A kukoricavetőmag-ágazati helyzetképe

A legnagyobb területen termelt, legjelentősebb hazai gabonanövényünk termelésében átlagos évet zártunk. A nyári aszályos hónapok előrevetítették, hogy 2017 nem a kukorica éve lesz. Minden esztendő képes újdonságokkal szolgálni, idén ez az aszály országrészenként, termelési régiónként történő, rendkívül széles skálán mozgó, különböző mértékű megjelenésében mutatkozott meg.

Évek óta először csökken a készlet

Az európai termelési helyzetkép is sok érdekességet hozott. A gabonafélék és ezen belül a kukorica piaci értékesítési viszonyai, az utóbbi néhány évben stagnáló árak mellett, nem igazán javultak. A Közös Agrárpolitika célkitűzéseiben megfogalmazott biodiverzitás-növelés és a gabonatermelési túlsúly csökkentése iránti igény kis mértékben éreztette hatását. A kukorica-termőterület nagysága az EU-28 tagállamának összességében már hatodik éve tartósan csökkenő pályán van. 2017-ben a megelőző öt év átlagához viszonyítva 11%-os csökkenés tapasztalható.

1. ábra Kukorica vetőmag-előállító terület alakulása 2004-2017 (ha)

Ezek a tendenciák az európai nagy kukoricatermelő országokban hasonlóképpen alakultak. Az átlagtermések és megtermelt kukoricatermés-mennyiségek változatos képet mutatnak. Míg hazánkban messze elmaradtunk a tavalyi rekord termésátlagtól, addig Franciaországban az utóbbi három év legmagasabb termésátlagát érték el. Összességében azonban az EU tagországokat illetően az elmúlt öt év átlageredményéhez viszonyítva eltérő mértékben 5-10%-os csökkenéssel lehet számolni. Az európai összes megtermelt szemeskukorica mennyisége nem éri el az
59 millió tonnát, ennek eredményeként a fogyasztás meghaladja a termelés volumenét. Mindebből az következik, hogy hosszú évek óta először csökkenhet az átmenő készletek mennyisége. Ez a változás jelenleg még nem érezteti hatását az európai piaci árakban.

Itthon is csökken a termőterület

Magyarországon a kukorica árutermő terület nagysága 2017-ben 1.014.188 ha volt. Tavaly ilyenkor kérdéses volt, hogy az összterület esetleg a lélektani 1 millió hektár alá esik. A tendencia nem kedvező, hiszen ötödik éve folyamatos csökkenés tapasztalható. Évenkénti 80-100 ezer hektárral szűkül az árutermő terület nagysága, ami előrevetíti, hogy a következő évben nem fogja elérni az 1 millió hektárt. Az országos átlagtermés 6,6 t/ha volt, mely a rendkívüli, aszályos időjárás ellenére kedvezőbb, mint a korábban becsült és várt eredmény. Egyes régiókban a korai vetéseket a késői fagyok erősen visszavetették, a száraz és csapadékszegény tavasz nem kedvezett a növényállományok kezdeti fejlődésének. Az aszály egyes megyéket nagy mértékben sújtott. Több régióban a légköri aszály jelentette a legnagyobb problémát, a termékenyülési, csőkötési hiányosságok akár 50-100%-os veszteséget is okoztak. A vetőmag-szaporítóterület nagysága 2017-ben 21.319 ha volt (1. ábra), mely harmadik éve lassú emelkedő pályán van, de még így is messze elmarad az öt évvel ezelőtti 39 ezer hektárt meghaladó területtől. A vetőmag-előállítások jelentős többsége öntözött körülmények között van, így az aszály közvetlen terméscsökkentő hatása kisebb az árutermesztés meghatározóan öntözetlen viszonyaihoz képest. A szaporítótáblák átlagtermése közepes szinten alakult, meghaladta a 3,3 t/ha-t. A megtermelt vetőmagkészlet biztonsággal fedezi a hazai szükségletet és garantálja a hagyományosan kiemelkedő vetőmag-exportárualapot. A fémzárolt vetőmag mennyisége 2016-ban meghaladta 103 ezer tonnát (2.ábra), várhatóan az idei fémzárolások is el fogják érni ezt a szintet. Az előző évek gyakorlatának megfelelően az előállított fajták száma kiemelkedően magas, hiszen hazánk fontos szerepet játszik a régiós kukoricavetőmag-igények kielégítésében, emellett vezető szerepe van a keleti exportpiacokon is.

Piaci igények, termesztői előrelátás

A hazai kukorica vetőmagpiacának vásárlói igényei magasak a hibridkukorica vetőmagtételek vonatkozásában, a szigorú minőségi követelményeknek való megfelelés alapvető elvárás. A fajtatulajdonosok és kereskedők által kínált fajták száma magas, széles a fajtaválaszték a szuperkorai éréscsoporttól a későiig. Az idei év tapasztalatai rámutattak arra, hogy az eredményes kukoricatermelés egyik záloga a helyes fajtaválasztás. A klímaváltozás erősen
érezteti hatását a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának emelkedésével.

2. ábra Kukorica vetőmag fémzárolások 2005-2017

A jól megválasztott fajta és a hozzáillesztett termesztéstechnológia segítségével csökkenteni lehet a termelési kockázatot. Az aszály és a légköri aszály megjelenése nem tervezhető előre, de az éréscsoport és a vetésidő helyes megválasztása fontos tényezők lehetnek a jövőbeni esetleges károk elkerülésében. A hazai termelésben a legnagyobb – 80%-ot meghaladó – részesedéssel a korai és középérésű éréscsoportba tartozó fajták rendelkeznek. Az utóbbi néhány évben enyhe elmozdulás tapasztalható a hosszabb tenyészidejű fajták irányába, de ezzel együtt a szuperkorai típusok ter- mesztését is egyre többen kipróbálják. Az elmúlt évek tapasztalata alapján elmondható, hogy a nyári hőhullámok gyakoribbá válása a késői fagyok kockázata is jelentős. Ez utóbbiból az következik, hogy nagy veszélyt rejt magában a korai vetés. A fajtatulajdonosok és kereskedők a szaktanácsadásokon és személyes konzultációkon nagy hangsúlyt fektetnek a fajtához illesztett technológiai elemek ismertetésére, különös tekintettel az optimális vetésidőre.

A közeljövő kilátásai

Az őszi vetések statisztikai számai az őszi búza vetésterületének további csökkenését mutatják. Várhatóan változás lesz a zöldítés és közvetlen támogatások követelményrendszerében is. A zöldítésnél a növényvédőszeres kezelés tiltásának bevezetésével minden bizonnyal átrendeződések lesznek az egyes növényfajok termelésében. Ezek mind kihathatnak a tavaszi vetések alakulására és a kukorica-termőterület nagyságára. Sokat fog nyomni a latba a gabonapiac aktuális áralakulása, de nagy csökkenés az országos terület nagyságában nem várható. A vetőmag-értékesítésre jellemző, hogy évről évre kissé korábbra csúszik a szezonindítás. A késői vásárlások és megrendelések magukban hordozzák annak kockázatát, hogy a kívánt fajta a fokozott kereslet következtében esetlegesen már nem elérhető, illetve a speciális egyedi csávázószeres kezelési igények már nehezen teljesíthetők.

A fajták közötti eligazodásban és a választásban kínál segítséget a GOSZVSZT posztregisztrációs kísérlet, mely az újonnan államilag elismert és köztermesztésben elterjedt fajták objektív kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletének eredményét adja közre immár tizenegy éve. A fajtatulajdonosok is számos saját szántóföldi kísérletet végeznek el, hogy teszteljék és folyamatosan megmérjék fajtáik teljesítőképességét. Fontos javaslat, hogy a vásárláskor a gazdálkodó kerülje az alkalmi vetőmagárusokat, hiszen a hamisított vetőmag használata kockázatos. Az irreálisan alacsony vetőmagár elhomályosíthatja azokat a potenciális veszélyeket, amit a nem csírázó magok vagy a GM-szennyezettség jelenthet. A vásárláskor figyelni kell arra, hogy csak ismert forgalmazótól szerezzük be a vetőmagot, valamint mindig kérjünk a fémzárolási számot is tartalmazó számlát!

Polgár Gábor
VSZT