012, 2015 és 2007 nyara után. A nyár folyamán két alkalommal adtak ki II. fokú, és augusztus elején az egész ország területre kiterjesztett III. fokú hőségriasztás. A csapadék eloszlása jelentős térbeli medencéje csapadékban gazdagabb volt, addig átlagosnál szárazabb területnek adódott az Alföld déli része, a Tisza-tó környéke, a Kisalföld és a Dráva mente. Az országban jelentkező eltérő csapadék viszonyok és a meleg nyár a kísérleti helyek terméseredményeiben is megmutatkozott. Bár a virágzási időben olyan mértékű hősokk nem érte az állományokat, ami termékenyülési problémákat okozott volna, de a szemtelítődés időszakában jelentkező aszály néhány helyen alacsonyabb termésátlagokat eredményezett. A FAO 300-as éréscsoportban 10,44 t/ha, a FAO 400-as éréscsoportban 10,88 t/ha és a FAO 500-as éréscsoportban 11,22 t/ha termésátlagot értünk el.

Táblázatok a hatékony fajtaválasztásért

A táblázatokban éréscsoport bontásban, a betakarított szemtermések átlagának csökkenő sorrendjében szerepelnek a kísérletekbe beállított hibridek. Leolvashatjuk, ha a hibridekhez hozzárendeljük az érési időt, hogy az éréscsoport elején elhelyezkedő hibridek alacsonyabb termésátlagokkal rendelkeznek, amely nem azt jelenti, hogy ezek veszítettek, hanem korábbiságukból fakadóan alacsonyabb a terméspotenciáljuk.

Az ábrákon a szemtermés van ábrázolva a betakarításkori szemnedvesség függvényében. A vízszintes tengelyen a csökkenő szemnedvesség tartalmat, míg a függőlegesen a növekvő szemtermést láthatjuk. A grafikon jobb felső negyedében helyezkednek el azok a hibridek, amelyek nagy szemterméssel és viszonylag alacsony betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A bal felső negyedben helyezkednek el azok a hibridek, amelyek nagy szemterméssel, de magas betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A jobb alsó negyedben helyezkednek el azok a hibridek, amelyek alacsonyabb szemterméssel, de alacsony betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A bal alsó negyedben pedig azok találhatók, amelyek alacsonyabb szemterméssel, viszonylag magas betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be.

Reméljük, ezek az eredmények, és a fajtabemutatóink segíteni fogják a gazdák jövőbeni fajtaválasztását, mely megalapozza a sikeres kukoricatermesztésüket.

Joszt-Takács Nóra
kukorica GÉV témavezető
NÉBIH

Növénytermesztési  és Kertészeti Igazgatóság
Szántóföldi Növények
Fajtakísérleti Osztály 

[email protected]