Győrffy Balázs: az agrárkamara közreműködő szervezet lehet az uniós pályázatoknál

Székesfehérvár, 2014. február 26., szerda (MTI) – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködő szervezet lehet a közös agrárpolitikában a kormánnyal folytatott tárgyalások alapján körvonalazódó terv szerint – mondta a kamara elnöke szerdán Székesfehérváron, egy gazdafórum előtt rendezett sajtótájékoztatón.

Győrffy Balázs szerint a kamarai közreműködés révén a gazdasági racionalitás és a tagság érdekei is sokkal jobban érvényesülnének. Jelezte: egy kevésbé bürokratikus, sokkal inkább „gazdabarát rendszer” kiépítését tűzték ki célul.

Közölte, hogy a jövőben a 100 millió forint alatti pályázatok várhatóan jóval egyszerűbben és könnyebben hozzáférhetők lesznek a kamarai rendszeren keresztül.

A NAK elnöke a 2013-as év agrárgazdasági teljesítményét a körülményekhez és az időjáráshoz képest elfogadhatónak értékelte.

A köztestület tevékenységéről szólva kiemelte: a tagdíjjal azonos szolgáltatást nyújtó kamarát építenek. Vállalták, hogy a kamarai kártyán keresztül a 370 ezres tagság „nagyságában rejlő erőt kiaknázzák”. Egyfajta fogyasztói csoportként előnyöket próbálnak szerezni a gazdasági térben – mondta.

Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke ismertette: az agrárgazdaság tavalyi kibocsátása jelentős mértékben, 4 százalékkal nőtt 2012-höz képest, ami 2300 milliárd forintos teljes kibocsátást eredményezett. Hozzátette: 2010-hez képest a növénytermesztés 39 százalékkal, az élőállat-tenyésztés és az állatitermék-előállítás 28 százalékkal nőtt, míg az agrárexport a tavalyi 8,2-8,3 milliárd eurós teljesítménnyel várhatóan az eddigi legmagasabb lesz.

Hangsúlyozta, hogy az import arányaiban csökkent, négymilliárd euró fölött volt. A szaldó így négymilliárdos többletet mutat, vagyis az agrárium „ágazatilag kiemelkedő, nemzetgazdaságilag meghatározó évet” zárt – mutatott rá.

Jakab István szólt az export szerkezetéről is, amely jelentősen megváltozott: lényegesen magasabb feldolgozási szintű, magasabb hozzáadott értékű termékeket értékesítettek a magyar termelők külföldre, ami a foglalkoztatottság bővüléséhez és a jövedelmi viszonyok javulásához vezetett.

Jelezte, hogy folyik a 2014-2020 közötti időszak tervezése, ahol az uniós fejlesztési forrásokat elsősorban gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. A mezőgazdaságban mindezt termelésbővítésre és az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztésére kívánják fordítani úgy, hogy a színvonal és a volumennövelés legyen a középpontban – hangsúlyozta.

MTI 2014. február 26.